Forradalmi áttörések a rákgyógyításban

A szív- és érrendszeri betegségek után a legtöbb európai rosszindulatú elváltozás következtében veszti életét, évente 1,2 millió haláleset történik emiatt, és 2,6 millió embernél diagnosztizálják. Ugyanakkor az orvostudomány területén az egyik legnagyobb előrelépés az onkológiában történt, aminek köszönhetően már az áttétes tüdő- vagy emlőrákot is jó eséllyel lehet krónikus betegséggé szelídíteni.

Kovács Krisztina ugyanakkor hangsúlyozta, a betegség korai felfedezésével a terápiás kimenetel is kedvezőbb, és számos eset megelőzhető lenne. Az Európai Rákellenes tervben megjegyzik, hogy az onkológiai megbetegedések 40 százalékban megelőzhetők lennének, ennek kiemelt eleme egyrészt az egészséges életmód szorgalmazása, másrészt a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése és az elhízás visszaszorítása mellett a méhnyakrák eliminációja, amelyben a HPV-elleni oltás kiemelkedő szerepet játszik. Célul tűzték ki, hogy a 15 év körüli korosztály átoltottsága mindkét nem tekintetében 90 százalék legyen.

Ausztráliában ennek köszönhetően már az évtized végére eltűnhet a méhnyakrák, ott hozzánk képest hét évvel korábban kezdték meg az iskolai kampányoltást a serdülőknél a humán papillomavírus ellen. Kovács Krisztina hozzátette, a felnőtteknél is hatásos a rákmegelőzésre az oltás. Korábban már írtunk arról, hogy ez milyen feltételekkel kérhető és kiknek ajánlott. Az orvosigazgató arról is beszélt, hogy már a rákkezelésben is szerepe lehet az oltásoknak.

Oltással a rák ellen

Az egyik ilyen az mRNS-vakcina, amely elsőként a melanománál és az áttétes tüdőráknál jelenthet megoldást, az utóbbi tesztelésében most hét ország vesz részt, köztük Magyarország is, és várhatóan 2027–2029-ig fejeződnek be ezek a vizsgálatok. Kovács Krisztina szerint a technológia hatalmas fordulatot jelenthet a végleges gyógyulás elérésére, főleg a tumortípusra személyre szabottan kifejlesztett vakcinák jelenthetnek áttörést. A rák elleni mRNS-oltás hasonló elven működik, mint a Covidnál: magát a szervezetet tanítja meg arra, hogy ismerje fel és pusztítsa el a rákos sejteket, és később se engedjen teret a rosszindulatú sejtburjánzásnak.

A daganat egyéni mutációinak meghatározásához betegtől vett minta alapján DNS-szekvenálást végeznek, ezután készül el a tumor antigénjeit megcélzó vakcina. Mint az orvosigazgató rámutatott, az onkológiai kutatásoknál a humán klinikai fázisban először az előrehaladottabb stádiumban lévő betegeket választják be, azonban a terápiák korai alkalmazásával jobb eséllyel gyógyítható a betegség.

A modern diagnosztikai eljárások és a korai stádiumú daganatok terápiájának mielőbbi befogadása és alkalmazása nemzetgazdasági szinten is előnyös, mivel a súlyosabb esetek kezelése több ideig tart és nagyobb költséggel jár

– hangsúlyozta a szakember. Az MSD anyavállalata, a Merck székhelye az Egyesült Államokban van. A magyar betegek számára előnyt jelent, hogy hasonló kutatásban vesznek részt, az innovatív terápiákban így hamarabb részesülhetnek a régió más országainál. „Az eredmények felmutatása után az amerikai gyógyszerügyi hivatal, az FDA általi befogadás viszonylag gyorsan történik, nagyjából fél-egy évvel később az európai hatóság, az EMA is jóváhagyja az új készítményeket. A keleti régióban valóban némileg később jutnak el ezek, de Magyarország a klinikai tesztek során alkalmazhatja a kijelölt csoportokban az eredményes terápiákat” – részletezte, hozzátéve, van olyan gyakorlat, amelyben Európában is élen járunk.

Testen belüli mikro-sugárkezelés

A Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlegén intervenciós radiológiai beavatkozást végeznek. Holmium-166 izotóppal, valamint egy Magyarországon eddig nem elérhető Ittrium-90 izotópkészítménnyel a transzplantációra váróknál a májdaganatot tudják kordában tartani, méretét csökkenteni az új szerv megérkezéséig. Katéteren bejuttatott kontrasztanyaggal végeznek érfestést, amelynek során meghatározzák a tumort tápláló artériát, majd a vér útját radioaktív mikrogyöngyökkel zárják el, így érik el úgynevezett belső béta-sugárzással, műtét nélkül a daganat csökkenését.

Az egyetem közlése szerint a beteg a beavatkozás során csupán egy tűszúrást érez, másnap pedig el is hagyhatja az intézményt. Tájékoztatásuk alapján a környezetre sem káros az eljárás, mivel sem vizelettel, sem széklettel nem távozik az izotóp, ami kifelé kevesebb mint 1 centiméterre sugároz.

Vastapsot érő felfedezés: ADC-kemoterápia

Az egyik legígéretesebb eljárásnak az MSD orvosigazgatója a ADC-kkel, vagyis az antitestgyógyszer-konjugátumokkal történő kezelést nevezte, ez a célzott tumorellenes terápiáknál a biológiai gyógyszerek újabb generációja. Az antitest segítségével a különböző sejtpusztulást előidéző ágenseket közvetlenül a daganatokhoz irányítják, más szövetet így minimálisan károsítanak a szervezetben. Tavaly hagyta jóvá az FDA a módszert, amely a londoni St. Bartholomew’s oktatókórház onkológusának beszámolója alapján csaknem megduplázza az előrehaladott hólyagrákban szenvedők túlélési esélyét.

AZ ADC és az immunoonkológiai kezelés kombinációjával a kutatásban részt vevők 880 ember utánkövetése szerint a korábbi 16 hónapos prognózis helyett 31,5 hónapra emelkedett. Kovács Krisztina megjegyezte, hogy az adatok tanúsága szerint kevesebb mellékhatással is jár a kezelés. A tüdő- és idegkárosodás kockázatának lehetőségét még vizsgálják, illetve hogy az eljárásban mely onkológiai gyógyszerek kombinálhatók a legnagyobb biztonsággal. A Nature című tudományos szaklapban kiemelik, ritkán lehet vastapsot kapni egy konferencián, de az Európai Orvosi Onkológiai Társaság madridi kongresszusán a Thomas Powles a nevéhez köthető rákkutatás miatt a tavaly október 22-ei prezentációján kettőt is kapott. A hólyagrák túlélési esélye az elmúlt 50 év során változatlan volt, éppen ezért nyűgözték le az eredmények a szakértő hallgatóságát.

(Borítókép: Mammográfiai vizsgálat. Fotó: Tom Werner / Getty Image)