Magyar orvos, aki a világ élvonalához tartozik robotsebészetben

Magyarországon ma 12 és 15 ezer közé tehető a csípőprotézis-műtétek, és megközelítően 8 ezerre a térdprotézisek beültetésének száma. Aki a közellátásban vár térd- vagy csípőműtétre, hosszú várólistával szembesül, sokan a magánegészségügyi szolgáltatást választják inkább. Ennek nem csupán a gyorsabb ellátás az oka, a magánszolgáltatóknál fellelhető eszközök és az orvosok tudása sokszor egyedülálló minőséget képvisel. Egy ilyen magánegészségügyi szolgáltatónál dolgozik Dr. Domán István Ph.D., aki csípő- és térdprotézisműtétekre specializálódott. Egy Európában is ritkaságnak számító, páratlan precizitást garantáló robottechnológiával operál.

A pécsi orvosi egyetem elvégzése után Domán István a baleseti sebészeten kezdett dolgozni, majd hamar átnyergelt az ortopéd sebészetre. Több területen kipróbálta magát, de végül a nagyízületi protetika irányába szakosodott.

• 2005-től 2013-ig az Egyesült Királyságban gyógyított konzultánsként, több, nagyízületi műtétekre szakosodott kórházban, úgynevezett NHS Treatment Centre-ben, illetve magánkórházban.
• A 2013-as hazaköltözése óta dolgozott a hazai közellátásban, közel 10 éve pedig a magyar magánellátásban végez műtéteket, éves szinten több mint ötszázat.

A térdműtétek Ferrarija

Az orvosi műtétekhez alkalmazott robotok több mint három évtizede velünk vannak, de használatuk az elmúlt 10 évben terjedt el jelentősen, elsősorban az USA-ban. A kezdeti robotok autonóm rendszerűek voltak, bizonyos feladatokat önállóan végeztek, azonban ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jelenleg többnyire térd- és csípőműtéteknél alkalmazott robotok már szemi-autonóm rendszerek, vagyis csak a sebész kontrollja mellett végeznek részfeladatokat, mint a célzás vagy protéziskomponensek beültetéséhez szükséges csontos rezekciók segítése.

Az OMNIBotics rendszer a robotok legújabb generációját képviseli, több szempontból is kitűnik a többi robot közül. Legfőbb előnye, hogy rendelkezik egy úgynevezett digitális szalagfeszességmérő eszközzel, amely lehetővé teszi a műtét során a feszesség pontos mérését a térd teljes mozgástartományában. A mért eredmények alapján pedig a robot képes egy olyan műtéti tervet felajánlani, mellyel biztosítható a lehető legjobb szalagegyensúly. Vagyis a szalagfeszességről kapott objektív információ figyelembevételével határozzák meg az implantátum személyre szabott pozícióját.

A sebész által jóváhagyott tervet egy robotizált fűrész vezető segítségével valósítjuk meg, ennek segítségével ültetjük be a protézist a térdbe

– magyarázta az Indexnek Domán István főorvos.

A siker kulcsa a szalagfeszesség helyreállítása

Miközben a csípőprotézis-műtét a legsikeresebb műtéti beavatkozásnak számít, a hagyományos úton végzett térdműtétek esetében a betegek elégedettségi rátája „csupán” 80 százalék körüli, vagyis ötből egy ember nem maradéktalanul boldog az operációval. Az implantátumgyártók új protézisek, dizájnok kifejlesztése mellett MR-, illetve CT-alapú tervezőprogramok és egyedileg gyártott, betegspecifikus vágósablonok segítségével próbálták növelni a beavatkozás precizitását, de a betegelégedettség nem nőtt markánsan.

Az igazi áttörést a szóban forgó robottechnológia jelentette, amely lehetővé teszi a térd körüli lágyrészek, oldalszalagok feszességének lehető legpontosabb helyreállítását. Tanulmányok sora igazolja, hogy a betegelégedettség egyik jelentős fokmérője a térdízület stabilitása. Vagyis, ha a művi ízület oldalszalagjainak stabilitása megközelíti az egészséges térd szalagjainak stabilitását, jelentősen nőhet a betegelégedettség. Több közlemény alapján az ezzel a robottal végzett műtétek utáni betegelégedettség 96-97 százalékra emelkedett, ami hatalmas előrelépés a hagyományos műtéteknél tapasztalt 80 százalékhoz képest.

Hol jön képbe a mesterséges intelligencia?

Minden így végzett műtét adatai felkerülnek a globális felhőrendszerbe, s a világ különböző pontjain működő hasonló ortopédiai robotok ezen keresztül kommunikálnak egymással, figyelembe véve a sebészek által jóváhagyott újabb és újabb műtéti terveket.

A mesterséges intelligencia részét képező gépi tanulás révén az új tudás beépül a szoftverbe, javul a robotok döntési algoritmusa az implantátum pozicionálásánál, ami egyre nagyobb pontosságot, egyre személyre szabottabb beavatkozást tesz lehetővé.

• További előny, hogy az alkalmazásához nem szükséges előzetesen költséges képalkotó vizsgálat.
• A gép a többi robothoz képest miniatürizált, vagyis a fő elemei elférnek a sebész kezében, gyorsan működtethető, és az alkalmazása miatt nem kell megváltoztatni a műtét szokásos menetét.
• Nem mellékes, hogy a műtét kíméletesebb is, a hagyományos operációkkal szemben nem kell felszabadítani hozzá a túl feszes lágyrészeket.

Gyorsabb felépülés és kevesebb visszamaradó panasz

A műtét nem igényel hosszas előkészületeket, és a technológia alkalmazása csupán pár perccel hosszabbítja meg a műtétet. A betegek már az operáció napján felkelhetnek, és megkezdődik a gyógytorna, csupán két éjszakát kell a kórházban tartózkodni. Domán főorvos elmondása szerint az OMNIBotics robottal végzett térdműtétek esetében gyorsabb a felépülési idő. Ennek okát az elképesztő precizitásban, a kíméletesebb műtéti technikában és szalagegyensúly helyreállításában látja.

Időnként meghökkentően gyors rehabilitációknak is tanúi vagyunk: volt több olyan beteg is, aki annyira jól érezte magát, hogy néhány héttel a műtétet követően síelt, korcsolyázott vagy éppen teniszezett. Persze ezek azért nem mindennapos tapasztalatok, de az összes páciensénél észlelhető gyorsabb felépülés egyértelműen a technológia adta plusszal magyarázható

– avatta be lapunkat a főorvos.

Miért nincs robot minden kórházban?

A közellátásban a protézisműtétek finanszírozására rendelkezésre álló büdzsé nem teszi lehetővé a legújabb, ezáltal gyakran a legdrágább technológiák alkalmazását, de ez nem magyar sajátosság.

Még a nálunk jóval fejlettebb nyugat-európai országokban sem a közegészségügy jár élen a legújabb fejlesztések alkalmazásában. Domán István szerint a digitális technológia robbanásszerű fejlődését és terjedését látva, elérkezik az idő, amikor a robotok használata az ortopédsebészetben a mindennapok része lesz.

Vonzza az érdeklődőket a robotizált térdműtét

Amikor Domán István elkezdett műteni a robotizált eljárással, Magyarország Európában a negyedik ország volt, ahol alkalmazták ezt a típusú eljárást. A nemzetek sora fokozatosan bővül. A legtöbb ilyen robot továbbra is az Egyesült Államokban működik. Ott jellemzően egy-egy kórházban vagy sebészi praxiscsoportban több gyártó rendszere is elérhető.

A magas műtéti szám okán a gyártó mérnökei is komoly érdeklődést mutatnak a Domán-féle műtétek adatai iránt. Az esetszám és az így szerzett tapasztalat miatt az eszköz forgalmazója rendszeresen irányit a technológia iránt érdeklődő külföldi sebészeket továbbképzésre Ausztriából, Németországból és Romániából is. A betegek érdeklődése fokozatosan nő az új technológia iránt, innen-onnan értesülnek a kedvező betegtapasztalatokról is, de rendszeresen érkeznek műtétre külföldről is.

Csípőműtétek személyre szabva

Miután hazaköltözött Angliából, Domán István elsajátította az elülső feltárásos csípőműtét technológiáját, amelynek az a lényege, hogy a hagyományosnál kisebb vágással jár, és nem sérti az izmokat, így lerövidül a rehabilitáció. Viszont mindig is hiányérzete volt a személyre szabottság és kivitelezés precizitása miatt.

A személyre szabottság kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt magát az implantátumot személyre szabottan lehet gyártani – erre csak ritkán, bizonyos anatómiai eltérések esetén van szükség. Másfelől az implantátum komponenseit a beteg mozgásmintáinak és testi adottságainak figyelembevételével lehet pozicionálni

– magyarázta lapunknak az ortopédsebész. Ez utóbbiban jelent áttörést az Optimized Positionning System (OPS), mely garantálja a protézis komponenseinek mozgás közbeni tökéletes illeszkedését, maximális stabilitást és hosszabb élettartamot biztosítva.

(Borítókép: Domán István )