Az önkormányzati választáson mindenki arról dönt, hogy a saját települését ki vezesse, a szűkebb lakóhelyének milyen képviselete legyen. Itt nem a parlamenti képviselőről, kormányról, pláne Orbán Viktorról szavazunk, hanem polgármesterről, egyéni képviselőről, illetve Budapesten főpolgármesterről, a vidék nagy részén pedig vármegyei képviselőkről is.
Idén rendhagyó módon egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, így több szavazólapot kapunk. Mindjárt mondjuk részletesebben, de a lényeg: mindenki minden szavazólapon egy ikszet tehet, egy jelölt mellett teheti le a voksát. Csak egy kivétel van: a 10 ezer fős vagy annál kisebb települések önkormányzati képviselőinek választásakor annyi képviselőjelöltre lehet szavazni, ahány fős a testület.
Június 9-én, vasárnap, ezúttal is reggel 6 órától este 19 óráig tartanak nyitva a szavazókörök.
Minden olyan felnőtt magyar állampolgár szavazhat, akinek van magyarországi lakcíme. És ugyancsak szavazhat az az EU-s állampolgár, aki magyar lakcímre van bejelentve. Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is. Tehát a magyarországi lakcím a döntő, a határon túl élő és oda bejelentett magyar állampolgárok most nem szavazhatnak az önkormányzati választáson. Sem levélben, sem máshogy.
Mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat – jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt áprilisban.
Itt megkeresheti, ha nem találja az értesítőt.
Ha valaki nem a lakóhelyén, hanem a bejelentett tartózkodási helyén akar szavazni, oda előzetesen átjelentkezhet, és akkor a tartózkodási helyén választhat az ott lévő jelöltek közül. (Tehát például egy debreceni állandó lakcímmel rendelkező választó, aki Budapest 11. kerületi tartózkodási helyre van bejelentve, átjelentkezhet az újbudai jelöltekre szavazni.) Átjelentkezéssel csak az a választópolgár tud szavazni, aki a választás kitűzését megelőző 30. napon, illetve az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon tartózkodási hellyel rendelkezik, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.
Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor kérheti átjelentkezését 2024. április 4-től (csütörtök) 2024. május 31-én (péntek) 16 óráig a választási irodától.
Fontos, hogy másfajta átjelentkezés nincs: tehát csak a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerinti szavazókörben lehet ikszelni. Debreceni szavazólapot biztosan nem kap senki Budapesten. Külföldi voksolás és levélszavazás sincsen.
Ez most kissé bonyolult lesz, mert eltérő számú szavazólapot kapunk aszerint, hogy milyen jellegű településen élünk. Nézzük sorban!
Budapesti kerületben lakó:
Ez utóbbi képviselő lesz a kerületi képviselő-testület tagja a polgármesterrel együtt. Míg a polgármester a Fővárosi Közgyűlés tagja is lesz a főpolgármesterrel együtt.
Megyei jogú városban lakó:
25 megyei jogú város van (valamennyi vármegyeszékhely Budapestet kivéve, és hét további város: Baja, Dunaújváros, Esztergom, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron), amelyben két szavazólapot kapnak a választók. Ezekben a városokban nem lehet szavazni a vármegyei közgyűlési listára.
Egyéb településen élők:
Egy faluban vagy nem megyei jogú városban lakó szavazó voksolhat a megyei listára. Itt jellemzően pártok indulnak, és ha átlépik az öt százalékot (a kettő vagy több jelölőszervezet esetén a 10, illetve 15 százalékot), akkor képviselőt küldhetnek a megyei közgyűlésekbe. A településeken polgármestert és helyi képviselőket is választanak: a 10 ezer fő alatti településeken viszont nem egyéni választókerületeket alakítanak ki, hanem listáról választhatnak a szavazók.
Öt évre.
A Nemzeti Választási Iroda honlapján, a valasztas.hu oldalon érdemes megnézni.
Nincs kampánycsend, azonban nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli közterületen. A szavazás napján választási gyűlés sem tartható, illetve politikai reklámot sem lehet közzétenni.
Az önkormányzati választásokkal egy időben tartják a nemzetiségi önkormányzati választást. Itt a 13 nemzetiség (a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán) képviselőit lehet megválasztani. De csak azok szavaznak, akik jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe.
Látványos különbség, hogy a szavazás során a választónak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat egy zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve.
