Sokaknak nem futja ajándékra, de vannak, akiknek meleg ételre sem karácsonykor

Immáron 29. alkalommal indította el adventi adománygyűjtő kampányát az Ökumenikus Segélyszervezet, amelynek régi hagyománya a karácsony előtti héten tartott szeretetvendégség. 

„Naponta 20-30 önkéntes működik közre a lebonyolításban, igazi ünnepi hangulatban, békességben fogyaszthatják el ebédjüket az ide érkezők. Mindennap laktató egytálételt kínálunk, például pörköltet, paprikás krumplit, töltött káposztát, csirkecombot, ami mellé sütemény és gyümölcs is jár, és mindenkit szaloncukorral fogadunk. Fontos számunkra, hogy tényleg egy ünnep legyen ez a rászorulóknak” – mondta lapunknak a szervezet ügyvezető igazgatója, Gáncs Kristóf. 

Az egyik önkéntes hozzátette: sokan csak itt étkeznek karácsonyfa mellett, ahonnan az ajándékok sem hiányoznak. Révfalvi Dorottya, az Ökumenikus Segélyszervezet Országos Segélyközpontjának vezetője elárulta: tárgyadományokból állítottak össze korosztályonként fiús és lányos ajándékokat, amit elsősorban az ide érkező gyerekeknek szánnak, de az esemény végén szétosztották a helyszínen a rászorulók között, akik máshogy nem tudták volna mivel meglepni unokájukat vagy gyermeküket karácsonykor.

Az Ügetőszilveszterrel zárul év végi adománygyűjtő kampányuk, amihez még december 31-ig a 250 forintos Tesco-adománykuponnal is hozzá lehet járulni. Jótékony céljaikat ezután is lehet támogatni a 1353-as vonalon, hívásonként 500 forinttal, illetve honlapjukon keresztül bankkártyás utalással. Gáncs Kristóf szavai szerint az összefogás erejével évente emberek tízezreinek teszik szebbé az ünnepét. Közlésük szerint sok olyan családot ismernek, akiknek a növekvő árakkal szembesülve nemcsak az ünnepi fogásokról, de sokszor a főtt ételről vagy a gyermekek megajándékozásáról is le kell mondaniuk.

Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója korábban elmondta: több olyan segítségkérővel találkoztak munkatársaik, akiknek az étel vagy a fűtés között kellett választaniuk. Volt olyan anya, aki a segélyszervezet által decemberben kézbesített tartós élelmiszercsomaggal tudta megspórolni a kislány új szemüvegére való összeget. „Karácsonykor is jó emlékeztetni magunkat, hogy azok az alapdolgok, amelyeket mi természetesnek veszünk, másoknak óriási ajándékok” – emelte ki Gáncs Kristóf.

Sokszor a törődés számít leginkább

Tájékoztatásuk szerint a koronavírus-járvány után nagyjából 30 százalékkal többen keresték meg a segélyszervezetet, és azóta sem javult a helyzet, az elmúlt években állandónak mondható a kérések száma. A szeretetvendégségre érkezők személyes történeteiből kiderült, hogy vannak, akiknek van ugyan jövedelme, de olyan alacsony a munkabérük vagy a nyugdíjuk, hogy a heti meleg étellel spórolják meg az ünnepre valót, a gyereknek, az unokának az ajándékot, vagy akár a karácsonyi menüt.

„Azt látjuk, hogy törékeny az emberi élet, az egyéni sorsok, egy betegség szövődményei, egy magánéleti krízis nagyon könnyen sodor valakit rossz helyzetbe. Többtényezős, hogy a környezet, a szociális háló meg tudja-e tartani az embert. Megtörténhet, hogy egyik nap még mi adunk, később pedig mi szorulunk segítségre” – fogalmazott az ügyvezető igazgató. Elmondta, hogy a napokban egy idős emberhez vittek ki tűzifát, aki azért lett munkaképtelen, mert cukorbetegségének szövődménye miatt mindkét lábát amputálni kellett.

A karácsony legfőbb üzenete a cselekvő szeret, ezért is minden évben többet kívánunk nyújtani egy tál meleg ételnél. Sokaknak ez az ünnep, ezért is teremtünk ünnepi környezetet az ide érkezőknek. Önkénteseinktől nemcsak jó szót kapnak, leülnek melléjük beszélgetni, előfordul, hogy itt történik meg a kapcsolatfelvétel, és intézményeinkhez továbbítjuk őket

– hangsúlyozta Gáncs Kristóf, hozzátéve, hogy ezért is fontos az emberi jelenlét. Vastag Csaba énekes is ezt emelte ki lapunknak, a szervezet önkénteseként évek óta vesz részt az ételosztáson. „Ezzel is visszaadok valamit a társadalomnak abból a sok jóból, amit tőlük kaptam” – mondta, miközben újabb adag ételt szedett, amit felesége, Evelin nyújtott át a soron következő rászorulónak.

Kígyózó sorok mindennap

Bár Csepelen a szeretetvendégségre 11 órától fogadták a rászorulókat, sokan már 9-től beálltak a sorba, hogy aznap biztosítva legyen számukra a főtt étel. Nemcsak helybeliek voltak a várakozók között, Budapest távolibb pontjairól is érkeztek, sőt voltak, akik Debrecenből utaztak fel az ebédre. Egy 40 év körüli, takarításból élő nő több száz kilométert utazott, elmondása szerint a leszázalékolása miatt kedvezményesen vásárolt országbérlettel kevesebb költséget jelentett neki az út, mint egy ebéd otthon. „A hónap végén nehezen futja ételre” – indokolta Andrea, hogy miért jönnek egészen Csepelig a meleg ételért nyugdíjas férjével. Hétköznap révén négyéves kislányukat az óvodában hagyták. Elárulta, hogy régóta ilyen helyzetben vannak, de évről évre a hangulat miatt is jön az Ökumenikus Segélyszervezet adventi szeretetvendégségére.

„Azért jöttünk, mert nincs mit ennünk” – mondta az 52 éves férfi. Kőművesként dolgozott, de olcsóbb külföldi munkaerő miatt elbocsátották, azóta sem kap munkát helyben. „Ismerősnél lakom, de a költségeket fizetni kell, amit alkalmi és közmunkából tudok fedezni” – osztotta meg velünk, hozzátéve, hogy meglegyen a napi betevő, sokszor megy plazmát adni. Amikor megkérdeztük, ilyen körülmények között mit jelent neki a karácsony, elkomorodott arccal azt felelte: „Ez a legkevésbé sem ünnep.” Mint kiderült, négy unokája van, de sem velük, sem két gyerekével nem találkozik, mivel megromlott a kapcsolatuk. „Nem akarok útban lenni” – tette hozzá. Meglátása szerint sokaknak a karácsony már csak az ajándékok utáni hajszáról, az anyagi dolgokról szól. „Mi is vettünk fel korábban személyi kölcsönt, másként ötvenezreket nem tudtunk volna adni” – közölte. Sok olyan embert ismer, akik emiatt verik magukat adósságba.

A társaságában lévő 69 éves Anna könnyes szemmel jegyezte meg: aki ekkor temette unokáját, annak mindig fájdalmasak lesznek ezek a napok. Már több mint 20 éve vesztette el lánya a tíz hónapos gyermekét. Elmondása szerint ő fog találkozni családjával karácsonykor, a szeretetvendégségbe azért érkezett, mivel kevés a nyugdíja.

Ajándék nélkül van karácsony, család nélkül nincs ünnep

„A családom miatt jöttem haza Hollandiából” – mondta az ebédjével épp végző 53 éves József, aki idénymunkásként dolgozott külföldön, jelenleg hajléktalan. Mentális problémák és az alkohol miatt romlott meg a házassága, végül elváltak feleségével, akivel szavai szerint ennek ellenére jó a kapcsolata, ahogy tinédzserlányával is, aki miatt határozott célja, hogy kikerüljön ebből a helyzetből. „Karácsonykor elmegyek hozzájuk, együtt fogunk ünnepelni” – közölte, majd amikor megkérdeztük, hol fog aludni, azt felelte, még nem tudja, talán a testvéreinél, vagy visszamegy a szállóra. A külföldi kertépítési munkák végeztével tért haza, s amikor felébredt egy padon, már nem volt nála a kétezer eurónyi fizetése, sem az iratai.

Most csinálják a tb-kártyámat

– folytatta. Elmondása szerint miután elkészül az összes dokumentuma, megpróbál itthon állást találni, autószerelő és szakács szakmája van. „Közelebb szeretnék lenni lányomhoz, örülnék, ha végre büszke lehetne rám” – jegyezte meg József, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy ehhez segítségre lesz szüksége. Most először jött a csepeli szeretetkonyhára, itt tudta meg, hogy a segélyszervezethez is lehet fordulni.

A másik asztalnál ülő 82 éves Kati néni örömmel fogadott minket. Mint mondta, évek óta jön a szeretetvendégségre, amivel könnyíteni tud anyagi terhein. Miután 30 évig szakácsnőként dolgozott Szabadkikötőben, százhetvenezer forint a nyugdíja. „Ebből a kis pénzből csak gyógyszerre 60 ezer forintot költök” – árulta el, hozzátéve: „annyi betegségem van, hogy felsorolni is nehéz”. A magas vérnyomás mellett többek között érszűkülettel, gyomorbajjal, ízületi problémákkal, diabétesszel küzd. Négy unokája és egy nyolcadikos dédunokája van, náluk fog ünnepelni. Szociális lakásban él, vendégségre nem futná neki. Hétköznapokon maga főz, az étkezést is jól átgondoltan, kevés költéssel kell megoldania, hogy az egészségügyi kiadásai mellett a számlákat is fizetni tudja. Ennek ellenére mindig összekészít teát, nápolyit vagy csokoládét tartalmazó apró ajándékcsomagot szeretteinek, erre a szeretetkonyhán való étkezéssel tud megspórolni némi pénz. „Mégiscsak kapjanak valamit a gyerekek” – jegyezte meg.

Szégyellik, hogy itt kell lenniük

Egy másik, 84 éves nyugdíjas néni a karácsonyfa melletti ajándékokhoz sietett, örömmel mutatta a plüssfigurát és a társasjátékot, amelyeket a segélyszervezet önkénteseitől kapott. „Idén végre tudok ajándékot adni az unokáknak” – nyugtázta mosollyal. Mint kiderült, több karácsony úgy telt el, hogy üres kézzel ment a gyerekeihez. Annyira szégyellte helyzetét, hogy sem nevét, sem arcát nem akarta vállalni történetéhez. Azt elárulta, hogy évtizedekig dolgozott gyári munkásként, most pedig a 100 ezer forintos nyugdíja miatt szorul arra, hogy szociális ellátásban kelljen étkeznie. Ugyan van fedél a feje felett, de saját lakásában régóta megözvegyülve, egymaga él.

Az utolsó asztalnál egy 49 éves férfi arról számolt be, hogy két napja még aluljáróban aludt, előző este csak azért vonult hajléktalanszállóra, hogy a szeretetvendégségre tisztán, friss ruhában tudjon eljönni. Ugyan szívesen vette a törődést, de helyzetét méltatlannak tartotta ahhoz, hogy történetéhez arcát és nevét adja. „Nehéz megválni az italtól” – mondta. Kiderült, rakodómunkásként dolgozott, ahol az alkohol miatt váltak meg tőle, emiatt már családja sem beszél vele. Felismerte, hogy egyedül nem képes megbirkózni problémáival, az Ökumenikus Segélyszervezet szeretetvendégsége előtt nem tudta, hogy kérhet ehhez segítséget. „Szeretnék ebből kikerülni, de most nem sokat számít nekem az ünnepi környezet, a főtt étel annál inkább” – értékelte, hozzátéve: erre csak a szállókon vagy népkonyhán van lehetősége.

(Borítókép: Az Ökumenikus Segélyszervezet ételosztása 2024. december 17-én. Fotó: Mult Roland / Index)