Félig már zöld az út a Gellérthegyi Sikló megvalósításához

A Gellérthegyi Sikló projekt újra megkapta azt a környezetvédelmi engedélyt, amely az összes további engedély alapját képezi, miután a Kúria második alkalommal helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét és másodszor utasította azt új eljárás lefolytatására. A fővárosi vezetés sorban támadta nemcsak az említett környezetvédelmi, hanem a BKK résztulajdonában álló projektcég által megszerzett további öt engedélyt is – áll a Gellérthegyi Sikló Kft. közleményében.

A kerület és a Főváros szabályozási tervei 1996 óta jelölik ki a Gellért-hegyi Sikló pontos nyomvonalát és határozzák meg a létesítés alapfeltételeit. Ennek szellemében 2004-ben létrejött egy projektcég 25 százalékos fővárosi tulajdonnal és a Sikló létesítését, valamint későbbi üzemelését meghatározó szerződéssel. 2009-ben új szerződés született változatlan feltételekkel, immáron az I. kerület belépésével. E projektcégben ma a fővárosi tulajdonban álló BKK 25 százalékos üzletrésszel rendelkezik az időközben teljesen kicserélődött magánbefektetői oldal mellett.

Jogszerűtlen volt a projekt kivégzése

A Siklót is támogató Kormányrendelet a Citadella felújításának indulásával, 2020 júliusában született, amelynek része a teljes Gellért-hegy megújítása is. Annak kihirdetése után azonban a jelenlegi fővárosi vezetés „a projekt kivégzéséről” döntött a siklót létrehozni szándékozó kft. szerint. Bár elmondásuk szerint a főpolgármester pár nappal korábban még aláírta az építési engedély meghosszabbításához is szükséges tulajdonosi hozzájárulását. „A Gazdasági Bizottság eltérő véleménye és a képviselők aggályai, kérdései ellenére a képviselő-testület támogatta a főpolgármester javaslatát, így a Főváros mindenféle egyeztetés vagy felszólítás nélkül bejelentette elállási szándékát.”

Ezt a fővárosi résztulajdonban álló projektcég keresettel támadta, kérve a bíróságot, hogy mondja ki: az elállásközlés jogszerűtlen volt, vagyis a szerződés még mindig hatályos. Az első- és másodfokú ítéletek után a felülvizsgálati kérelmet a Kúria ez esetben is befogadta, ezt a másik tárgyalást 2025 januárjára tűzte ki. A Gellérthegyi Sikló Kft. számítása szerint 

A főpolgármester és helyettesei kifogásolták többek között az önálló fővárosi vagy az állammal közösen tervezett közberuházásra, eltérő műszaki tartalomra, érdekmúlásra, majd végül környezetvédelmi aggályokra is.

A sikló kiváltaná a turistabuszok terhelését

A kft. szerint a Gellért-hegy lakóinak és környezetének „elképesztő terhelést” okoz a turistabusz-forgalom, hiszen ez a turisták első számú célpontja, a turista pedig busszal jön, alternatíva hiányában.

A projekt felelősei úgy látják, nincs más észszerű és felelős alternatív közösségi közlekedési eszköz, hiszen a sikló egy „rejtett”, kötött pályán közlekedő lift, ahol a két kabin egymás ellensúlya, ezért energiát csak a felfelé utazó többletteher szállítására kell fordítani. Ezzel szemben az elektromos kisbuszok keringtetése összehasonlíthatatlanul rosszabb megoldás, ezért épült sikló az olyan városokban, ahol a domborzat és a turizmus hatására ilyen helyzet adódik, ez a közlekedési eszköz ugyanis lehetővé teszi a turistabuszok teljes kiváltását. A sikló lokálisan nulla károsanyag-kibocsátással működik.