Kimondták a NER-ről: „Ez a norma”

Az Indexen is írtunk arról, hogy korábban Tisza Kálmán volt az a miniszterelnök, aki 1875 októbere és 1890 márciusa között több mint 14 éven és négy hónapon keresztül kormányozta az országot, ezt a rekordot döntötte meg idén október 21-én Orbán Viktor. Békés Márton a mostani és az akkori korszakot hasonlította össze a Demokrata hetilapnak.

„A Tisza-kormányokban – értve alattuk az eddig szóba került Tisza Kálmán-kabineteket, de fiáéit, Tisza Istvánéit is – és a Bethlen-kormányban, valamint Orbán Viktoréban közös, hogy valamilyen nagy nemzeti célrendszer szolgálatába állítva működnek. Változnak a külső feltételek, változnak a belső társadalmi viszonyok, változnak a politikai struktúra eresztékei, de a nemzeti érdek prioritásait nem cseréli le semmi” – vélekedett Békés Márton, hozzátéve: az is közös mintázata a három korszaknak, azaz a magyar történelem fősodrának, hogy egy domináns, hosszú ideig kormányon lévő párt tartja kezében a gyeplőt.

A magyar történelem széles útjára tértünk vissza 2010-től kezdődően. A Nemzeti Együttműködés Rendszere nem kivétel, hanem a norma

– jelentette ki a történész-politológus.

A Demokratának Békés kifejtette: egy korszak jellemzőihez tartozik a hosszú, stabil kormányzás, ennek minimális ideje tíz év, benne több nagy fölénnyel megnyert választással.

Orbán Viktor immár négy kétharmados eredménnyel dicsekedhet, Tisza Kálmán annak idején tizenkét éven belül öt választást nyert, de ebből csak az első volt kétharmad fölötti.

A történész-politikus azt is megjegyezte, hogy mindig van egy meghatározó államférfi, akinek a nevéhez maga a korszak köthető, továbbá a korszaknak feltétele egy nagy célrendszer megalkotása is: Tisza Kálmán korában ez a modern Magyarország kiépítése volt, Bethlen idején a Trianon utáni konszolidáció, ma pedig az ország szuverenitásának a kiteljesítése.

„Végezetül a korszak az utókor emlékezetében, de sokszor már a kortársak körében is sajátos szellemiséggel bír. Idetartozik, hogy nemcsak az országot, de a korszellemet is kormányozni kell! Ez pedig csak a kultúra révén tehető meg; fontos, hogy konszenzusos kulturális bázis jöjjön létre a kormányzás mögött. Ezt nevezem nemzeti maximumnak” – magyarázta Békés Márton.

Visszatérés a helyes vágányra

Kérdésre arra is kitért az interjúban, hogy októberben támadásokat kapott amiatt, mert az M5 Kommentár Klub című műsorában azt mondta, nem jó blokkban van Magyarország, „az észak-atlanti blokk – az értékrendszerünk szerint – nem a mi blokkunk”. Ezt a sajtóban többnyire úgy értelmezték, hogy Magyarországnak nem a NATO-ban, illetve nem a nyugati szövetségi rendszerben van a helye.

A történész-politológus korábban már válaszolt ezekre a vádakra, amelyekből szerinte egy szó sem igaz. Az Indexen írtunk arról, hogy a XXI. Század Intézet egy podcastműsorában miként magyarázta Békés Márton a szövegkörnyezetből kiragadott kijelentést.

A Demokratának most megismételte, hogy a sajtó nem a teljes gondolatmenetét idézte, annak elejét levágták. Békés a lapnak azt mondta, a Kommentár Klub műsorában arról beszélt, hogy

az USA demokrata adminisztrációja befolyása alá vonta az EU-t, közös birodalmi blokkot formált belőle, és Magyarország függetlensége ellen, amely pedig önszántából és helyesen tagja az uniónak és a NATO-nak, lépéseket tesz.

A történész-politológus szerint azonban az Orbán Viktorék által létrehozott Patrióták Európáért frakcióval a brüsszeli elit ellenében hatékony lépéseket lehet tenni, Donald Trump megválasztásával pedig megfordulhat a washingtoni szél.

Így jó esély nyílik arra, hogy Magyarország szövetségi környezete visszatér a helyes vágányra, mi teljesíthetjük a birodalmi kísértések nélküli önálló nemzetállami küldetést. Ez a magyar harmadik út: befelé szabadság, kifelé függetlenség

– mondta Békés Márton.

Domináns pártok és hosszú ellenzékiség

A történész-politológus által említett hosszú kormányzásról és a domináns pártokról három évvel ezelőtt a Méltányosság Politikaelemző Központ adott ki egy tanulmánykötetet, amely Uralkodó párt – A Fidesz nemzetközi és hazai történeti összehasonlításban címmel jelent meg. Akkor interjút is készítettünk az egyik szerzővel, Rajnai Gergely elemzővel, aki elmondta: több definíciója is van, de domináns pártnak azt a politikai erőt nevezzük, amely legalább három-négy választást nyert zsinórban, és legalább tíz évig volt folyamatosan hatalmon.

„A vezető személye fontos szempont a Fideszben. A könyvben külön vizsgáltuk, milyen szerepük van a hosszú ideig sikeres, domináns pártok vezetőinek. Ebben a kérdésben eléggé megosztott a politikatudomány. Van olyan irányzat, amely szerint a vezetőre épülő pártokat nem is lehet domináns pártnak hívni, mert nem a párt a lényeg, hanem a vezető. Más irányzat szerint olyan vezető nélkül, amely megszervez és összetart egy struktúrát, nem lehet értelmezni a domináns pártot.

Korábban Orbán Viktor pozitívan hivatkozott beszédében Li Kuang-jaóra, Szingapúr alapítójára és első miniszterelnökére. Li Kuang-jaónak elsősorban gazdaságilag kézzelfogható eredményeket köszönhettek a szingapúriak. Ha az indiai demokráciát vizsgáljuk, ott azt látjuk, hogy Dzsaváharlál Nehru, a független India első miniszterelnöke morális iránymutatással szolgált országa számára. Miközben Orbán Viktor karizmatikus vezető, kézzelfogható gazdasági eredményekre törekszik, és egyfajta morális irányt is megfogalmaz. Még ha nem is pontosan a szingapúri és az indiai példát vette alapul, de alkalmazkodási készségét mutatja, hogy többféle vezetési stílusból is tanult, amelyek hozzájárultak a dominanciájához” – fejtette ki Rajnai Gergely az Indexnek.

A domináns pártok jellemzője, hogy gyakran arra használják kormányzati helyzetüket, hogy olyan intézményi struktúrát alkossanak, amellyel hatalmuk megtartására alkalmas gazdasági előnyöket tudnak szerezni.

A Méltányosság Politikaelemző Központ tanulmánykötetében tíz példát soroltak fel arra, hogy melyek azok a domináns pártok, amelyekkel nemzetközi összehasonlításban összevethető a Fidesz: ezek között volt a japán Liberális Demokrata Párt, a dél-afrikai Kongresszus Párt és a Skót Nemzeti Párt.

Közvetlenül a júniusi választások előtt megjelent az elemzőközpont hosszú ellenzékiség problémájával foglalkozó könyve is: Kormányzásra várva – A magyar ellenzék nemzetközi és történeti összehasonlításban. A könyvbemutatóról itt írtunk, a választások után pedig a megváltozott politikai erőviszonyok fényében beszélgettünk a tanulmánykötettel összefüggésben Rajnai Gergellyel, aki elmondta, hogy az összes forgatókönyv megtalálható benne, amelyek most Magyar Péter előtt állnak.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök kormányülésen beszél a Karmelita kolostorban 2022. október 19-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)