Lánczi Tamás: David Pressman soha nem látott károkat okozott az amerikai–magyar kapcsolatokban

Mint írtuk, Rogán Antalt korrupcióra hivatkozva kedden szankciós listára helyezte az amerikai fél, ennek értelmében (bizonyos feltételek teljesülése esetén) zárolhatják vagyonát a tengerentúlon. Persze kérdés , hogy a lépés hatályban marad-e 2025. január 20. után is, amikor az új elnök, Donald Trump hivatalba lép.

Az ellenzéki pártok a „Rogán-ügy” margóján ismét elővették az előrehozott választások követelésének témáját, miközben a magyar kormány úgy látja, hogy a lépés mindössze pitiáner bosszú az Egyesült Államok hamarosan távozó budapesti nagykövete részéről. A döntést elítélte David Pressman egyik lehetséges utódja is, miközben a fideszes politikusok egytől egyig kiálltak Rogán Antal mellett, és a távozó nagykövetet kritizálták.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke most hasonlóan elítélő véleményt mondott a diplomatáról. Lánczi Tamás azt írta:

Nem ismerek még egy olyan nagykövetet, aki több kárt okozott volna két szuverén állam diplomáciai kapcsolatában, mint David Pressman, aki soha nem látott mértékben devalválta az Amerikai Egyesült Államok demokrata kormányzatának tekintélyét.

„Tevékenységét kezdetektől fogva a magyarokkal szembeni ellenszenv, személyes pártpolitikai elfogultság, és az utóbbi időben sorozatos kudarcaiból fakadó szimpla bosszúvágy motiválta. A magyar nemzet végtelen türelmét és bölcsességet dicséri, hogy higgadtan és méltósággal viselte Pressman nagykövet diplomáciai ámokfutását, akkor is, amikor folyamatosan visszaélt a vendégjoggal” – írta Facebook-posztjában a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, majd hozzátette:

Hogy kinek az érdekét védelmezte David Pressman, azt nem tudjuk pontosan, de egészen egyértelmű, hogy nem az Amerikai Egyesült Államokét és annak népéét. 

Lánczi Tamás végül megjegyezte, hogy Pressman „tegnapi tette egy elkeseredett, bukott karrierdiplomata utolsó akciójaként értelmezhető”, és felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte a nagykövet és Joe Biden kormányzata egyaránt a Transparency International „hazug, dezinformálásra alkalmas, ún. Korrupció Érzékelési Indexét” használja hivatkozása alapként, amiről a hivataluk már egy októberi jelentésben is írt. Megfogalmazása szerint a jelenlegi amerikai kormányzat „a TI jelentésétre hivatkozva folytat politikai nyomásgyakorlást demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben.

Szent-Iványi István: Nem olyan egyszerű lekerülni a listáról, más magyarokkal szemben is vizsgálat indult 

Nagyon súlyos – és sajnos nagyon későn érkezett – jelzés, hogy Rogán Antal, vagyis egy szövetséges ország kormányának egyik legfontosabb minisztere felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára – vélekedett Szent-Iványi István korábbi szlovéniai magyar nagykövet és külpolitikai szakértő.

A Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta: 

Nem is nagyon emlékszem, hogy baráti ország valamelyik vezetőjét feltették volna erre a listára, hiszen demokratikus országok vezetőit nem nagyon találjuk a szankciós listán. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy egy kimenő adminisztráció egyik utolsó döntéséről van szó.

Hozzátette: a kormány és a Fidesz reakcióiban arról van szó, hogy David Pressman nagykövet „intézte” az ügyet, az ő bosszújáról van szó, azonban ez nem ilyen egyszerű, és ezt a vádat nevetségesnek tartja. 

Minden bizonnyal őt is megkérdezték, de egy ilyen lépés mögött konkrét adatok vannak, amelyek megalapozzák a döntést. Egy hosszú, minden bizonnyal többéves bizonyítási eljárás előzhette meg – fejtette ki Szent-Iványi István a lapnak, majd azt is hozzátette:

A külpolitikai elemző megjegyezte, hogy az intézkedés kifejezetten negatív hatással van az ország megítélésére, továbbá – bár nem közvetlen következmény volt – előfordult már például Milorád Dodik boszniai szerb politikus esetében, hogy az európai pénzintézetek is komolyan vették az amerikai döntést, és a politikus európai befektetéseit zár alá vették.

„Az eredeti kezdeményezés tíz magyar ellen indult, akik közül Rogán Antal esetében jutott a vizsgálat odáig, hogy felkerült a szankciós listára. Nem lehet tudni, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően folytatódnak-e a vizsgálatok a többi személy esetében, az azonban bizonyos, hogy nem lesz egyszerű Rogán Antalnak lekerülni a szégyenlistáról” – összegezte Szent-Iványi István.

Legalább 2019 óta szó van arról, hogy Rogán Antalt a szankciós listára helyezhetik 

A külpolitikai elemző nem fejtette ki, hogy ki az a másik 9 magyar személy, aki érintett lehetett a vizsgálatban – azonban másfél évvel ezelőtt, 2023 őszén már voltak olyan sajtóértesülések, amelyek arról szóltak, hogy az amerikai kormányzat korrupció miatt a magyar politikai elithez köthető magánszemélyek szankcionálására készül, és hogy a lépést akár Orbán Viktor is személyes támadásként értékelheti. 

Akkor azonban a döntés végül elmaradt, senki nem került fel a szankciós listára azután, hogy az információk megjelentek a sajtóban. 

2019-ben például a The Wall Street Journal, illetve velük közösen az Átlátszó osztott meg egy olyan értesülést, amely szerint bár Donald Trump kormánya jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor kormányával, az amerikai kormányzatban mégis szankciókat készítenek elő több magyar személy ellen. Akkor szintén a most is hivatkozott Magnyitszkij-törvény alapján és a korrupció miatt helyezték kilátásba a lépést. 

Az érintettek közt Rogán Antal mellett Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt is megnevezték az akkori sajtóértesülésben – bár David Cornstein akkori budapesti nagykövet az ATV műsorában azt mondta, hogy szerinte ez az egész álhír, és ő nem hallott arról, hogy szankciókra készülnének Washingtonban (és aztán nem is történt ilyen lépés). 

A Rogán Antal elleni lépés előtt utoljára 2023 tavaszán frissült a szankciós lista magyar vagy Magyarországon élő személyekkel, a lépés akkor az „orosz kémbankként” emlegetett, és azóta Budapestről kivonult Nemzetközi Beruházási Bank ellen irányult. 

Róna Péter szerint nem olyan nagy a döntés jelentősége, Ligeti Miklós másképp látja 

Róna Péter közgazdász, jogász – aki az Egyesült Államokban végezte el a középiskolát, illetve ott folytatta egyetemi tanulmányait – kevésbé tartja jelentősnek az intézkedést. A közgazdász szintén a Magyar Hangnak beszélt, s

Szerinte ugyancsak az intézkedés erejét és jelentőségét csökkenti, hogy nem hozta nyilvánosságra a konkrét tényeket, amelyek alapján a döntést meghozták. Minden bizonnyal azért nem közlik ezeket, mert így védik a forrásaikat – mondta, hozzátéve: úgy véli, a listára kerülésnek csak korlátozott hatása lesz. 

Egyrészt mert várhatóan Trump hivatalba lépésével, ha nem is vonják vissza, de szép lassan elfelejtik a lépést, és nem fogják zárolni Rogán Antal kinti vagyonát, ha egyáltalán van ilyen, legfeljebb nem utazhat be az Egyesült Államokba. Gazdasági hatása pedig azért nem lehet szerinte, mert Magyarország egészen marginális pont az amerikai gazdasági szereplők térképén, így komoly befektetők nem nagyon jönnek hazánkba. Annál is inkább, mert kicsi a piac, gyenge és bizonytalan a gazdaság, megbízhatatlan a kormány, folyamatosan változnak a gazdasági szabályozások, ezért nem lehet hosszabb távra tervezni. Hozzátette, éppen ezért az amerikai és nyugati befektetők érdeklődésének drasztikus visszaesése miatt fordult a magyar kormány a keleti befektetők felé.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy a mostani döntés komolyabb szankciókat jelent, mint a tíz évvel ezelőtti eset, amikor az amerikai államkincstár által vezetett szankciós listára került fel hat magyar személy – köztük Vida Ildikó, az adóhatóság akkori elnöke –, akiket kitiltottak az államokból. A mostani viszont egy „teljes körű feketelista”, azaz zárolják az érintett USA-beli vagyonát, üzletkötési-kereskedelmi tilalmat is jelent az érintettel kapcsolatban, illetve az is szankcionálható, aki őt kiszolgálja, együttműködik vele – fejtette ki.

A jogi igazgató mindemellett utalt arra is: kérdés, hogy ebből minek szereznek majd érvényt az amerikaiak, és azt sem tudni, hogy mi a helyzet a Rogán Antal alá tartozó, és az Egyesült Államokban tevékenykedő magyar kormányzati szervekkel, lobbicsoportokkal. Továbbá szerinte sem világos, hogy Donald Trumpnak a beiktatása után lesz-e lehetősége levetetni Rogán Antalt a listáról. Mint mondta, ez esetben már a szankcionált személynek kell tisztáznia magát, és bár Trump talán átnyúlhat az apparátus feje felett, de kínos lehet, ha éppen ezzel kezdené ciklusát (más kérdés, hogy a megválasztott elnököt eddig sem nagyon érdekelte, hogy mit gondolnak az ellenfelei a lépéseiről, és ennél jóval meredekebb dolgokat is bejelentett már).