Bóka János: Kódolva van a konfliktus Európa és a magyar kormány között

Amikor Kelet-Európában új uniós tagjelöltek jelennek meg a radaron, a franciák általában előhozakodnak a többsebességes Európára való kezdeményezéseikkel. Így volt ez 2022-ben is az orosz–ukrán háború kitörésekor, amikor Emmanuel Macron francia elnök életre hívta az Európai Politikai Közösséget, ami Ukrajna uniós tagságával szemben kínált valós perspektívát – jelentette ki Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön. Szerinte a francia politikában zsigerileg benne van ez a reflex, ha az Európai Unióba egy új állam kéri a felvételét, ezért egy lazább, koordinációs szervezetet hoznak létre, ahol bár együttműködhetnek a tagállamokkal a jelentkezők, mégis a periférián maradnak. A miniszter hozzátette, hogy sem politikai, sem jogi értelemben nem világos, hogy mi is ez a közösség, mégis hasznosnak gondolja minden résztvevő. Ennek a politikai közösségnek tartották a csúcstalálkozóját november elején Budapesten a Puskás Arénában.

Bóka János elmondta, hogy az uniós tagállamok informális csúcstalálkozóján – amit párhuzamosan tartottak az EPK gyűlésével – elfogadott budapesti nyilatkozat egy meghatározó mérföldkő az európai versenyképesség javítása érdekében. Aláhúzta, amíg az elmúlt években szinte csak zöldátmenetről és migrációs paktumról szólt az európai politika, addig Budapesten, a soros magyar elnökség alatt sikerült elérni, hogy az európai versenyképesség kerüljön a fókuszba, szerinte ugyanis az EU komoly krízissel küzd ebben a tekintetben. A miniszter kiemelte,

„Az európai problémákra európai megoldásokat kell találni” – fogalmazott Bóka János. Szerinte nem jó megközelítés az, hogy az Egyesült Államokat vagy Kínát kellene utánozni a versenyképesség javításáért, Európának ugyanis megvannak azok a (gazdasági) sajátosságai, amelyekben különbözik a globális versenytársaktól.

Alapvető nézetkülönbségek a magyar kormány és az EB között

A miniszter leszögezte, hogy a nyilatkozat nem egy szerződés, ezért nincsenek jogi követelések senki irányába, de fontos iránymutatás az Európai Unió jövőjéhez. A versenyképesség javításának érdekében a szakbizottságok a budapesti nyilatkozat alapján megkezdik a munkájukat, aminek a végén már konkrét feladatokat szabnak ki. Példaként említette, hogy le kell tenni az asztalra egy tiszta ipari stratégiát, amelynek tartalmaznia kell az Európát sújtó magas energiaárak csökkentését.

Brüsszelnek van egy olyan tulajdonsága, hogy gyakran kiürül. Nyáron két hónapra, illetve karácsonykor és húsvétkor is hosszabb időre megszűnik a munka. Ha ürügyet kell találnia Brüsszelnek, hogy ne dolgozzanak, ezek mindig ott vannak az asztalon

– szúrt oda a miniszter az európai politikusoknak arra a felvetésre, hogy „2025 júniusáig átfogó, horizontális stratégiát kell az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan előterjeszteni a bizottságnak” a versenyképesség érdekében. Szerinte azonban ez a határidő nem irreális elvárás, ugyanis az előző belga és a magyar után következő lengyel soros elnökséggel is folytak, illetve folynak a szakmai tárgyalások, ahogyan a szakbizottságok is dolgoznak már jó ideje.

A miniszter kitért az interjúban az Európai Bizottságra és annak már újraválasztott elnökére, Ursula von der Leyenre is. Az eddig elmondott beszédei, megszólalásai alapján továbbra is a politikai feszültség fenntartására számíthat Magyarország. Bár az EB még nem állt össze, a biztosokat sem választották meg, Bóka János nem túl optimista azt illetően, hogy a jelenleg is fennálló konfliktusokat rendezni tudják majd.

Alapvető Európa-politikai nézetkülönbségek vannak a magyar kormány és a bizottság között. Ezek a nézetkülönbségek a jövőben is megmaradnak, ezért kódolva van a politikai konfliktus

– fogalmazott, majd hozzátette, hogy a múlt alapján sem az EB, sem a magyar kormány nem riad vissza a konfliktusok felvállalásától.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!