A Corvinus elárulta, hogy milyen szakokat indít

Szántó Richárd alapképzési szakportfólióért felelős dékán az Indexnek adott nagyinterjújában többek között arról is beszélt, hogy 

• többféle üzleti orientációjú diplomát lehet szerezni a Corvinuson,
• az oktatók-kutatók között a nemzetközi arány 12 százalék az egyetemen,
• a vállalatokat nagyon sok helyen be tudják vonni a képzésekbe.

Milyen alapszakokat indít 2025 őszétől a Corvinus Egyetem?

Az az alapelvünk, hogy az alapképzéseken generálisabb, általánosabb szakokat indítsunk, és hagyjunk időt a megalapozott karrierdöntésre. Ne kényszerítsük arra a diákokat, hogy 18 évesen mondják meg, milyen szűk területre képezzék magukat, hogy marketingesek, külkereskedők vagy emberierőforrás-szakemberek akarnak-e lenni. Az első egy-két évben tehát egy általános alapozó tudást adunk, és az utolsó félévekben pedig lehetőséget arra, hogy amikor már van rálátásuk a hallgatóknak a különféle szakterületekre, akkor sokféle irányba specializálódhassanak.

Ennek megfelelően idén szeptembertől is átlátható, strukturált a kínálatunk, összesen kilenc alapképzésünk és egy osztatlan, ötéves képzésünk lesz. Többféle üzleti orientációjú diplomát lehet szerezni nálunk, melyek közül a legnagyobb a gazdálkodási és menedzsment szak. Utóbbit – akárcsak az alkalmazott közgazdaságtant, ami tisztán közgazdaságtani képzés – angolul és magyarul is kínáljuk. Az üzleti képzések között van még egy pénzügy-számvitel képzésünk, ezt magyarul oktatjuk.

Évről évre az egyik legmagasabb ponthatárú a nemzetközi gazdálkodás szakunk, amelyet csak angolul tanítunk, és népszerű az üzleti adattudomány nevű képzésünk is, amelyet először Magyarországon 2023-ban indítottunk el, szintén angol nyelven. Továbbá van még gazdaságinformatikus képzésünk, ami az üzlet és az informatika ötvözete, ez magyar nyelvű képzés. Ami még a hab a gazdaságtudományi torta tetején, az a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak. Ez osztatlan képzés, tehát 5 éves, és mesterdiplomát ad a végén, de többnyire ugyanúgy a 18 éves érettségizettek lépnek be a képzésbe. Ez a képzés csak nálunk elérhető Magyarországon.

A Corvinus a társadalomtudományi területen is aktív, milyen képzésekre lehet jelentkezni jelenleg? 

Három társadalomtudományi szakot oktatunk, mindhármat angolul, a megújított nemzetközi tanulmányokat, a kommunikáció- és médiatudományt, utóbbinak különlegessége, hogy a szakterületen akár a doktori képzésig is el lehet mélyedni a Corvinuson, valamint egy nemzetközileg bejáratott, de itthon még friss szakot, amit 2023-ban mi indítottunk elsőként Magyarországon, a PPE-t, azaz a filozófia, politika, gazdaság nevű hármas képzést. 

Az említett szakok közül sok elvégezhető más egyetemeken is. Mit tud nyújtani a Corvinus, amit más felsőoktatási intézmény nem?

Szerintem elég egyedi, hogy a szakjainkon nagyon nagy a specializációs kínálat. Ez pedig működik. Például gazdálkodási és menedzsment szakon csaknem húsz specializációt indítunk el, vagyis ebből mindenki megtalálja a számára érdekeset, megfelelőt. Ilyen mértékű specializációs kínálatot máshol nem lehet látni. A nemzetközi tanulmányok szakon is hatféle specializáció érhető el. A Corvinust az is megkülönbözteti más itthoni egyetemektől, hogy majdnem minden alapszakunk, a gazdaságinformatikus és pénzügy-számvitel kivételével, elvégezhető angolul. Ezt nem feltétlenül tudja biztosítani minden felsőoktatási intézmény Magyarországon, és azt a nemzetközi közeget sem, ami ezeken a szakokon található. Nemcsak magyarok, hanem most már 15-20 százalékban nemzetközi diákok is tanulnak nálunk.

Tehát akkor mindenekelőtt alapozó tudásra lehet szert tenni, és ezt követően lehet továbblépni egy magasabb szintre. 

A generálisabb tudás az alapozó tárgyakat jelenti, az üzleti tudományoknál tehát tanulni kell egy kis mikro- és makroökonómiát, alapvető közgazdaságtani ismereteket, vállalatgazdaságtant – tehát hogyan működik egy vállalat –, egy kis pénzügyet, matematikát, statisztikát, módszertani tárgyakat. Ha ez megvan, ami nagyjából az első két év a gazdálkodási és menedzsment szakon, ami a legnépszerűbb az országban, akkor lehet specializálódni. Vagy esetleg külföldre menni, hiszen egyre több hallgató dönt úgy, hogy valamilyen külföldi intézményben végez egy-két vagy több félévet. Ebben is elég jól állunk. 

Mekkora most a külföldiek aránya az egyetemen? 

A Corvinus nemzetközi egyetem: az oktatók-kutatók között a nemzetközi arány 12 százalék, és az elsőéves alapszakos hallgatók ötöde pedig külföldi, mindkét arány évről évre növekszik.

Mivel lesz több egy hallgatónak azzal, hogy ilyen nemzetközi környezetben tanulhat?

A két dolog együtt mozog: minél több külföldi programunk van, annál több külföldi, neves oktatót tudunk meggyőzni, hogy jöjjön a Corvinusra, és egyre több nemzetközi hallgatót is be tudunk vonzani, hiszen egyre több programunk elérhető angolul, egyre vonzóbb kínálatot tudunk nyújtani. A magyar hallgatók számára pedig olyan környezetet tudunk teremteni, mintha külföldön tanulnának. Tehát olyan nemzetközi környezetben működik a Corvinus azáltal, hogy nagyon sok külföldi oktató és külföldi hallgató van, amit egyébként csak úgy lehetne elérni, hogyha valaki valamely vezető nyugati egyetemre menne tanulni. És nyilván azt szeretnénk, hogy a tehetséges diákok maradjanak itthon, a Corvinus legyen egy valós alternatíva, amikor esetleg abban gondolkodnak, hogy külföldön tanuljanak. A rangsorokban is szeretnénk előre jutni, egyre nagyobb láthatóságot szerezni, mert azt gondoljuk, hogy ezáltal még vonzóbb lesz a diploma, nemcsak itthon, hanem külföldön is. 

A Corvinus diákjait hogyan érinti a röghöz kötés? 

Szerencsére egyáltalán nem érinti őket – az állami fenntartású egyetemek ösztöndíjai esetén van röghöz kötés, de az alapítványunk által finanszírozott térítésmentesség esetén nincs. Furcsa szó ez a röghöz kötés, de valóban, ugye, az azt jelenti, hogy több éven át Magyarországon kell munkát vállalnia az egyetem elvégzése után annak, aki állami ösztöndíjban részesült az egyetemi tanulmányai alatt. A Corvinus Egyetem mögött viszont pár éve felállt a Maecenas Universitatis Corvinus Alapítvány, és attól fogva nem az állam, hanem ez az alapítvány nyújtja az ösztöndíjakat Corvinus Ösztöndíj néven a hallgatóink 75 százalékának, ami egyébként mesterszakokon 90 százalék fölött van.

Erre nem vonatkoznak azok a szabályok, mint az államira. Ugyanúgy kell egyébként a felvi.hu-n jelentkezni rá, be kell ikszelni a támogatott képzést, csak ez a Corvinus esetében nem állami ösztöndíjat jelent, hanem a Corvinus Ösztöndíjat. Így a végzettjeink később ott dolgoznak földrajzilag, ahol csak szeretnének, akár külföldön, akár belföldön. Én azt szoktam mondani, nyilván mi örülünk annak, hogyha Magyarországon kamatoztatja a tudását, de azért sokak számára ez egy útlevél és kilépési lehetőség a nemzetközi munkaerőpiacra. A multinacionális cégeknél nagyon sokan helyezkednek el a végzettjeink közül, ahol a karrierút gyakori eleme az országhatárokon átívelő munkavállalás. 

Említette, hogy a két év generális tudást biztosít, de a képességfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektet az egyetem. Kicsit segítene megérteni, hogyan méri fel a munkaerőpiaci, kínálati oldalt az egyetem? Hogy milyen képességekre van szükség? 

Abból indultunk ki, milyen képességekkel, skillekkel kell rendelkezniük azoknak a hallgatóknak, akik a három, három és fél vagy esetleg négyéves alapképzést majd elvégzik. Ez több irányból jön: az állami jogszabályokon keresztül bizonyos fokig korlátozzák az irányt, illetve konzultálunk a munkaadókkal, hogy milyen munkaerőre van szükség nemzetközi szinten. Végül ezeket az információkat fejtjük vissza. Vannak olyan tudásanyagok, amikre szükség van: üzleti elméletekre, módszerekre, modellekre, de emellett olyan soft (puha) képességek is elengedhetetlenek, amelyek nem egy adott szakmának, szakterületnek a sajátjai, hanem olyan, mindenen átívelő készségek, amikre bárhol szükség lehet. Ilyen soft képesség a prezentációs készség, a csoportmunkában való hatékony részvétel, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a rendszerszemlélet és még sorolhatnám. Ezek nélkül nem lehet boldogulni az üzleti életben, a nemzetközi diplomáciában, kommunikációban.  

A szakjainkon nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezeket is elsajátítsák a hallgatók. Ezt hogy lehet? Nyilván kisebb csoportméretben, sok csoportos munkában vagy olyan oktatási módszertanok bevezetésével, amelyek ezeket fejlesztik. Azt gondolom, hogy jól beváltak ezek a módszerek. Vannak olyan szakjaink, amelyek nagyon erősek ebben, például a nemzetközi gazdálkodásnak ez szinte az egyik vezérmotívuma. Mindamellett persze fontosak a hard skillek, a számolós – matematikai, pénzügyi elemzési – készségek, az analitikus módszerek ismerete. 

A Corvinus Egyetem törekszik arra, hogy a nagyvállalatokat becsatornázza az oktatásba is. Ez hogyan jelenik meg egy hallgató életében? Hogy találkozhat ezekkel a nagyvállalatokkal?

A vállalatokat nagyon sok helyen be tudjuk vonni a képzésbe, és ebben segítségünkre van az intézményi kapcsolatokat gondozó, fejlesztő szervezeti egység, amellyel az oktatási oldal szoros együttműködésben áll. A vállalatok biztosítanak számunkra vendégelőadókat, részt vesznek már akár a szakok, tárgyak fejlesztésében. Tehát ahogy mondtam az előbb: kikérjük a vállalatok, munkáltatók véleményét, hogy milyen hallgatói készségekre, munkaerőre lenne szükségük. Bevonjuk őket a fejlesztési folyamatba is. A szakmai gyakorlat pár héttől egészen fél évig terjedhet, és ezek a cégek, ezek az intézményi kapcsolatok biztosítanak például a szakmai gyakorlati lehetőségeket is a hallgatóknak, és itt is megvalósul a kapcsolat. Ráadásul nagyon sok valós vállalati esetet hoznak be az oktatásba. A Corvinus hallgatói – akár első, második vagy harmadik évben – rendszeresen találkoznak olyan problémákkal, amelyekkel ténylegesen szembesülnek a vállalatok. Nagyon sokszor az a vád éri az egyetemeket, hogy túl elméleti képzést adnak, és nagyon távol áll a valóságtól, amit csinálnak. De azt gondolom, hogy itt a Corvinuson a mindennapi gyakorlat erre látványosan rácáfol. 

Mit tesz az egyetem azért, hogy az oktatók is fejlődjenek?

Minden oktatónak lehetősége van arra, hogy évente akár többször részt vegyen valamilyen oktatásmódszertani fejlesztő kurzuson, képzésen, tréningen. Ezekből széles belső kínálatunk van, kollégáink szívesen is élnek a lehetőséggel. Minden évben többször kapnak visszacsatolást arról, hogy hogyan, milyen sikeresen tanítanak, mennyire értékelik a hallgatók és a kollégáik az oktatásukat. Bejárunk egymás óráira, meghallgatjuk egymást és visszajelzünk. Félévkor a hallgatói visszajelzéseket, év végén pedig kollégáik, vezetőik és az oktatásfejlesztők összegzett visszajelzéseit kapják kézhez. A javasolt  fejlesztendő területekre tréningek, egyéni konzultációk formájában biztosítunk támogatást a kollégák számára. A terv az, hogyha egy kolléga elvégez egy adott tematikus tréningcsomagot, akkor a végén valamilyen elismervényt, valamilyen akkreditált oklevelet kapjon a sikeres elvégzésről. 

Kiknek és miért ajánlja a Corvinus Egyetemet? 

Azt lehet tudni, hogy a Corvinus Egyetem bekerülési ponthatárai igen magasak szoktak lenni, és jellemzően a mi szakjainkon, alapszakjainkon a legmagasabb a bejutási ponthatár. Ez azért valahol azt is maga után vonja, hogy igazán azok tudnak hozzánk sikerrel jelentkezni, akik tehetségesek, akik már a középiskolában elszántak, és jó eredményeket érnek el, és beleteszik az erőfeszítést a középiskolai évekbe. Szinte mindenkinek van nyelvvizsgája, legalább egy már a bemenetkor, vannak, akik országos versenyeken indulnak, egyéb megmérettetéseken vesznek részt.

Tehát nagyon fontos, hogy tehetséges és szorgalmas legyen, aki jelentkezik, nyitott és érdeklődő legyen a nemzetközi közeg miatt. Legyen nyitott a más kultúrákra, hiszen nagyon sok külföldi diákkal fog együtt tanulni, dolgozni, és olyan emberekre számítunk, akik tényleg el akarnak érni valamit, és az egyetemi éveikbe is beleteszik az energiát. Mi itt a Corvinuson olyan tudást adunk, olyan képességeket fejlesztünk, amihez aktív partneri részvételre, együtt gondolkodásra, együtt cselekvésre van szükség.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Budapesti Corvinus Egyetem közreműködésével jött létre.

(Borítókép:  Szántó Richárd. Fotó: Szollár Zsófi / Index)