Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon

A várólistákat 2010 óta követik nyomon, azóta összesen 70 milliárd forint érkezett ezek csökkentésére, ami a NEAK-főosztályvezető szerint 2020-ig szép eredményt is hozott. „A Covid után vannak területek, ahol gyakorlatilag visszatértünk a kezdetekhez” – jegyezte meg Pálosi Mihály. Évente 60 millió orvos-beteg találkozás történik, és 800 ezer műtét, ebből 240 ezer műtétnél van várólista, 27 ezren 60 napon túl várakoznak. Most Magyarországon az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás a szürkehályog-műtét, évente 95 ezer operációt végeznek, jelenleg 4500-an vannak várólistán. A szakorvostól a műtőig a szürke hályog esetében átlagban 45 nap telik el, ugyan a háziorvostól a szemészig eltelt időt egyelőre nem mérik.

Végtelenné váló listák

A csípő- és a térdprotézisműtéteknél még hosszabb a lista. Előbbinél 3 hónaptól háromnegyed év, mire sorra kerül valaki a 7 ezer várakozó közül, a 13 500 térdprotézis-operációra váró sorában szerencsés esetben fél év után elvégzik az eljárást, amire a többség egy évet vár, de van, ahol még ezt követően is hónapokat kell várni. Ebből a szempontból a Nyugat-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon élők rosszabb helyzetben vannak. A gerincműtét néhány száz beteget érint, a speciális eljárást csak néhány intézmény végzi az országban.

A csípőprotézis-műtéteknél majdnem a kezdetekhez tértünk vissza, a térdprotézis-operációknál pedig jelentős pozícióvesztés történt

– fogalmazott a főosztályvezető, hozzátéve, a NEAK adatai szerint intézményenként ezekben elég nagy a szórás. Azon feltételezés mentén, hogy nem mindenhol egyenlőek a feltételek a listára kerülést illetően, szakmai tagozattal együtt várólista-protokollokat terveznek, amiből kiderül, milyen feltétel alapján kap előjegyzést a beteg, és hogyan lehet előrébb kerülni.

Fel nem használt finanszírozások

„Év elején kiosztunk egy keretet, idén intézményenként kétezer műtétre szólt, aminek szeptember 30-ig időarányosan kevesebb mint a felét sikerült teljesíteni” – ismertette, rávilágítva, a kórházak fele még el sem kezdte ezen összegek felhasználását, ami főleg csípő- és térdprotézisműtétre vonatkozik. 

– tudatta a NEAK főosztályvezetője.

„Vannak, akik hetente csak egyszer műtenek, évente mindössze 50 alkalommal. Pest vármegyében nincs nagy mozgás a betegek részéről operáció miatt. A nálunk jobb helyzetben lévő országokban centrumokba tagozódik az ilyen ellátás. A várólisták az egészségügyi ellátásnak tulajdonképpen egy kicsi szelete, 2400 műtétről van szó. Azt látja a NEAK, hogy az ő részükről finanszírozási akadálya nincs a műtétek elvégzésének, a finanszírozott műtétek felére nem kerül sor, illetve elég nagy eltérések vannak ebben intézményenként a listára kerülést illetően” – mondta.

Erre szakmai szabályrendszert vezetnének be. Felvetette, hogy helyben legyen műtét, vagy az eljárásban gyakorlott heti 30-40 műtétet elvégző központban. A NEAK-főigazgató, Kiss Zsolt hozzátette, örülnének, ha kikerülne a közbeszédből a várólista, az említett kórházakban heti két műtéttel már felére lehet redukálni a várakozási időt. Az 5 milliárdos várólista-csökkentő forrásból még 3 milliárd felhasználható, mint rámutatott, ez a többletműszakok költségét is fedezné.

Idén négyezer protetikai műtétet magánszolgáltatónál végeztek el, ennyi család került olyan helyzetbe, hogy 2-4 millió forintot ki kellett termelnie

– Kiss Zsolt szerint ez nem maradhat így.

Problémás a magánszolgáltató bevonása 

A NEAK-főigazgató a belügyminisztert idézve elmondta, át kell gondolni, milyen módon engedjük át a magánpraxisba a teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosokat. Mint megemlítette, több fórumon elhangzott olyan javaslat, hogy erre a tevékenységre beengednek magánszolgáltatókat.

Ez legalább 1,5 millió forintos kiadással csak annak az orvosnak jelentene valamilyen co-payment megoldást, aki közfoglalkoztatottként is el tudja végezni a műtétet. Magam részéről nem támogatom ezt, ebben a rendszerben kell megoldást találni a várólisták redukálására

– szögezte le. Kőrösi László főigazgató-helyettes elmondta, van olyan vidéki egyetemi intézmény, ahol nem tesznek eleget a jogszabályi előírásnak, mely szerint térben és időben elkülönített módon kell működnie a köz- és magánellátásnak. „A betegek ugyanazon az ágyon fekszenek, ugyanott és ugyanazzal az eszközökkel műtik őket a közellátási munkaidőben” – sorolta. Feltételezik, hogy ez a probléma több helyen létezik, így közlésük szerint a jövőben a magánellátók még nagyobb térnyerésével szigorúbban ellenőrzi a NEAK.

Rekordszintű az ágyak kihasználatlansága

Kiss Zsolt hangsúlyozta, a biztosító szempontjából kiszámíthatóbb, ha beépül a minőségelvű finanszírozási rendszerbe. „A havi jelentős esetszám-elmaradás nem egészséges az ellátórendszer szempontjából” – jelentette ki. Elmondta, történelmi csúcsot értünk el a kórházi ágyak kihasználatlanságában, amire a Covid-időszakon kívül nem volt példa. A rövidebb benntartózkodási idővel járó aktív fekvőbetegosztályokon 42 561 ágyból 3764 szünetel, bár ebben benne vannak ugyan az átalakítások miatt lezárt részek is, és regionálisan nagy a szórás, de a krónikus fekvőbeteg-ellátás 26 ezer ágyánál hasonló a kihasználatlansági arány – ismertette a főigazgató.

Előadásában arra is kitért, hogy a NEAK kiadásainak 42 százalékát, az alapellátást és a fogorvosokat is beleszámolva 1,1 ezer milliárd forintot már az emelt bérek kifizetése teszi ki. A mozgó bérek költsége még ez év elején havi 74-75 milliárdos tételt jelentett, decemberre már 77 milliárdot kell a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek erre kifizetni. „A biztosító számára kiszámíthatóbb lenne, ha a bérelemek beépülnének az alapbérbe” – fűzte hozzá. Így a 198 ezres alapbér 420 ezres fix bérre, a krónikus fekvőbeteg-ellátás 6600 forintos napidíja 13 300 forintra emelkedne.

A kórházi adósságállományról szólva elmondta – az egészségügyi államtitkár korábbi közlését alátámasztva –, hogy október végén 117,6 milliárd forint volt a lejárt kötelezettségállomány. „A konszolidáció egy része még idén, a fennmaradó tétel térítése legalább januárban megtörténik” – fogalmazott.

Modellezett valós ráfordítás

A főigazgató megemlítette, hogy osztályos kontrollingban is 20-25 százalékos eltéréseket tapasztaltak egyes intézményeknél. Kiss Zsolt szerint már januárban közelebb kerülhetnek egymáshoz a kórházi finanszírozás és a valós kiadások számai, a Takács Péter által is említett ráfordítás adatgyűjtéssel, „ha nem is intézményi szinten, hanem összellátórendszeri szinten ki tudjuk egyenlíteni a folyamatokat”. A Heves vármegyei pilotprogram alapján jobban meg tudják határozni többek között az egy betegre eső „hotelköltségeket”, azaz a kórházi benntartózkodással járó étkezés-, mosdatás-, rezsikiadásokat.

A NEAK főigazgató-helyettese, Kőrösi László elmondta, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF) a kórházak üzemeltetése éves szinten 30 milliárd forintos tételt jelent. A ráfordítás-adatgyűjtés projekt részleteiről beszámolva ismertette, hogy az egri kórházban indult, aminek kiadásaiból országos átlagot becsülve már beépítették a költségvetésbe a havonta 1,5 milliárdos éves szinten 150 milliárdos pluszforrást. A modellhez a pilotprogram részeként csatlakozik a gyöngyösi és a hatvani kórház, és további hét intézmény, a nyíregyházi, székesfehérvári, győri, a GOKVI, a Korányi, az Uzsoki kórház került be a folyamatba. Mint kiemelte, ezzel a betegségcsoportokhoz köthető kiadások 80-90 százalékát meg tudják határozni.  

A valós értéken történő finanszírozás a cél, az adósságállomány növekedésének megszakítása

– hangsúlyozta. 

Megjegyezte, a jelenlegi rendszer nem feltétlenül a megfelelő ellátásra ösztönöz, ,,inkább az adósságállományról szóló jelentés jó előkészítésére”. Elmondása szerint van olyan intézmény, amely nagyon gyanúsan viselkedik ebből a szempontból: havi 2-3 milliárd forinttal nő a lejárt adósságállománya, a konszolidáció után ismét megemelkedik, mikor rájön, hogy figyelik, akkor hirtelen csökken a dokumentált tartozás. „Ez nem járható út, amit felismert a belügyminiszter is, ezért az ilyen intézményeket kiemelt figyelemmel fogjuk kísérni” – húzta alá a NEAK főigazgató-helyettese.

(Borítókép: Robin Utrecht / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)