A Paksi Atomerőmű eltitkolt mérése szerint melegebb volt a Duna a megengedettnél

Tavaly nyáron, július 19-én az Átlátszó felfigyelt egy sor új mérőbójára ott, ahol az előírások szerint mérni kell, hogy nem melegíti-e 30 Celsius-fok fölé a Dunát az atomerőmű. Akkor a portál stábjai találtak néhány embert, akik a parton laptopjaikról felügyelték az eszközöket, azonban ők csak annyit árultak el, hogy nem mondhatnak semmit.

A portál megkereste a bójákkal kapcsolatban a Paksi Atomerőművet, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, az MVM Paks II. Zrt.-t, a paksi önkormányzat jegyzőjét és még a Paksi Atomerőmű Horgász Egyesületet is, azonban senkitől nem kaptak érdemi információt. Végül két közérdekű adatigénylés, egy országgyűlési interpelláció és két helyszíni iratbetekintés után bebizonyosodott, amit sejteni lehetett: a vizsgálatok a Paksi Atomerőmű megbízásából zajlanak.

Többször átlépte a Duna hőmérséklete a megengedettet

Az adatok egy részét bemutatta a Paksi Atomerőmű, így kiderült, hogy 2023. július 17–19. között több alkalommal is 30 Celsius-foknál melegebb volt a Duna vize, elsősorban a parttól 16, 24, 32, illetve 41 méterre lévő bóják által rögzített adatok szerint.

A folyó sodrási viszonyai miatt a Duna jobb partjához viszonylag közel vonul le az atomerőműből érkező melegvíz-csóva, és csak kismértékben sodródik a meder közepe felé. Részben ezért melegebb a part közelében a víz, részben pedig azért, mert sekélyebb, tehát eleve melegebb.

A portál által beszerzett adatokkal szemben az atomerőmű honlapján tavaly júliusban közzétett adatok szerint egyszer sem volt melegebb a Duna 30 °C-nál. Az ott publikált adatok szerint 2023. július 17-én 29,39 °C, 18-án 29,82 °C, 19-én pedig 29,79°C volt a vízhőmérséklet a mérési szelvényben. Igaz, ezeket az adatokat nem mérőbójákkal, hanem a szokásos és a környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon, csónakból mérték, a felvett adatokat pedig statisztikai módszerrel értékelték ki. 

A 30 Celsius-fokos korlát a dunai élővilág védelmét szolgálná

A tavaly nyári adatok óta azonban enyhült a víz hőmérsékletére vonatkozó szabályzás, hiszen idén az Országgyűlés elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi a Paksi Atomerőműnek, hogy „ellátásbiztonsági okokból” túlléphesse a vízhőmérsékleti korlátozást az energiaügyi miniszter engedélyével.

Azonban a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán nemrég elkészült előkészítő anyag, amely szerint kimutatható az erőmű melegvíz-kibocsátásának negatív hatása az ott élő halközösségekre. Az érintett szakasz kiterjedése pedig jellemzően 2 kilométer hosszú, de a kiemelkedően meleg években ez a terület akár a duplájára is nőhet.

A halak mellett a makroszkopikus vízi gerinctelen állatok, pl. a kagylók és csigák esetében is kimutathatóak a változások. A vizsgálati anyag szerint a melegvíz-kibocsátás egyik legfontosabb közvetett hatása az, hogy az ismert makrogerinctelen élőlényközösségek jelentős hányada már invazív, erőteljesen és agresszívan terjeszkedő idegenhonos elem.

(Borítókép: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. épülete 2023. december 5-én. Fotó: Kiss Dániel / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!