Müller Cecília: A nem fertőző betegségek okozzák a legnagyobb problémát

„Az egész világon, így Európában is a nem fertőző betegségek okozzák a legnagyobb problémát. Magyarországon is évente 32-33 ezer ember hal meg daganatos betegség miatt” – emelte ki Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos hozzátette: évente 83 ezer új esetet fedeznek fel, a népegészségügyi szűrővizsgálatok során egyre több korai stádiumú elváltozást mutatnak ki. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetője hangsúlyozta, hogy világszerte növekvő tendencia figyelhető meg a tumoros esetszámokban, a halálozási adatokban mégis stagnálás mutatkozik itthon. „A szociális életminőség javulásával együtt nő a születéskor várható élettartam, amiben arra számítunk, hogy hamarosan megközelítjük az európai átlagot, amiben a szűrőprogramok kiterjesztésének is szerepe lesz” – fogalmazott az országos tiszti főorvos. Mint rámutatott, azzal, hogy nő az egészségben eltöltött évek száma, egyre több egészségügyi szakemberre van szükség, a humánerőforrás-hiány ezért világszerte egyre nagyobb probléma. 

Keresik a válaszokat az oltásszkepticizmusra

Kötelező szűrővizsgálatok mindig is voltak, az elsőre újszülöttkorban kerül sor. „Mindezzel, illetve az oltásoknak köszönhetően több száz éve létező, járványos megbetegedéseket tudhatunk magunk mögött” – tette hozzá. Szavai szerint ezért is értetlenül áll a Covid óta terjedő oltásszkepticizmus előtt, amiről már a WHO képviselőjével és az ELTE magatartástudományi kutatójával is egyeztetett. „Olyan oltóanyagokat használunk, ami kisebb terhet ró a gyermekre, ezért a gyermekvakcinák egy része tűmentes, nazális spray” – mondta az NNGYK vezetője, hozzátéve: ezek kedvező fogadtatásra találtak.

A tiszti főorvos a szűréseket illetően kiemelte: a panasz- és tünetmentes átlagpopulációnál a korai felfedezésben lehet jelentősége. 

„Ez arra sarkallhat bennünket, hogy minden orvos-beteg találkozásnál legyen egyfajta éberség bennünk” – jegyezte meg. Korábban háziorvosként szerzett tapasztalatai alapján kiemelte, hogy az alapellátásnak nagy szerepe van a megelőzésben, ezért a családi előzmény ismeretében a beteget a megfelelő vizsgálatokra irányíthatja. „Akkor érdemes a betegséget szűrni, ha nagy társadalmi terhet jelent, és van megfelelő gyógymód a kezelésére. Bizonyos időközönként ismételni kell, mivel a vizsgálat adott intervallumra szól. Kórelőzmény vagy családi előzmény esetén a gondozó orvos fogja meghatározni a megjelenés gyakoriságát” – említette Müller Cecília.

Mint ismert, hazánkban az alábbi népegészségügyi szűréseket végzik:

• emlőszűrés: 45–65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás vizsgálatával;
• méhnyakszűrés esetében: 25–65 év közötti nők citológiai vizsgálatával;
• vastagbélszűrés: az 50–70 év közöttieknél.

Az alacsony részvételi arányról elmondta, hogy sokan a magánegészségügyben vesznek részt a vizsgálatokon, ez a statisztika nem látható a központi adatbázisban. Emlőszűrésen a meghívottak 35 százaléka, méhnyakszűrésen 27 százalék, vastagbélszűrésen 25 százalék vesz részt.

A Covid alatt is voltak szűrések

Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ oktatási szakértője elmondta, a 2010–2021 közötti felmérésükből kiderült, hogy ez idő alatt az érintett 45–65 év közötti nők közül egymillióan vettek részt emlőszűrésen, összesen 2,5 millió vizsgálat történt.

Évente az érintettek 16 százaléka jelenik meg a mammográfián, de a Covid-időszak alatt is történtek szűrővizsgálatok: 2020-ban 10,5 százalék, 2021-ben 11,5 százalékuk élt a lehetőséggel. Egyéves halálozásnál ötszörös különbséget lehet megfigyelni a halálozási adatokban a szűrésen részt vett populációt illetően. A felmérés szerint a nyirokcsomóáttétek aránya magasabb volt azoknál, akik nem vettek részt szűrésen a megelőző fél évben. A részvételi hajlandóságban geográfiai és életkor szerinti eltéréseket is megfigyeltek, egyes vármegyékben ötször annyian vesznek részt, mint a hátrányos helyzetű régiókban, az idősek pedig nagyobb arányban jelennek meg mammográfiás szűréseken. 

Életmentő lehet a fogorvosi kontroll

Gszelmann Róbert országos kollegiális szakmai vezető, fogorvos előadásában rámutatott, hogy az évente 1500 ember halálát okozó szájüregi daganatok szűrésében a rendszeres fogorvosi vizsgálatoknak nagy jelentősége van. 1948–2004 között 6,8 szorosára emelkedett a betegség előfordulása. „Háromszor többen halnak meg ebben, mint közúti balesetekben” – húzta alá. A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás ebből a szempontból rizikót jelent, csakúgy, mint az elhanyagolt szájhigiénia, a fogászati kontroll kihagyása és az utóbbi időszakban a HPV-fertőzések. A jövőt illetően elmondta, hogy az egészségügyi államtitkárság is kiemelten kezeli a szájüregi daganatok korai felismerését, a minisztériumi munkacsoport célul tűzte ki a fogászati kontrollok alapján a széles körű, strukturált adatkezelést. 

(Borítókép: Müller Cecília 2022. január 11-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)