Férfinak született, nőként menne nyugdíjba, de a bíróság is elutasította a keresetét

További Belföld cikkek

Férfinak született, de transz nőként éli tovább az életét, ezért remélte, hogy neki is jár a nőknek adható korkedvezményes nyugdíj. Nem ez az első eset Magyarországon, hogy erre hivatkozva keresi valaki az igazát a bíróságon az illetékes kormányhivatallal szemben. A Fővárosi Törvényszék bírái szerint pedig a kormányhivatalnak volt igaza az ügy elbírálásakor.

Kedden délután hozott határozatot a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa G. V. A. nyugdíjának ügyében. Az első tárgyalásról az Index is beszámolt, miután kiderült, hogy a felperes közigazgatási pert indított a Nők 40 kedvezményes nyugdíj megállapítására a fővárosi kormányhivatallal szemben.

A kormányhivatal az 1981. és 2022. december 31. közti szolgálati időszakot vizsgálta 2023 októberében, majd 2024 februárjában adategyeztetést kezdeményezett, miután az első kimutatás (a szakrendszer automatizmusából adódóan) tartalmazta a Nők 40-re vonatkozó adatokat. A felperes szerint ebből az következik, hogy akkor már az említett támogató ügyviteli rendszer észlelte, hogy az ügyfél nő. Az adategyeztetést követő második kimutatás viszont már nem tartalmazta a Nők 40-jogosultság lehetőségét. G. V. A. azt sérelmezte, hogy a kormányhivatal határozata az első kimutatáshoz képest nem vette figyelembe, hogy ő nő. A felperes ugyanakkor 2022. december 31-ig még férfiként szerepelt a nyilvántartásban, a kérelmét 2023-ban adta be. A névváltoztatása is csak 2023 októberében hatályosult.

Az alperesi álláspont szerint adategyeztetéssel indult az eljárás, ezt a felperes kezdeményezte, de nem szólt a Nők 40 jellegű igényéről. A második kimutatásban azért nem vették alapul a Nők 40-et, mert erre igény sem érkezett.

A Fővárosi Törvényszék decemberi határozata szerint végül a kormányhivatalnak adott igazat,

eszerint elutasították G. V. A. keresetét, a döntésük ellen nincs helye fellebbezésnek.

Dr. Opor Gergely László indoklásából kiderült, hogy ezzel nem egy új eljárást intézett a bíróság, hanem a kormányhivatal döntését vizsgálták. Meglátásuk szerint mivel G. V. A. állításával szemben nem született jegyzőkönyv vagy bármilyen hivatalos irat arról, hogy ő panaszt tett a kormányhivatal döntésével szemben. Így a bíróság úgy vette, hogy a döntést akkor elfogadta.

A későbbiekben azonban még van lehetősége a felperesnek kezdeményezni a korkedvezményes nyugdíjat, hivatkozva a Nők 40 programra, amely a sokat emlegetett veszprémi ügynél is felbukkan. A Kúriánál szintén lehet felülvizsgálatot kérni.

Születéskor férfi, kérelemnél nő

G. V. A. korábban azt kérte, hogy a bíróság szüntesse meg a kormányhivatal eljárását, és kötelezze új eljárás lefolytatására, amely már 1981-től nőként számolja el a munkaviszonyát. A kormányhivatal jogi képviselője szerint a jogalkotó ugyanakkor a születési nemet veszi alapul,

A SZÜLETÉSI ANYAKÖNYVI KIVONATOT TEKINTI KIINDULÁSI PONTNAK, A NEM MEGVÁLTOZÁSA PEDIG JOGOT NEM KELETKEZTET,

azaz az illető csak a jogi nemváltoztatás időpontjától tekinthető nőnek. „A józan észt kell alapul venni” – hangsúlyozta az alperes képviselője, kiemelve, hogy a nemváltoztatás után az állam G. V. A.-t nőként ismeri el.

(Borítókép: Tauber Tünde, Opor Gergely László és Lakatos-Csondor Katalin 2024. november 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)