Átfogó kutatás készül egy gyermekkori betegségről: máris lesújtóak a megállapítások

Az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder), azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar minél pontosabb megismerése céljából az MTA Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoportja több mint 300 gyerek és tinédzser bevonásával folytat vizsgálatot.

Genetikai és környezeti hatások alakítják ki

„A kutatás azt vizsgálja, hogy a fiatalok körében mik jelzik majd, hogy a serdülők közül kik fognak évekkel később valószínűbben az ADHD szempontjából különösen releváns problémás viselkedésformákat mutatni” – magyarázta az Indexnek Bunford Nóra, a kutatócsoport vezetője. A szakemberek a genetikai és az elektrofiziológiai vizsgálatok mellett megfigyelik a gyerekek viselkedési formáit, valamint a velük készített interjúkban az úgynevezett „önbevallási szintet” is mérik.

Az USA-ban végzett pszichológusnő elárulta, hogy a releváns viselkedésformák esetén mérik az agressziót, a bűnözési hajlandóságot, a különböző kockázatos attitűdöket és magatartásformákat.

A mai tudásunk szerint az ADHD kialakulása több gén kölcsönhatásának és a környezeti tényezők együttes hatásának az eredménye. Külső tényező lehet például az életmód vagy különböző környezeti hatások, amelyek fontos szerepet játszanak a rendellenesség kialakulásában

– magyarázta a kutatócsoport vezetője.

Nagyobb az esély a függőségek kialakulására

Arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolat az ADHD-val diagnosztizált gyerekek és a később kialakuló függőségek között, Bunford doktornő elmondta: az érintettek jellemzően korábban kezdenek el kémiai szereket fogyasztani vagy kipróbálni. Mint mondta: gyorsabban és nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk függőség. Ugyanez igaz az alkoholfogyasztásra is.

Az eredmények azt sugallják, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél magasabb a genetikai kockázat az ADHD-ra, nagyobb lehet a kockázata a problémás alkoholfogyasztás kialakulásának is. Ikerkutatásokban azt is kimutatták, hogy az ADHD és az alkoholfüggőség közötti átfedés körülbelül 64 százaléka közös genetikai tényezőknek tulajdonítható

– tudatta Bunford Nóra, aki határozottan hangsúlyozta: nem minden ADHD-val érintettnél lesz megfigyelhető ugyanaz a biológiai vagy következménymintázat.

Indokoltnak látszik a mobilhasználat korlátozása az iskolákban

Az Index azon kérdésére, hogy növekszik-e a figyelemhiányos hiperaktív zavar a mostani gyerekeknél, vagy 30 évvel ezelőtt is ennyi volt, csupán a rendszer nem szűrte ki őket, a doktornő közölte: sajnos erre nincs egyértelmű válasz.

Egyrészt világszerte csökken a mentális zavarokat övező stigma a társadalmakban, másrészt egyre több információ jut el az emberhez, ráadásul a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai eszközök is folyamatosan fejlődnek.

Míg néhány évtizeddel ezelőtt azt gondoltuk, hogy az ADHD egy, csak gyermekeket érintő zavar, ma már úgy látja a tudomány: az ADHD sok esetben felnőttkorban is tartósan jelen van, ami szintén hozzájárulhat a növekvőnek tűnő gyakorisághoz

– jelentette ki a pszichológus.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az EU több tagállamában is korlátozzák a mobiltelefonok használatát az iskolákban. „A mobilozást nem vizsgáljuk ebben a kutatásban, de a legtöbb pszichológiai jelenséghez hasonlóan a mentális problémák és a mobiltelefon-használat kapcsolata sem fekete-fehér. A hasznossága és károssága függ a használó életkorától, a használt funkcióktól és tartalmától, a használat mennyiségétől és egyéb körülményeitől. Tehát az informált szabályozás feltehetően indokolt” – mondta el Bunford Nóra.

(Borítókép: Az MTA Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoportjának vizsgálata. Fotó: MTA Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoport)