Orbán Viktor elismerte, belátható időn belül erre nem lesz pénz

Arató Gergely azzal fordult a miniszterelnökhöz, hogy ketyeg az óra, rengeteg uniós forrást veszíthet Magyarország, „ennek a pénznek a kifizetését az EU az önök korrupciója miatt tartja vissza, ez a pénz a magyar embereknek jár, és nem a fideszes milliárdosoknak”. A Demokratikus Koalíció politikusa úgy látja, ugyanez a helyzet Erasmus-ügyben is: „Önöknek fontosabb az, hogy néhány havernak jó állása legyen a kuratóriumokban, és kitalicskázhassák a közpénzt.” A DK benyújtott egy erre vonatkozó javaslatot, de az napirendre sem került.

Ön olyan mint egy Rejtő-regény főhőse, egy sikkasztó főkönyvelő, aki elvesztette a családi vagyont a ruletten, megduplázza, és újra megpróbál nyerni

– fogalmazott Arató Gergely, azt kérdezve Orbán Viktortól, hogy: „Nem szégyelli magát?”

Válaszában Orbán Viktor kijelentette:

Képviselő úr, úgy látom, harcias, és jól ránk is ijesztett.

A kormányfő az uniós pénzekről elmondta, Magyarország számláján 12 milliárd euró van, ezt a gazdaság bevonhatja a működésbe. Bonyolult elszámolási rendszer működik, először közbeszerzéseket kell csinálni, végrehajtani a kivitelezéseket, majd kiküldeni a számlákat Brüsszelbe. „Nyugodjon meg, 12 milliárd eurónk van a brüsszeli számlánkon, Magyarország egyetlen fillért sem veszít el, amíg nemzeti kormány van.”

Arató Gergely válaszul közölte: a valóság ilyen fokú tagadása nem kizárólag a politikához tartozik. Orbán Viktor a brüsszeli pénzekről ezután újra megismételte, kétségkívül harcolni kell. „Kár, hogy ebben a harcban önök az ellenfél sáncain találhatók, önök azért harcolnak, hogy Magyarország ezt a pénzt ne kaphassa meg, de önök ellenére is megszerezzük az összes forrást.” A kormányfő a jogállamiságról és a korrupcióról elmondta, az ebben illetékes uniós biztos pénzmosás miatt eljárás alatt áll.

„Mi vagyunk a kormány, kétharmados többséggel, ezt nem lehet tétlenül nézni”

Komjáthi Imre elment egy Tolna megyei településre, az ott lakók arról beszéltek, hogy bezárt a posta, de kaptak egy boltot, ahol gyakorlatilag nem tudnak vásárolni, mert olyan drága. A közlekedés is nagyon rossz, nehezen tudnak munkát találni. Az MSZP elnöke nem „bezzeg romániázni” szeretne, hanem „bezzeg magyarországozni”, „önök vannak kormányon kétharmaddal”.

Azzal egyetértett Orbán Viktor, hogy amíg háború lesz, az árak sem mennek lejjebb, az árak csökkentésének előfeltétele a béke, ezért minden pártot arra kér, hogy a külpolitikai tevékenységében segítse a kormányt annak érdekében, hogy közre tudjanak működni a békében.

Mi vagyunk a kormány, kétharmados többséggel, ezt nem lehet tétlenül nézni, cselekedni kell. Először bevezettük az árstopokat, átmenetileg jó megoldás volt, az önök pártjai mind támadták. A másik dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk emelni a béreket, ezért a szakszervezetekkel és a munkaadókkal kötöttünk egy három évre szóló minimálbér-emelési programot. Negyven százalékkal nő a minimálbér három év alatt, ami példátlan Európában

– húzta alá Orbán Viktor, megjegyezve: sok dolguk van még, jobb szakszervezeti ellenfelet pedig nem kíván magának Komjáthi Imrénél.

Válaszában az MSZP elnöke közölte: megtiszteli a miniszterelnök, de vitázna. A békével kapcsolatban leszögezte: „Számunkra is rendkívül fontos, főleg a társadalmi béke, aminek az alapja a társadalmi igazságosság. Szerettem volna, ha a költségvetésben is jelét látom.” Komjáthi Imre Menczer Tamás és Magyar Péter vitájával kapcsolatban azt kérte Orbán Viktortól, hogy

nagy felelősséggel van, ne szítsa, inkább oltsa a tüzet.

Orbán Viktor válaszul felsorolta, hogy a nyugdíjra, az oktatásra, az egészségügyre és a rendvédelemre fordított források is jelentősen emelkedtek 2010 óta.

„Ez a momentum már elmúlt”

Bedő Dávid azzal fordult Orbán Viktorhoz, hogy nincs pénz az államkasszában többek között a vasútra és az oktatásra, inflációkövető adóemelések jönnek, és kínai hiteleket vesznek fel.

Nagy bajban az ország, miniszterelnök úr. Ebben a bajban maga mire szeretné költeni az adófizetők sok ezer milliárd forintját? A haldokló vasútra? Az oktatás modernizálására? A düledező egészségügyre? Nem. Maga a gyerekkori lázálmát akarja az országgal kifizettetni, olimpiát akar rendezni Budapesten

– jelentette ki Bedő Dávid.

Orbán Viktor válasza:

Ha röviden kellene válaszolnom önnek, csak annyit mondanék, hogy ez a momentum már elmúlt. Az olimpia ügye nem a kormányra, hanem a fővárosra tartozik. Ahogy a főváros dönt, azt elfogadjuk.

Bedő Dávid válaszában jelezte, úgy néz ki, ez a momentum nem múlt el. Korábban a Momentum aláírásgyűjtése után visszavonták az olimpiai pályázatot, de most újra felmerült a kérdés, miközben „az ön minisztere ismeri el, hogy nincs pénz”.

Orbán Viktor újra megismételte, hogy a kérdés a Fővárosi Közgyűlésre tartozik, majd odaszúrt Bedő Dávidnak: „Milyen kár, hogy ön ezt nem tudja elmondani, mert nem jutottak be.”

Nagy vállalás az egészségügyben

Lukács László György hosszú várólistákról és duplán fizetős egészségügyről beszélt. „Az emberek befizetik az adókat, de ha nem megfelelő vagy nem elérhető az ellátás, akkor a magánellátásban újra a zsebükbe nyúlnak.”

A Jobbik szerint ez nem méltányos. Legyen a társadalombiztosítási járulék hordozható, fel lehessen használni azt a magánellátásban is

– javasolta a Jobbik frakcióvezetője.

Orbán Viktor válaszában felsorolta: átütő erővel emelték az orvosbéreket, a szakdolgozók alapbérét, felújítottak egészségügyi intézményeket, orvosi rendelőket, újakat is építettek, mentőautókat cseréltek ki, kivezették a hálapénzt.

A kormányfő elismerte, hogy a sorban állás ettől függetlenül probléma, különösen a diagnosztikában viselik ezt nehezen. Pontos menetrendet kértek az illetékes államtitkártól ennek megszüntetésére.

Belátható időn belül megszűnik Magyarországon az, hogy valakinek diagnosztikai műszerek használata, vizsgálatok érdekében kellene várakoznia

– jelentette ki Orbán Viktor, aki Lukács László György javaslatáról úgy vélekedett, ez a legbonyolultabb kérdések egyike, folyamatban lévő vitáról van szó, az orvos szakemberek többsége azt állítja, ha ezt bevezetnék, tönkremenne az állami egészségügy, sokan maradnának ellátás nélkül. A kormány figyelemmel követi ezt a vitát.

Lukács László György viszontválaszában tisztázta, nem teljes egészében felhasználhatóságról van szó, hanem olyan helyzetben, amikor az állami egészségügy nem képes szolgáltatást nyújtani vagy nem tud megfelelő időpontban valakinek, akkor lenne felhasználható a befizetett járulék a magánszolgáltatásban.

Orbán Viktor annyit még hozzátett, hogy 2010 és 2022 között Magyarországon öt évvel nőtt az emberek egészségben eltöltött várható éveinek száma. Ezzel megelőzünk tizenhat uniós országot is, míg 2010-ben még csak ötöt.

Áttörő béremelés jön a szociális szférában

Jámbor András arról beszélt, hogy a gyermekvédelemben alacsonyak a fizetések és rossz az ellátás. A Párbeszéd képviselője három kérdést intézett Orbán Viktorhoz:

• Lesz béremelés a gyermekvédelemben dolgozóknál?
• Megemelik az 1500 forintos reggeli-, ebéd-, vacsorakeretet?
• Megemelik a zsebpénzre szánt összeget?

Orbán Viktor válaszában emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban szigorították a gyermekintézmények élére történő kinevezések rendszerét. Ami az anyagi kérdéseket illeti: 2010 óta háromszorosára emelték a gyermekvédelmi intézmények működtetésére fordított forrásokat, de azok még így sem elegendők. Olyan béremelési program mentén haladnak, hogy az orvosoknál, az ápolóknál és a tanároknál már megtörtént/folyamatban van az emelés, most jönnek a vízügyesek és az igazságszolgáltatás, aztán

a következő évben várható áttörő béremelés a szociális szférában dolgozóknál.

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindegyik haza fog menni”

Toroczkai László azt a kérdést tette fel Orbán Viktornak, hogy

rendelt-e mostanában házhoz ételt?

A Mi Hazánk elnöke szerint ha igen, akkor tapasztalhatta, hogy csodaszámba megy, ha magyar ember viszi ki az ételt. A kormány gazdaságpolitikája eredményének tartja, hogy vendégmunkásokat hoznak az országba. Toroczkai László úgy látja, hogy az állam is rossz példával jár elől, magukra hagyták az állami dolgozókat, rendkívül alacsonyak a bérek.

„Az előbb próbáltam információkat adni az állami alkalmazottak fizetéséhez, ezt most nem ismétlem meg” – kezdte válaszát Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a rendvédelmi dolgozók minden harmadik évben féléves fizetésüket kapják meg fegyverpénzként, „ami nem jelenti azt, hogy felvetné őket a jómód, de jelentős fizetésemelésnek minősül”.

A kormányfő a vendégmunkásokról kifejtette: 65 ezer fős kvóta van érvényben. Amennyi a betöltetlen álláshely, csak annyi vendégmunkás érkezhet, azok is határozott időre, és amikor ez lejár, el kell hagyniuk Magyarországot. Ezért nem fenyeget az, hogy migránsországgá alakulna hazánk. „A kormány álláspontja világos, Magyarország a magyaroké, ez így is marad. A vendégmunkás-szabályozás egész Európában Magyarországon a legszigorúbb, nyugodtan alhatnak.”

Toroczkai László válaszul leszögezte, ha megdupláznák a béreket, még az sem lenne elég. „Olyan, mintha az elmúlt 14 évben nem csináltak volna semmit, vagy kifejezetten károkat okoztak volna.” Az ellenzéki politikus azt javasolta Orbán Viktornak, „számoljon le azzal a hiú reményével, hogy 2 év után hazamennek a vendégmunkások”. Mint elmondta, épp ő számolt be arról, hogy indiaiak azt mondták, hazamennek, kapnak két pecsétet, és jöhetnek vissza.

Orbán Viktor arra emlékeztetett, hogy 2010 és 2024 között nem megkétszerezték, hanem átlagban megháromszorozták a jövedelmeket, viszont ezzel még nincs vége.

Lehet, előfordulhatna, ha önök kormányoznának, hogy Magyarországon maradnak a vendégmunkások, de amíg mi kormányozunk, és én vagyok a miniszterelnök, mindegyik haza fog menni

– tette világossá Orbán Viktor.

Belátható időn belül erre nem lesz pénze Magyarországnak

Kanász-Nagy Máté a főbb budapesti pályaudvarok hasznosítási tervét „évszázados ingatlanpanamának” nevezte. Az LMP képviselője szerint úgy néz ki, hogy egyszerű privatizációról van szó.

Ön támogatja ezeket a terveket? Korábban arról beszélt, hogy a stratégiai ágazatokban döntő állami tulajdonra van szükség – én ezzel egyetértek –, akkor ezekben a projektcégekben hogyhogy nem érvényesül a döntő állami tulajdon? Innentől kezdve nem tekintik stratégiai ágazatnak a vasutat, a pályaudvarokat?

– sorolta a kérdéseket a képviselő.

Ezeknek a vasúti pályaudvaroknak a felújítása iszonyatos mennyiségű pénzt venne igénybe. Belátható időn belül Magyarországnak nem lesz arra pénze, hogy ezeket a hatalmas pályaudvarokat fel tudja újítani. Támogatom azokat a javaslatokat, hogy adjuk oda azoknak, akiknek van pénzük, és képesek ezeket működtetni. Nem a vasutat, hanem a pályaudvarok épületeit. Ettől még a vasút működtetése állami kézben marad

– húzta alá a kormányfő, hozzátéve: ha jó ajánlat van, egyezzenek meg, és a megfelelő garanciák mellett a befektetők hajtsák végre a beruházásokat, ez számos nyugat-európai országban már sikerült.

Kanász-Nagy Máté furcsának tartja, hogy már most elő tudják írni a 99 évet a hasznosításra, de szigorú előírásokat nem tudnak közölni, nincsenek elvárások a befektetőkkel szemben. A másik oldalról nem érti, hogy a kormány az egyik kezével vissza tudja venni a repteret, addig a vasút esetében nem tudják biztosítani a forrást.

„Ön arra tett javaslatot, hogy vezessük be a vasúti illetéket. A reptér pénzt hoz, a vasútállomás pénzt visz” – kontrázott Orbán Viktor, úgy vélekedve, hogy Kanász-Nagy Máté az elvárásokat illetően előre rohant, még nincsenek szerződések. Orbán Viktor a 99 éves bérletet jobbnak tartja, mint a tulajdonba adást.

Sűrű nap volt hétfőn a parlamentben:

• Az illetékes bizottság meghallgatta Varga Mihályt mint jegybankelnökjelöltet.
• A képviselők döntöttek arról, hogy a Till Tamás-gyilkossággal összefüggésben benyújtott, a Büntető törvénykönyvet módosítani szándékozó javaslatot a házszabálytól való eltéréssel, már kedden tárgyalhatják.
• A napirend előtti felszólalásokban még teheneket fejő filippínókat is emlegettek.
• Esküt tett Cseh Katalin, aki Fekete-Győr András helyét vette át a Momentum frakciójában.
• Benyújtották a Pénzügyminisztérium megszüntetésére vonatkozó javaslatot.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 16-án.  Fotó: Illyés Tibor / MTI)