Itt a lista arról, melyik vármegyében a legboldogabbak az emberek

Magyarország legfrissebb boldogságtérképe alapján kiderült, hogy 2024-ben Somogy, Vas és Veszprém vármegyékben élnek a legboldogabb emberek, míg Nógrád vármegye lakói a legkevésbé elégedettek az életükkel.

A Pénzcentrum év végi felmérése, amely közel 11 ezer válaszadó véleményét összesítette, számos tényezőt vizsgált, többek között az életkort, a családi állapotot és az anyagi helyzetet, amelyek mind hatással vannak a boldogságérzetre.

Az országos boldogságátlag 2024-ben 5,8-as értéket mutatott egy 10-es skálán, ami enyhe javulás a tavalyi 5,7-hez képest. Bár az átlag minimálisan javult, a regionális különbségek továbbra is markánsak. Somogy vármegye kiemelkedő eredménye azért is figyelemre méltó, mert tavaly még a lista alsó végében kullogott, idén azonban a második helyre kapaszkodott fel.

Veszprém, a főváros, Pest, valamint Győr-Moson-Sopron vármegyék is a boldogabb területek közé tartoznak, míg Zala és Heves vármegyék valamelyest rontottak a tavalyi helyezésükhöz képest. Nógrád esetében a magas munkanélküliség (11,1 százalék) és az alacsony foglalkoztatottsági ráta (67,7 százalék) lehet az egyik fő tényező, amely a boldogtalanságot okozza. Még úgy is, hogy a havi nettó átlagkereset itt sem a legrosszabb (327 721 forint), az országos átlagtól jelentősen elmarad, különösen a fővároshoz képest, ahol ez az érték 521 ezer forint.

A fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben érzik magukat leginkább biztonságban anyagilag a magyarok, nem véletlenül, hiszen ezeken a területeken a legmagasabbak az átlagfizetések a KSH szerint – derül ki az elemzésből.

Légi felvétel a karácsonyi vásárról a Széchenyi téren, Győrben

Fotó: Shutterstock

A nők és a házasok boldogabbak, de az egészségi állapot és a pénz a legfontosabb

A felmérés rávilágított arra is, hogy a boldogságot több demográfiai tényező is befolyásolja. A nők általában boldogabbak, mint a férfiak, és minél idősebb valaki, annál magasabb boldogságértéket ad magának: a 64 év felettiek átlaga 5,9, míg a 25 év alattiaké csupán 4,9. A házasság is pozitív tényezőnek bizonyult: a házasok átlagosan 6,1-es értéket adtak, míg az egyedülállók mindössze 4,9-et.

A boldogság egyik legmeghatározóbb eleme mégis az egészségi állapot, amely terén Magyarország továbbra is az uniós rangsor utolsó előtti helyeinek egyikén foglal helyet. A felmérés ugyanakkor javulást mutatott ezen a téren: míg tavaly az átlag 5,8 volt, idén 6-ra emelkedett. Az idősebb és magasabb iskolai végzettségű emberek általában elégedettebbek az egészségükkel, ami részben a jobb problémamegoldó képességüknek és az egészségesebb életmódjuknak köszönhető.

Az anyagi helyzet szintén nagyban meghatározza a boldogságérzetet. A fővárosban és a nyugati vármegyékben – ahol a legmagasabbak az átlagfizetések – a lakosság pénzügyi biztonságérzete is jobb. Bár az infláció mérséklődött és a reálbérek nőttek, a pénzügyi elégedettség terén nem volt jelentős javulás: az országos átlag 5,5-ön stagnált.

Persze bánatunkban ezredszer is el lehet énekelni a Boldogság, gyere haza című klasszikust, ez azonban aligha változtat a tényeken, miszerint bár az országos boldogságérzet kismértékben javult a tavalyi évhez képest, továbbra is jelentős különbségek vannak a különböző régiók között. Somogy, Vas és Veszprém vármegye lakói örülhetnek a legtöbb dolognak, míg Nógrád vármegyében továbbra is sok kihívással kell szembenézniük az embereknek. Az eredmények így nem csupán a társadalmi, hanem a gazdasági és egészségügyi problémákra is rávilágítanak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!