Új kártevőre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2024.12.03. 10:41
Az őszi sereghernyó magyarországi megfigyelésére figyelmeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, ami ugyan Amerikában őshonos, mégis több éve jelen van már Európában is. Rendkívül kártékony faj, amely nagy pusztításra képes, amennyiben nem ismerik fel időben a jeleit, ettől függetlenül többféleképpen is hatékonyan lehet ellene védekezni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újabb kártevőre figyelmeztetett közleményében, pedig az őszi sereghernyó melegigényes faj, és az amerikai kontinensen őshonos. De állandó vándorlásban, nagy távolságokat is könnyedén megtesz, amihez igénybe veszi a szél segítségét is, de a kereskedelem is a malmára hajtja a vizet.

Már minden kontinensen megjelent, Európában először Németországban észlelték lárváit, egy kukoricatáblán. Az uniós szigetországokat sem kímélte, majd az elmúlt évben Romániában is megjelent.

Eddig csak elszórtan jelentkezett a kontinensen, terjedését importtermékek is segítették, emiatt a kamara különösen fontosnak tartja ezeknek az ellenőrzését, valamint a növényegészségügyi szabályok betartását.

Hogyan ismerhető fel az őszi sereghernyó?

A rovar a bagolylepkék családjába tartozó éjszakai moly. Az imágók szürkésbarna színűek, a föld közelében nehezen észrevehetők. Könnyen összetéveszthetők más bagolylepkével, mint például a szintén kártevő vetési bagolylepkével.

A levél fonákára helyezett tojáscsomókból kikelő lárvák zöldes vagy barnás színűek. A feji szelvényükön egy halvány, fejjel lefelé fordított Y alakú mintázat, valamint az utolsó hasi szelvényen négy, négyszögletes elrendezésű fekete folt figyelhető meg. Ezek a morfológiai bélyegek segítik a lárva más fajoktól való elkülönítését.

A bábozódás általában a talajban történik. A báb a bagolylepkékre jellemző barnás színű, fényesen csillogó. Évente négy-hat nemzedéke fejlődik ki. Hidegebb területeken egy-két nemzedéke jellemző, de a trópusokon folyamatos szaporodásra képes. Eddigi vizsgálatok alapján kontinentális klímájú területeken nem telelt át.

Többféle növényben is képes nagy kárt tenni

Két csoportba sorolható az őszi sereghernyó aszerint, miket fogyaszt, az egyik csoport a rizst és fűféléket, míg a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirokot kedveli. Magyarországon elsősorban az utóbbi jelenhet meg, és okozhat károkat a mezőgazdaságban. A lárva pusztítja a leginkább a leveleket és a termést. A fiatalabb hernyók hámozgatnak, az idősebbek nagyobb lyukakat hagynak a leveleken, de a szárat is átrághatják.

Ha a kukoricaszemeket rágják meg, az gombás fertőzést okozhat. A fiatal lárvák általában tömegesen fordulnak elő, amivel rövid idő alatt jelentős pusztítást végezhetnek. Az idősebb lárvák a gazdanövényeken kezdik meg a táplálkozást.

Hatékonyan lehet védekezni ellene, csak időben fel kell ismerni a jeleket

A lárvákat és a bábokat talajmunkával lehet ritkítani, míg a felszínre kerülő egyedek elpusztulnak fagypont alatti hőmérsékleten. Kémiai védekezés hatékony lehet ellenük, valamint biológiai is alkalmazható, de ezek időzítéséhez a hernyó rajzását kell megfigyelni.

Az őszi sereghernyó zárlati károsító az Európai Unióban. Elterjedésének elkerülése végett a hatóságok az országos felderítés mellett a déli vármegyékben feromoncsapdákat helyeztek ki, de egyetlen példányt sem fogtak még el, tehát a kártevő Magyarországon még nincs jelen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azonban kéri a lakosságot, hogy amennyiben mégis felismerik ennek jeleit, azt jelentsék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.