Senkivel sem közösködik a szürreális bulival jubiláló tízéves Kutyapárt

Mintha Dante poklának legalsó bugyrába szállnánk alá. (Azért semmi rosszra ne gondoljon a nyájas olvasó.)

A Mester utcai Pacsi Kulturális Központ természetesen kutyás hely, hol máshol rendezné születésnapi buliját a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, mint ebben a szürreális hangulatot árasztó – miben is? Kocsmában? Mulatóban? Diszkóban? Mondjuk úgy, hogy mindhárom hibridjében, és ehhez még napközben kisgyermekes, kutyás családokat is vendégül látó objektumban.

Ahogy belépünk, az egyik vendég borjúnyi méretű bernáthegyijébe ütközünk, az alpesi óriás egykedvűen heverészik, néha feltápászkodik, sétál egyet, amikor pedig bejön egy másik kutya, akkorát mordul, mint egy oroszlán. 

A fal mellett, a hűtőszekrényben ezerféle üveges sör, még málnaízű Csíki is kapható, ennél kötünk ki, nem bánjuk meg. Az árszínvonal baráti, kávét viszont nem lehet kapni, annyi baj legyen. Kárpótlásul Éva, a tulajdonos, elbűvölő jelenség, ő maga szolgálja ki a vendégeket, ég a keze alatt a munka.

Nyolc óra tájban már óriási a tömeg, az eklektikus társaság sorban áll az alagsorba vezető lépcsőnél. Pontban nyolckor beengedik a sokaságot, van itt minden: kissé egzaltált külsejű tinédzser, jó hatvanas értelmiségi (ha a szemem nem csal), feltűnően csinos csajok és meglehetősen szakadt punkok, szóval nagyjából a Kutyapárt szavazóbázisa. 

Kicsit Stalker, kicsit Sátántangó

Odalent, a labirintusban óriási a kavalkád. Legalább tíz, fehérre meszelt falú terem útvesztőjében kóválygunk, a látvány olykor a Stalker, máskor a Sátántangó látványvilágát idézi, de nyugodtan asszociálhatunk a Kontroll metróalagútjára is. 

Szóval tízéves a Kutyapárt, 2014 őszén jegyezték be a viccpártnak induló, de mára már a legelitebb budai kerület polgármesteri székét birtokló, Ferencvárosban alpolgármesteri pozícióval rendelkező képződményt, amelyre botorság lenne legyinteni. Ma már ugyanis ott billegnek valahol a parlamenti küszöb környékén, a Medián legutóbbi közvélemény-kutatásán a Tisza, a FIDESZ és a Mi Hazánk mögött a negyedik helyen álltak, nagyjából pariban a DK-val. 

A legbelső helyiségben, amelyet önkényesen elnevezünk bálteremnek, egy Sallai Laci nevű gitáros pengeti a hangszerét, hozzá énekel is, poétikusan ifjú fotós kolléganőm ismeri is a srácot – és ha ő ismeri, akkor nyilván híres muzsikus a fiatalember. 

De már itt van Kovács Gergely, a pártelnök is, illetve már jóval korábban is itt lehetett, mert nem vettem észre, hogy bejött volna. Kezében egy korsó sör, szájában egy cigaretta, amikor bemutatkozom, beinvitál a „cigizőszobába”, mert ilyen is van itt ebben a dantei atmoszférájú létesítményben, hogy ne kelljen felmászni az utcaszintre, ha rá akar gyújtani az ember.

Belefutunk Orbán Viktorba is

Odabent vágni lehet a füstöt, kínomban én is rágyújtok, hogy elviseljem az elviselhetetlent, pedig amúgy nem is dohányzom. Itt cigizik az egész vezérkar – félreértések elkerülése végett, semmiféle gyanús illat nem terjeng a helyiségben – , Döme Zsuzsanna „Suzi” társelnökkel, Nagy Dávid pártigazgatóval az élen, de felfedezem Baranyi Krisztinát, a IX. kerület polgármesterét, Suzi „főnökét” is, és nem a kóla dívik, hanem a sör. No de mikor mulasson az ember, ha nem a születésnapi buliján?

Két perc után kimenekülök, elkerülendő a füstmérgezést. Az előtérben gigantikus, cupcake-ekből kirakott kép az asztalon, a Kutyapárt címerét ábrázolja. Egyre fogy, a közönség ugyanis szép lassan befalja a kis, kerek sütiket, és a nagy doboz datolya is igen népszerű. 

A falakon ember nagyságú színes fotók, az egyik Orbán Viktort, a másik Pintér Sándort ábrázolja, a pártelnök Kovács Gergely szájában cigi, a feje rá van montírozva egy félmeztelen Chippendale-fiúra. Nehezemre esne elképzelni bármelyik magyar parlamenti vagy parlamenten kívüli párt elnökét ehhez hasonló fotón...

Közben viszont már odabent, a kvázi bálteremben Sallai Laci befejezte a koncertjét, Döme Zsuzsa „Suzi”, a ferencvárosi alpolgármester és Nagy Dávid pártigazgató kaparintja kezébe a mikrofont. Felidézik a párt megalakulását, Dávid, a 27 éves, háromgyermekes családapa elmeséli, 2017-ben, frissen érettségizett diákként hogyan nyűgözte le a párt unikális stílusa. Töredelmesen bevallja, hogy akkor még Karácsony Gergelyre szavazott, de mára már ilyesmi elképzelhetetlen.

Önállóan indulnak a Kutyák 2026-ban

Ünnepélyesen bejelenti, hogy a 2026-os parlamenti választáson önállóan indul a Kutyapárt, nem lép szövetségre senkivel, szó sem lehet semmiféle összefogásról. 

Aztán visszamegyünk a cigizőbe, vállalva a tüdőrák kockázatát, Dávid ugyanis csak odabent hajlandó interjút adni nekem. 

Hét éve önkéntesként csatlakoztam a Kutyákhoz – kezdi. – Akkoriban hidroterápiás órákat tartottam gyerekeknek, továbbá volt egy vállalkozásom, harmadrészt pedig egy nagyon erős politikai érdeklődésem. Éppen egy hidroterápiás órán találkoztam Magyar Gáborral, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt műhelyének vezetőjével, aki ugyanott úszómesterként dolgozott. Akkor már három éve működött a párt.

Dávidot, elmondása szerint, ez a kellemes antiestablishment vonal ragadta meg, és azért maradt meg a pártban, mert rájött, hogy ebben nemcsak dekonstruktív, hanem konstruktív elemek is vannak. Szégyenkezve említi, hogy 2018-ban az Összefogásra szavazott, sőt még éjszakákon át ragasztgatta a plakátjaikat is, akkoriban a Közös Ország Mozgalom és a taktikai szavazás ment mindenhol. De, mint mondja, ma már ilyesmi nem fordulhat elő, a Kutyapárt csakis az önálló létben hisz. 

Önállóan akarunk jobb országot csinálni, nem azért, hogy megragadjuk a hatalmat, hanem hogy jobb legyen itt élni. Másodsorban pedig, ha nem tudjuk helyi kezdeményezésekkel jobbá tenni a környezetünket, akkor induljunk harcba a közhatalomért, és ne fordítva. Vagyis hogy azt ígérem, hogy majd jobb lesz, és ezért indulok a választáson. Nem! Először legyen jobb, és csak utána a választás, ez a helyes sorrend!

Kiderül, Kovács Gergely pártelnök nem lepődött meg, és Nagy Dávid sem, amikor megnyerték a helyhatósági választást a Hegyvidéken. Ők bizony tudatosan készültek erre, legalábbis ezt állítja a pártigazgató, aki kemény munkarendet szabott önmagának: éjfél és hajnali hat között alvás, a maradék 18 órában meló. Hiszen 49 önálló önkormányzati képviselőjük keze alá kell dolgozni, kiszolgálni, felkészíteni, képezni, tanítani őket. 

Végtére is mára, a tizedik születésnapra komoly párt lett a Kutyákból. Még ha igyekeznek is nem komolyan venni önmagukat.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)