Lázár János nekiment Novák Katalinnak a kastélytörvény miatt; a szállásadók nem törölhetik a vendégek adatait

„És néhány újabb sikerlista szintén kéne még,

Hogy megismerjünk minden egyes külön véleményt.”

(Mi kéne még? – Presser Gábor – Sztevanovity Dusán)

Kastélytörvény: Lázár János nekiment Novák Katalinnak

Az Alkotmánybíróság 2024. január 16-án elfogadott határozatában Alaptörvény-ellenesnek találta a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett kastélytörvényt. Novák Katalin államfő ugyanis élt vétójogával, és nem írta alá a jogszabályt, helyette az alkotmánybírákhoz küldte. Lázár János építési és közlekedési miniszter értetlenkedve fogadta a köztársasági elnök döntését, mert szerinte „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte”.

Az Alkotmánybíróság – egyetértve a négy héttel később a kegyelmi botrány miatt posztjáról lemondott államfő indítványával – megállapította, hogy az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény garanciális rendelkezéseire tekintettel a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.

Az alkotmánybírák döntése, amelyhez Márki Zoltán különvéleményt, míg Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Patyi András és Salamon László párhuzamos indokolást fűzött, egyben azt is jelentette, hogy a kastélytörvényt az Országgyűlésnek újra kellett tárgyalnia. Az új szabályozást végül 2024. június 11-én fogadták el.

Kivágták a tűzifarendelet egyik rendelkezését

Az Alkotmánybíróság április 9-én hozott határozata Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4-ével megsemmisítette a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló kormányrendelet (tűzifarendelet) egyik rendelkezését, amellyel kapcsolatban alkalmazási tilalmat is elrendelt.

A Budapest Környéki Törvényszék egyik bírói tanácsa az előtte folyamatban lévő erdészeti ügyben – az eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult. A törvényszéki bírák által támadott rendelkezés alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után, az erdő felújítása során – a természetvédelmi törvényben foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Szabó Marcel) megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést, és határozatában megállapította, hogy a szabályozás – bár formálisan a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek orvoslását célozza – valóban nem teljesíti sem a szükségesség, sem az arányosság követelményét.

Nem törölhetik a szállásadók a vendégek adatait

Az Alkotmánybíróság július 9-én hozott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a turisztikai törvényben a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vendégek bejelentésével kapcsolatos adatkezelést. Az ügyet az robbantotta ki, hogy

A pórul járt vendég a Budapest Környéki Törvényszékhez fordult, kérve, állapítsa meg, hogy a szállásadó adatkezelésével megsértette a személyes adatok védelméhez való jogát. A törvényszék bírája – lényegében egyetértve a felperessel – az Alkotmánybírósághoz fordult.

A testület határozata – amelynek Schanda Balázs volt az előadó alkotmánybírája – elutasította ugyan a rendelkezések megsemmisítésére irányuló kezdeményezést, viszont megállapította, hogy az infotörvény alapján a hozzáférési joggal az adatkezelő rendelkezik, akinek a turisztikai törvény alapján a szálláshely-szolgáltató minősül. Igen ám, de neki a VIZA-rendszerhez a turisztikai törvény szerint nincs hozzáférési joga, tehát a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személynek adatai kezeléséről nem tud felvilágosítást adni, ami sérti az Alaptörvényben szereplő személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Az alkotmánybírák döntése nyomán a parlamentnek múlt év végéig kellett orvosolnia a szabályozási hiányosságokat.

Maradt az önkormányzati szolidaritási adó

Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetési törvény állapítja meg. Azoknak a települési önkormányzatoknak kell hozzájárulást fizetniük, ahol az egy lakosra jutó úgynevezett adóerő-képesség magasabb 22 000 forintnál. 2023-ban 724 önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie.

Senkit sem lepett meg, hogy a szolidaritási hozzájárulást megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Fővárosi Törvényszék bírája – az előtte folyamatban lévő, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti per felfüggesztése mellett – az államháztartási törvény és a végrehajtási rendelete egy-egy rendelkezésének megsemmisítését kérte az alkotmánybíráktól.

Az ügy jelentőségét hangsúlyozza, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és Karácsony Gergely főpolgármester is amicus curiae (a bíróság barátja) beadványban igyekezett meggyőzni álláspontjáról az alkotmánybírákat. Az október 22-én kelt határozat, amelyhez Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Márki Zoltán is párhuzamos indokolást csatolt – elutasította a bírói kezdeményezést.

Hiába támadták a szuverenitásvédelmi törvényt

Az Alkotmánybíróság november 15-én elutasította a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát, amelyben a szuverenitásvédelmi törvény több rendelkezésének is a megsemmisítését kérte. Az indítványhoz kapcsolódóan a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty Magyarország amicus curiae (a bíróság barátja) beadványt fogalmazott meg, amihez további 28 civil szervezet csatlakozott.

A civil szervezetek szerint olyan jogosítványokkal ruházták fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyekkel élve korlátozás és indokolás nélkül hozzáférést igényelhet az indítványozó és az indítványozóval kapcsolatba kerülő bármely személy vagy szervezet összes adatához.

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy

a törvény a hivatal számára nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását, így a támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával.

Emellett az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy a hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amely nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem.

A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt, míg Márki Zoltán, Patyi András és Handó Tünde párhuzamos indokolást csatolt. Hörcherné Marosi Ildikó különvéleménye szerint a törvényből hiányoznak azok a garanciális rendelkezések, amelyek a hivatal eljárását a szakjogi szabályozás szintjén összhangba hozzák a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal. Schanda Balázs a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése tekintetében osztotta kollégája álláspontját.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2024. december 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)