Demeter Szilárd: Elég volt tudnia azt, hogy magyar vagyok, és máris ütött

Demeter Szilárd elmondta, hogy az erdélyi magyarság számára a nyolcvanas években a másodrendű állampolgárság volt a meghatározó élmény.

Az a nacionálkommunista rendszer, amit Ceausescu működtetett, az egyrészt megviselte a románokat is, hiszen a kommunisták a románoktól is ellopták Romániát, de kétszeresen viselte meg a szülőföldjükön élő őshonos nemzeti közösségeket. Tagadták a létünket, tagadták az anyanyelvi kultúránkat

– idézte fel, hozzátéve, hogy paradox módon mégis kiváló minőségű anyanyelvi kultúrát tudtak művelni.

Az elnök szerint a rendszer egyfajta paktumot kötött az erdélyi magyar elittel: a valamelyest minőségi kultúra lehetőségéért cserébe „nem feltétlenül lázad a rendszer ellen, vagy nem úgy lázad a rendszer ellen”. Ennek eredményeként például alig volt magyar szamizdatmozgalom Romániában.

Magyarország mint Európa-kép

Az interjúalany felidézte első magyarországi látogatását, amikor egy Csorvás nevű településre jutottak el.

A legvidámabb barakkból ennyi átjött itt, hogy azért nyugalom van, nem élnek fenyegetettségben az emberek, nincs hiánygazdaság, vagy nem olyan mértékű. Ez lehet Európa

– magyarázta, hogy akkor neki Magyarország miért jelentette Európát. Demeter részletesen beszélt a román–magyar kulturális különbségekről is.

Egy román filozófus gondolatát idézve elmagyarázta a „tartalom nélküli formák” jelenségét, ami szerinte a román kultúra egyik jellemzője. Kifejtette, hogy bár a mély kulturális kódrendszer azonos, hiszen mindkét nép a keresztény kultúrkörbe tartozik, a románok később kapcsolódtak be az európai kultúrkörbe, részben magyar közvetítéssel.

A kolozsvári incidensek

Az elnök elmesélte kolozsvári egyetemi éveit, amikor Gheorghe Funar polgármestersége alatt gyakran került konfliktusba a Regátból betelepített románokkal.

– idézte fel a mindennapi összetűzéseket, hozzátéve, hogy „ők voltak [akik őt bántották] a könnyen felhergelhető verőlegények”. Magyarázata szerint ezek a konfliktusok részben a betelepített lakosság gyökértelenségéből fakadtak.

Végül arra is kitért, hogy míg az európai kultúra történelmileg világformáló erő volt, addig szerinte az Európai Unió egy beszűkült tudatállapotot képvisel. Az erdélyi magyarok számára pedig Magyarország továbbra is kulcsfontosságú közvetítői szerepet tölt be az európai értékek felé.

(Borítókép: Demeter Szilárd 2024. február 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)