Ezzel a javaslattal Polt Péter után akár egy politikusból is legfőbb ügyész lehetne

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden tárgyalta az Alaptörvény tizennegyedik módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet a KDNP-s Vejkey Imre bizottsági elnök nyújtott be. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a tartalmával, az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne: „A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

A jelenleg hatályos szabályozásból ezzel kikerülne „az ügyészek közül” kitétel. Az indoklás szerint „a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”

Hack Péter lapunk kérdésére kifejtette: „Nagy horderejűnek látom a javaslatot. Már a jelenlegi helyzetben is sokan megkérdőjelezik a legfőbb ügyész függetlenségét. Az Alaptörvény rögzíti, hogy az ügyészség független szervezet, de a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés kétharmados többsége dönt. Minden olyan helyzetben, amikor a köztársasági elnök és az Országgyűlés kétharmados többsége ugyanahhoz a párthoz tartozik – mint jelenleg –, akkor a kormánypártok gyakorlatilag konszenzus nélkül tudnak legfőbb ügyészt választani. Így történt ez Polt Péter esetében, aki 2010-ben megfelelt a kritériumoknak, de 2000-es első megválasztása alkalmával is felmerültek olyan kérdések, hogy ügyészi szakvizsgával ugyan rendelkezett, ám emlékezetem szerint egyetemi oktatóként dolgozott, nem az ügyészség szervezetén belül.”

Hack Péter úgy látja, hogy

az Alaptörvény-módosítás megnyitja az utat ahhoz, hogy politikust lehessen legfőbb ügyésszé választani. A kormánytöbbség úgy döntött, hogy az ügyészséget nem rendelték a kormány alá – ellentétben Európa számos országával, viszont ha már a függetlenség mellett döntöttek, akkor valóban garantálni kellene azt. A javaslatból arra lehet következtetni, hogy valamikor a közeljövőben váltás jöhet a legfőbb ügyész pozíciójában. Nagyon rossz fejlemény lenne, ha egy politikust választanának legfőbb ügyésznek. Ezzel a szervezet látványosan politikai vezetés alá kerülne, ha formálisan nem is a kormány alá. Ez a politikai függőség pedig a kormány alá rendelésnél rosszabb helyzetet teremt, mert az ügyészség akkor is politikafüggő marad, ha a legfőbb ügyészt megválasztók egy választás után ellenzékbe kerülnek. A problémán a jelölés szabályainak módosításával lehetne változtatni, oly módon, hogy a megválasztás szakmai és politikai konszenzussal történjen. Jelenleg mindkettő követelmény hiányzik a rendszerből.

Az alkotmánybírósági törvényhez is hozzányúlnak

Egy másik javaslat törölné az alkotmánybíróvá választás feltételei közül azt a kritériumot, hogy „a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogászvégzettség”.

Az indoklás szerint „jelenleg számos munkakör nincs jogászvégzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez”. 2025 elején egyébként két alkotmánybíró – Salamon László és Juhász Imre – mandátuma is lejár.

Hack Péter ezt a javaslatot is problémásnak tartja, mint kifejtette: „Már az eddigi gyakorlat is felvetett kérdéseket. Az alkotmánybírósági törvény alapján az alkotmánybíróvá váláshoz vagy megfelelő szakmai gyakorlat, vagy egyetemi tanári pozíció kell. Az elmúlt tizenöt évben már választottak úgy alkotmánybírót, hogy nem felelt meg a feltételnek. Szakmai gyakorlata nem volt, és bár egyetemi tapasztalata igen, de nem érte el az egyetemi tanári címet. Kérdéses, hogy az előterjesztő kik számára akarja ezzel a módosítással megnyitni a lehetőséget az alkotmánybíróvá választáshoz. A feltételek további lazítása az Alkotmánybíróság függetlenségének további rombolását eredményezheti, miközben a szakma és a közvélemény jelentős része ma sem tekinti pártatlan intézménynek az Alkotmánybíróságot, mert a tagjait nem konszenzussal választották meg. Mindkét ügyben fennáll annak gyanúja, hogy személyre szabott jogalkotás történik, nem a feltételeknek megfelelő személyt keresik, hanem a megválasztani tervezett személyhez igazítják a feltételeket.”

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2024. február 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)