Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak jól jövőre?

E heti vendégünk, Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője azzal kezdte, hogy jövőre a minimálbér-emelés a teljes bérskálát felfelé tolja majd. Ezután végigvettük, hogy pontosan mekkora lesz januártól a minimál- és szakmunkásbér, hogyan változik a hetibér, a napibér és az órabér.

A szakértő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a kormányzat célja ezzel a megállapodással az lehetett, hogy a várható csődökkel, a béremelési kényszerrel a felvásárlások irányába tolja a cégeket egyfajta mérethatékonyságra ösztönözve a vállalkozásokat.

Véleménye szerint minden ilyen állami beavatkozást követően a piac valóban elkezd tisztulni. Viszont az már több cégnek gondot fog okozni, hogy a jelenlegi gyenge gazdasági környezetben – éppen technikai recesszióban van a magyar gazdaság – sokan hogyan próbálják majd az utolsó tartalékaikból kigazdálkodni a béremeléseket.

Nyugaton az átlagbér másfél-kétszerese a magyarnak

Dénes Rajmund Roland szerint a kormánynak mindenképpen lépnie kellett: a magyarországi minimálbéreket fel kell zárkóztatni, hiszen tőlünk nyugatra másfélszer, éppen kétszer akkora a bérkifizetés. Ugyanakkor kérdéses, hogy ha elindul a béremelés, az vajon végigfut-r a vállalat minden dolgozóján, tehát annak is emelnek-e, akinek alapból magasabb a fizetése, mint a minimálbér. A szakértő utalt arra, hogy

az elmúlt 10-15 évben a fizikai dolgozók átlagbére felzárkózott az irodai területen dolgozókéhoz, sőt sokfelé a fizikaiaké már meghaladja az irodai alkalmazottak fizetését.

Mindez maga után vonja a magasabb bérkategóriák emelését is, persze az más kérdés, hogy a cégek gazdasági lehetőségei ennek mennyire szabnak határt.

Ma már nem népszerű a fizikai munka

A HR-szakértő szerint kevesen érkeznek a szakképzésből, és a mai fiatalok többsége inkább irodai munkát keres a szakmunka helyett. Ezért van az, hogy külföldön is olyan technológiákat alkalmaznak már – például kézzel összeszerelhető házak –, amelyekkel szakmákat tudnak kiváltani. Persze a béremelés a cégeken belül is okozhat feszültséget, ha egy régebb óta a vállalatnál dolgozó nem vagy csak nagyon kevés emelést kap. Ilyen bérfeszültséget eredményezett a 25 év alattiak szja-mentessége, és bizony a cégeknek bele kellett nyúlniuk a bérezésbe, ha el akarták simítani az adókedvezmény okozta bérproblémákat.

Dénes Rajmund Roland szerint  egy vállalatnál  mesterséges fluktuációt is generálhat az, ha egy ilyen helyzetben   nem tudnak  bérszínvonalat tartani vagy emelni:  akkor az, aki magasabban képzett vagy magasabb bérkategóriában van, körbenéz a versenytársaknál, és végül elmegy.

Így lehet ellensúlyozni a januártól megugró bérköltségeket

A szakértő elmondta, hogy tipikus foglalkoztatásnak nevezik, ha valaki főállásban dolgozik. Emellett azonban van atipikus alkalmazotti viszony is, ilyen például a home office, vagyis a távmunka. De ide tartozik a munkaerő-kölcsönzés, a diák- és a nyugdíjas foglalkoztatás is.

Beszéltünk arról is, hogy a robotizáció nagyobb mértékű alkalmazása segítene-e a vállalatok munkaerőgondjainak enyhítésében. Dénes Rajmund Roland utalt arra, hogy egy ilyen nagyarányú befektetést leginkább a nagyok, a multinacionális vállalatok engedhetnek meg maguknak, mert a kisebbek számára ez csak nagyon hosszú távon térülne meg.

A műsorban ezek mellett még szó volt arról is, hogy:

• Miért röpködnek állásról állásra a Z generáció tagjai?
• Miért használnak a cégek teljesítményértékelést a bérkompenzáláshoz?
• Miért lesz az évtized végére a világon 85 millió betöltetlen álláshely?
• Miért jelent komoly kihívást a hazai cégeknek is a megfelelő munkatárs megtalálása és megtartása?