„Filippínók fejik a teheneket” – pattanásig feszült vita a parlament rendkívüli ülésén

Bizottsági ülésekkel kezdte a hetet a parlament, az illetékes képviselők meghallgatták Varga Mihályt mint jegybankelnökjelöltet, az ülésről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Szintén hétfőn a parlamentben esküt tett Cseh Katalin, a Momentum új országgyűlési képviselője, aki Fekete-Győr András helyét vette át.

„Tud mondani egyetlen LMP-s képviselőt, aki megszavazta ezt?”

Kanász-Nagy Máté úgy gondolja, év vége felé közeledve érdemes áttekinteni, hogy mi történt a szociális ágazatban Magyarországon. Az LMP politikusa a szférában elérhető bérekkel kapcsolatban közölte, hogy óriási a lemaradás, miközben az egészségügyben jelentős béremelés volt, az oktatásban is történt valamekkora emelés, bár hiány maradt ezeken a területeken, de a szociális szektorban jövőre is elmarad az érdemi bérfejlesztés.

A képviselő a kórházakban hagyott csecsemőkkel összefüggésben feltette a kérdést: Ha rendelkeznek az erre vonatkozó adattal, akkor miért közlik azt, hogy nincs?

Mintha el akarnák titkolni ezt a számot, szerintem ez helytelen

– vélekedett az LMP képviselője.

Rétvári Bence válaszában kijelentette:

Amikor elkezdtük a kormányzást, 15 milliárd forint volt ápolási díjakra, ez most 101 milliárd forint. Lehet többet költeni mindig, és fogunk is, de ne azok kérjenek minket számon, akik abban a politikai szövetségben vannak, amelyik 15 milliárdot költött erre.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a legsúlyosabb állapotú gyermeküket otthon ápolók díja 37 ezer forintról 266 ezer forintra emelkedett. „Tud mondani egyetlen LMP-s képviselőt, aki megszavazta ezt? Nem tud mondani” – jegyezte meg Rétvári Bence, hozzátéve: korábban 137 ezer forint volt a szociális szférában az átlagos dolgozói bér, most 473 ezer forint.

Rétvári Bence a kórházban hagyott csecsemőkkel kapcsolatban elmondta, szavaztak arról a törvényről, amely gyorsította az örökbefogadási eljárásokat, viszont az LMP ezt sem támogatta.

„Filippínók fejik a teheneket”

Dúró Dóra szerint a kereszténység a bevándorlás következtében egyre inkább háttérbe szorul Európában.

Karácsonyhoz közeledve különösen időszerű feltennünk a kérdést, hogy a saját hazánknak, Magyarországnak is ezt a jövőképet szánjuk-e? A Mi Hazánk Mozgalom válasza határozott nem, az illegális és a legális bevándorlásra is nemet mondunk. A kormány szintén bevándorlásellenesnek mondja magát, de önök az elmúlt évben több mint 2 ezer embercsempészt engedtek szabadon

– közölte a Mi Hazánk politikusa, úgy vélekedve, hogy a harmadik világból érkezők elveszik a belföldi munkavállalók munkáját, például Budapesten az ételfutárcégeknél alig találnak magyar munkavállalókat, sőt van olyan vidéki település, ahol „filippínók fejik a teheneket”.

Dúró Dóra azzal folytatta, hogy Magyarország demográfiai adatai mélyrepülésben vannak, egy év alatt soha nem született olyan kevés gyermek, mint 2023-ban, a házasságkötések száma is mélyponton van, „a kormány politikája nem elegendő ahhoz, hogy megőrizzék Magyarország nemzeti és keresztény identitását, de a Mi Hazánk nem mond le erről”.

Panyi Miklós a bevándorlással kapcsolatban leszögezte: „Abban nincs vita Európában, hogy melyik az a kormány, amelyik határozottan fellép az illegális bevándorlás ellen, ez a magyar kormány.”

Az államtitkár az embercsempészekkel kapcsolatos vádakat visszautasította, tisztázva: kiutasították az érintetteket Magyarországról. Ami a vendégmunkásokat illeti: Magyarországon van a legszigorúbb idegenrendészeti szabályozás, külföldi munkavállalók csak törvényi keretek között, világos garanciákkal érkezhetnek Magyarországra, kizárólag akkor, ha az adott munkahelyre nem áll rendelkezésre magyar munkavállaló.

Panyi Miklós a családpolitika vonatkozásában kijelentette: 2010 óta megsokszorozták a családtámogatásra fordítható összeget, ezt tovább emelik.

Valóban van egy demográfiai helyzet, amire reagálni kell

– ismerte el az államtitkár, hozzátéve: a koronavírus-járvány, a háború és a gazdasági bizonytalanság következtében csökkentek a születésszámok, ez európai tendencia, dolgoznak azon, hogy megfordítsák.

„Jó dolog így párhuzamosan beszélni, csak nem hallja mit mondok”

Tordai Bence az „egészségügyi ellátás összeomlásáról” beszélt, példaként a János-kórház elmúlt bő egy hónapját tekintette át, valamint a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat is megemlítette. „1,2 millió embernek nincs háziorvosa” – közölte a Párbeszédből kilépett politikus, megjegyezve: arra nem talál a kormány forrást, hogy rendbe rakja az egészségügyet, ugyanakkor irodaházat és repteret tudnak vásárolni, Belgrádig vasutat építenek, és az olimpiára is szeretnének pályázni.

Mitől lesz fantasztikus év 2025? Esetleg megpróbálhatnák azt, hogy a magyar embereknek tényleg fontos, szükséges közszolgáltatásokat biztosítják, ahelyett, hogy értelmetlen vagy kártékony projektekre verik el a pénzt

– hangsúlyozta Tordai Bence.

Válaszában Rétvári Bence visszavágott:

Mi volt az önök programja? Az egészségügy akkor van jó kezekben ha privatizálva van. Az önök miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter azt mondta, minél több egészségügyi szolgáltatást privatizálni kell. Mit mondott Gyurcsány Ferenc? Hogy progresszív reform volt a vizitdíj és a kórházi napidíj. Ennyi az önök javaslata, mindent privatizálni, és az emberektől pluszpénzt beszedni.

Tordai Bence megjegyzéseket fűzött Rétvári Bence felszólalásához, mire az államtitkár közölte: „Ezt mondták, képviselő úr, bármit is kiabál be. Jó dolog így párhuzamosan beszélni, csak nem hallja mit mondok”.

„Sok férfi társunk a munkából a temetőbe megy”

Z. Kárpát Dániel a költségvetéssel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a kormány sok esetben konzerválja a múltat, a bizonytalanságot, a kiszámítatlanságot. A jobbikos képviselő azzal folytatta, hogy:

Nagyon sok férfi társunk a munkából a temetőbe megy. A mi javaslatunk nagyon egyszerű: a hölgy társaink számára szerencsére adott, hogy 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonulhassanak. Kérjük ugyanezt a férfi társaink számára is.

Tállai András gratulált a jobbikos aktivitáshoz a költségvetést módosítani szándékozó javaslatok száma alapján, majd a jobbikos módosítókból kiemelte: a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadásokat hatszor költenék el. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékot 3,5-szer költenék el. Az Eximbank kamatkiegyenlítésre szánt összegét kétszer költenék el. A közmédia finanszírozását lényegében teljes egészében megszüntetné az egyik javaslat. Összességében több mint ezermilliárd forintot költenének el fedezet nélkül.

Önök így 1,1 százalékkal növelnék a költségvetés hiányát

– mutatott rá az államtitkár.

„A kormány láthatóan nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel”

Szabó Szabolcs úgy látja, hogy az idei év sem Magyarország éve volt, a gazdaság nem teljesít jól, a kormány nem mutat érdemi kormányzást, „megint gazdasági recesszió állapotában zárjuk az évet”.

Az a legfájdalmasabb az egészben, hogy a jelentős megszorítások ellenére a gazdasági adatok még csak véletlenül sem utalnak kilábalásra. A kormány láthatóan nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel

– vélekedett a momentumos képviselő.

Fónagy János válaszában elismerte, hogy 2024 nehéz év volt, de Szabó Szabolcs szavaival ellentétben ez nem csak Magyarországot, hanem az egész világot érintette.

Ha a pártbéli hovatartozásából fakadó – egyébként teljesen természetes ellenzéki – kritikáról lehántjuk a politikai lózungokat, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az ön 5 perces hozzászólásából is az derült ki, hogy kell a világban egy új politika, új gazdasági rend

– hangsúlyozta az államtitkár, kitérve arra is, hogy Magyarország pozitív visszaigazolást kapott a nemzetközileg elismert hitelminősítőktől, az ország finanszírozási helyzete stabil.

Az MSZP elnöke minden pártnak üzent valamit

Komjáthi Imre napirend előtt közös kudarcról beszélt, és bár a nevét nem mondta ki, de vélhetően Magyar Péterre gondolt, amikor kifejtette:

2024-et illetően egy közös kudarcunkról kell megszólalnom. Az aktív szavazók fele már az önök egyik káderénél van. Tisztelt jobbikos képviselők, az önök volt emberei működtetik a szervezetét. Az az ellenzéki sajtó hordozza a vállán, amelynek szimpátiája érdekében tucatnyi alkalommal vonult a Momentum kordont bontani. Önkritikusan mondom, hogy e szereplőnek nemrég Lendvai Ildikó szerette volna átnyújtani a baloldali szavazókat is, ünnepi masnival átkötve.

Az MSZP elnöke azt ígérte, továbbra is a politika emberi hangján fognak megszólalni. Baloldali politikát folytatnak, ebben politikai rokonként számítanak a DK-ra is. A momentumosoktól azt kérte, hogy „térjenek vissza a csavargásból”, legyenek büszke liberálisok. Komjáthi Imre az LMP-nek és a Párbeszédnek azt javasolta, hogy a „testvérháború” helyett tegyenek javaslatot arra, hogy mi a teendő a hol árvizes, hol kiszáradó országban, a Jobbik pedig mutassa meg a jobboldali ellenzékiséget. A Mi Hazánknak azt üzente, nem ért velük egyet, de ha át tudják törni a Fidesz vonalait a végrehajtáshoz hasonló ügyekkel, akkor tegyék.

Válaszában Hidvéghi Balázs némileg rendhagyó felszólalásnak nevezte Komjáthi Imre gondolatait, megjegyezve: „Akár az ellenzék megszólított pártjai is reagálhatnának. Ami a baloldali politika kudarcát illeti, egyetértek önnel.”

Úgy látom, hogy a fő választóvonal ma Magyarországon, és nem csak nálunk, hanem az európai politikában a szuverenista, nemzeti alapú politika és a globalista politika között húzódik

– vélekedett az államtitkár, aki úgy látja, hogy a baloldal a globalista oldalra állt, egyre kevésbé képviselve a nemzeti érdekeket, most pedig egy „új, kinézett brüsszeli emberbe helyezi az ellenzéki nyilvánosság a reményt, őt tolják elöl”. Hidvéghi Balázs viszont arra számít, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan az új remény is kipukkad.

„Tudja, mi a különbség köztünk?”

Gy. Németh Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy 500 ezer ember él 140 ezer forint alatti nyugdíjból, jelentős részüknél még a 100 ezer forintot sem éri el a nyugdíj. A DK azonnali nyugdíjkorrekciót, és a nyugdíjak vegyes indexálását javasolja.

Önök annyira büszkék arra hogy bevezették a 13. havi nyugdíjat, de kár az időseket butának nézni. Ők pontosan tudják, hogy önök tizennégy év alatt háromszor adták ezt a juttatást, míg a baloldali kormányok nyolc év alatt hétszer

– emlékeztetett a DK politikusa.

Tállai András nem maradt adós a válasszal:

Tudja, mi a különbség köztünk? Ön már szavazott meg nyugdíjcsökkentést ebben a parlamentben, viszont én sosem. A Fidesz nem szavazott meg nyugdíjcsökkentést. Ön most DK-s, volt MSZP-s, és reklamál, miközben mikor válság volt az országban, elsőként vonták meg a 13. havi nyugdíjat. Nem tudták biztosítani a nyugdíjak reálértékét.

Az államtitkár leszögezte, a Fidesz–KDNP nyugdíjpolitikájának lényege, hogy szövetséget kötöttek a nyugdíjasokkal 2010-ben arra, hogy megvédik a nyugdíjak értékét, ezt tartották, és tartani is fogják.

„A nemzeti konzultáció komoly, demokratikus vívmány”

Simicskó István felszólalásában többek között hangsúlyozta, hogy a nemzeti konzultáció komoly, demokratikus vívmány. A KDNP frakcióvezetője arra is figyelmeztetett, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia lassan háttérbe szorítja az embert, viszont a kereszténydemokratáknak különösen fontos az ember, az emberközpontú gazdaságpolitika és a családtámogatás bővítése is.

Válaszában Zsigó Róbert kifejtette: szeretnék elérni, hogy a gyermekvállalás ne jelentse a szegénység vállalását. Ez nagy erőfeszítésekbe került, de a kormány kitartott amellett a politika mellett, amely ezt célozza. Az államtitkár arra buzdított, hogy minél többen töltsék ki és küldjék vissza a konzultációt.

Kocsis Máté ebben a két ügyben politikai konszenzust szeretne

Kocsis Máté napirend előtti felszólalásában két ügyet említett, amelyekben szerinte konszenzusnak kellene lennie. Az egyik az az álhír, amely először a Magyar Hangon jelent meg, és Bassár el-Aszad gépének ferihegyi landolásáról szólt, amit később Magyar Péter is átvett. Az ügyben vizsgálat zajlik.

A Fidesz frakcióvezetője úgy látja: „A Tisza Párt elnökének posztja bizonyítja, hogy talán maga lehetett az álhír gyártója, ezzel céltáblává tette Magyarországot.” Kocsis Máté ezzel összefüggésben az álhírből következő potenciális terrorveszélyre figyelmeztetett.

Miért hallgatnak ebben az ügyben?

– tette fel a kérdést az ellenzéknek Kocsis Máté, aki azt javasolta, hogy a magyarok biztonságát érintő kérdésekben legyen konszenzus.

A másik ügy Till Tamás meggyilkolásáról szól. Kocsis Máté kifejtette: kialakult egy jogvita, az értelmezési vitában az igazságszolgáltatás különböző szintjei más-más álláspontot foglaltak el, „a társadalmi és morális megítélés egyértelmű, a jogi mégsem az”.

A Fidesz az Országgyűlés elé terjesztette a Btk. módosítását, a gyors tárgyalás érdekében a házszabálytól való eltérés szükséges, négyötödös többséget igénylő szavazással. „Azt szeretnénk önöktől kérni, amennyiben úgy gondolják, hogy ebben az ügyben a sittre való gyilkosoknak semmilyen kiskaput nem szabad hagynunk, akkor kérem, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést, legyenek legalább ebben egyenesek”.

Kocsis Máténak adott válaszában Hidvéghi Balázs államtitkár is azt emelte ki, hogy az Aszad gépéről szóló álhírrel veszélybe sodorták Magyarországot. „Egy politikus felelősségéről van szó, aki hazugságot terjesztett, és ezt a cáfolatok ellenére sem hagyta abba.”

(Borítókép: A parlament épülete. Fotó: Kaszás Tamás / Index)