Most akkor lesz népszavazás a budapesti olimpiáról, vagy sem?
További Belföld cikkek
- Egyre csak terjed a madárinfluenza, már nyolc vármegyében van jelen a kór
- Harminchat éve nem volt olyan hideg ebben az időszakban, mint az elmúlt három napban
- Egyre több házaspár végrendeletben tisztázza az özvegynek járó vagyont
- Magasabb teljesítményre kapcsolhat a gödi Samsung-gyár
- Egyetlen sugárterápiás gép sem működik a győri kórházban
A Nemzeti Választási Bizottság szerdai ülésén két országos népszavazási kezdeményezés elbírálása került napirendre:
- „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” (benyújtó: Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete)
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a település olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázata benyújtásához az ott lakó választópolgárok helyi népszavazással kinyilvánított többségi támogatását tegye szükségessé?” (benyújtó: Tompos Márton)
Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, részletesen ismertetve az olimpiai népszavazást érintő határozattervezetet, azt javasolta, hogy ne hitelesítsék a kérdést.
Gönczi Gergely nem értett egyet tervezettel. A Momentum delegáltja hangsúlyozta, hogy a kérdésben jogosult a nép dönteni, ezért át kell engedni a kezdeményezést.
Sárhegyi Zoltán egyetértett a határozattervezettel. A Fidesz delegáltja úgy vélekedett, ez a kérdés nem arról szól, hogy lehet-e helyi népszavazást tartani a közösségeknek, hanem arról, hogy köteleznék őket erre. Hasonlatként azt a példát hozta, mintha az úttörők át akarnák segíteni a látássérült nénit akkor is, ha nem szeretne átmenni az úton.
Litresits András Gönczi Gergellyel értett egyet. Az MSZP-s delegált megjegyezte, amivel Sárhegyi Zoltán érvelt, az valamennyi választásról elmondható, ennek mentén pedig „ha valakinek nagyon tetszik Orbán Viktor, akkor minek erről szavazást tartani négy évente”.
Az NVB végül 7 igen és 5 nem szavazat mellett elutasította a Momentum népszavazási kérdésének hitelesítését.
A Momentum az ülést megelőző közleményében úgy fogalmazott, a párt „szeptember 25-én adott be népszavazási kezdeményezést arról, hogy az emberek megkérdezése nélkül ne lehessen olimpiai pályázatról dönteni. A mi álláspontunk hét éve ugyanaz: amíg egy kósza keddet képtelen megszervezni a kormány, addig nem beszélhetünk olimpiáról! Az emberek megkérdezése nélkül pedig pláne nem”.
Mégis lehet népszavazás az olimpiáról?
A Kúria – még az NVB szerdai ülését megelőzően – közzétett egy határozatot, amelyben megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság határozatát, és hitelesítette a budapesti olimpiarendezésre vonatkozó korábbi népszavazási kérdést.
A Kúria döntése által érintett népszavazási kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”
November 5-i cikkünkben írtuk: Karácsony Gergely főpolgármester egy közleményben számolt be arról, hogy beszállt a 2036-os budapesti olimpia szervezéséhez köthető tájékozódási folyamatba, ugyanakkor leszögezte, hogy konkrét kötelezettségvállalással ez még nem jár.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)