A rettegett vírusnak újabb halálos áldozata van

Az 1997-es hongkongi felbukkanása után nem sokkal, már 2005-ben felhívta a figyelmet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), hogy a rendkívül fertőző, 50 százalékos mortalitású madárinfluenza-vírus (H5N1) egy világméretű járvány legvalószínűbb forrása lehet, amely mutációját vagy az emberi influenzavírussal való rekombinációját követően olyan rendkívül agresszív influenzát eredményezhet, amely ellen a létező oltóanyagok hatástalanok, ezért „új” oltóanyagra lesz szükség. 

A H5N1 madárinfluenza eddig csak baromfitelepeken okozott tömeges fertőzéseket; terjedését korábban az állatok leölésével próbálták megakadályozni, valamint Franciaországban és Mexikóban újabban már oltással védik a baromfiállományt. Több gazdaságban korábban is fertőződött meg tőle ember, azonban most először meg is halt valaki. 

Egy amerikai férfi az idei első áldozat

Január 6-án közölte Louisiana Egészségügyi Minisztériuma, hogy elhunyt egy H5N1-fertőzés miatt megbetegedett férfi decemberben. Kiderült, hogy a 65 éves férfi háztáji csirkékkel, vadmadarakkal érintkezett, és több alapbetegségben szenvedett. Az amerikai járványügyi és megelőzési központ adatai szerint április óta 66 ember betegedett meg madárinfluenzában az Egyesült Államokban. Kaliforniából jelentették a legtöbb, 37 esetet, az előfordulás gyakoriságában Washington követte 11 esettel, majd Colorado tízzel. A fertőzöttek többsége mezőgazdasági dolgozó, mivel a vírus elsősorban baromfiállományok és tejelőcsordák között terjedt el – írja a Reuters.

A WHO megerősítette, hogy egy vese- és cukorbeteg 59 éves mexikói férfi 2024. április 24-ei halála összefüggésbe hozható a madárinfluenza-fertőzéssel. Az év elején Indiában egy négyéves kisgyermek is megbetegedett, majd hetekig kórházi kezelésre szorult – számolt be a Bild. 

Genetikai mutáción esett át

Az amerikai hatóságok már korábban arra figyelmeztettek, hogy senki ne fogyasszon forralás nélkül tehéntejet, ugyanis a madárinfluenzát márciusban a szarvasmarháknál is felfedezték, és úgy tűnik, egymást is képesek a vírussal megfertőzni. A madárinfluenza-vírusok általában ritkán okoznak fertőzéseket emlősöknél, de a 2020-ban kialakult mutációja magas patogenitást mutatott. Spanyolországban egy nyércfarmon okozott járványt, de Nagy-Britanniában kimutatták már vidrákban, rókában, Dél-Amerikában fókákban, sőt még Alaszkában is megjelent a vírus, ahol egy jegesmedvénél igazolták a fertőzést – összegezte a Quibit. A lap emellett megjegyzi, ezalatt a vírus időről időre begyűjthet olyan genetikai változásokat, amelyek miatt jobban tud alkalmazkodni az emlősök szervezetéhez.

Duda Ernő úgy értékelte, szakmai körökben ismert, hogy pandémiára akkor lesz potens a H5N1, ha emberről emberre is képes lesz terjedni. Az emlősre átugrás és a köztük terjedő fertőzés ennek egyik lépcsőfoka, ami egy újabb mutáció eredménye. „A madarak általi fertőzéses esetekhez képest a genetikai mutáción átesett vírus, úgy tűnik, sokkal súlyosabb tüneteket képes okozni az emberben” – jegyezte meg az immunológus. Ugyanakkor az amerikai szövetségi és állami tisztviselők a WHO-val összhangban hangsúlyozzák, hogy a lakosságot érintő kockázat továbbra is alacsony. Margaret Harris, a WHO szóvivője egy genfi sajtótájékoztatón kijelentette, a világszervezet a helyi egészségügyi hatóságokhoz hasonlóan figyelemmel kíséri a helyzetet.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2003 óta több mint 23 országból jelentettek összesen 890, állati eredetű, szórványos emberi H5N1-fertőzést. A megbetegedés túlnyomórészt enyhe, náthaszerű panaszokkal járt.

Súlyos megbetegedést okozott Kanadában

Nem sokkal korábban pedig arról érkezett jelentés, hogy egy 13 éves kanadai kislány került hetekre a fertőzés miatt súlyos állapotban kórházba – írta a CBC. A tinédzser november 4-én produkált lázzal és kötőhártya-gyulladással járó tüneteket, majd pár nap múlva állapota súlyosbodott, hányás, hasmenéses panaszok, majd nehézlégzés lépett fel, ami miatt intenzíves ellátásra szorult. Mint kiderült, a lány kórtörténetében emelkedett testtömegindex és asztma is szerepelt. A kanadai egészségügyi minisztérium azt is tudatta, hogy Vancouver elővárosából, Fraser-völgyből származik, ahol az adott hónapban a tömeges madárinfluenza-fertőzés több baromfitelepet érintett. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint a H5N1-fertőzés alacsony, illetve közepes kockázatot jelenthet azokra nézve, akik fertőzött vagy ebben elpusztult állatokkal találkoznak.

A virológusok között ismert mondás szerint a spanyolnátha a szekér sebességével terjedt, a hetvenes években az ázsiai influenza a gyorsvonat sebességével, a Covid pedig már a repülővel terjedt. Egy új járványnál is erre lehet számítani

– fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, a madárinfluenza esetében egyelőre nincs szó arról, hogy az emberek között képes lenne terjedni.

A szakértők szerint a Nobel-díjas tudósunk, Karikó Katalin és Drew Weissman által felfedezett mRNS-technológia alkalmas a H5N1 elleni védekezésre. Júliusban az amerikai kormány 176 millió dollárt invesztált az új törzsekhez gyorsan adaptálható vakcinák fejlesztésébe – írja a Time Magazin. Decemberben publikáltak egy tanulmányt, amelyben arról számoltak be, hogy a madárinfluenzával fertőzött görénypopulációban, a beoltott egyedeknél hatékony antitestválaszt generált az mRNS-alapú oltóanyag. Finnország a világon elsőként a baromfitelepeken dolgozóknak elérhetővé tette a madarak által terjesztett H5N1-fertőzés elleni oltást. Az Egyesült Államokban pedig készletet tartanak fenn, egyelőre megfontolás alatt áll a baromfi- és tejgazdaságokban dolgozók oltásának lehetősége. A finnek tavaly 10 ezer ember számára vásároltak vakcinát, amely két injekcióból áll, a CSL Seqirus gyártótól 15 nemzet számára legfeljebb 40 millió adagot tartalmazó közös uniós beszerzés részeként. Mint megírtuk, az Európai Unió tavaly közbeszerzést írt ki 665 ezer adag, állatról emberre terjedő influenza elleni vakcina szállítására.

Magyarországon ismét feltűnt

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal január 6-án közölte, hogy madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatták ki laboratóriumukban a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírbátor egyik állattartó telepéről származó mintákból.

Mint írták, a mintegy 115 ezer állatot számláló telepen a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek jelentkezése hívta fel az állattartó figyelmét a fertőzés gyanújára. A Nébih laboratóriuma az elhullott állatokban a vírus H5N1 altípusát igazolta.

A gazdaság körül kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet, és megállapították a tíz kilométer sugarú felügyeleti körzetet – olvasható a közleményben.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy

és akkor sem csökkenhet a járványvédelmi fegyelem, ha éppen nincsenek kitörések az országban. Novemberben a Komárom-Esztergom vármegyei Tárkányon csaknem 60 ezres tenyésztyúktelepen okozott tömeges elhullásokat a H5N1 vírus, az állategészségügyi hatóság abban a hónapban már nyolc vármegye baromfitelepein igazolta a fertőzést, amely már októberben elérte Bács-Kiskun vármegyét. Az érintett települések listája a Nébih honlapján folyamatosan frissül. 

Európában is újra több helyen megjelent

Egyre több országban mutatják ki a madárinfluenzát. Az Egyesült Államok és Kanada után novemberben Ausztriát is magas kockázatú területté nyilvánították, miután a betegség három baromfitelepen is megjelent. 

Decemberben a bajorországi Augsburg egyik állatkertjében is kimutatták a vírust, ahol három vízimadár tesztje lett pozitív – írja a német Bild. A helyi fogyasztóvédelmi és állategészségügyi hatóság bejelentése szerint a H5N1 vírust két tőkés réce és egy mandarinkacsa kapta el. 

A betegség miatt az állatkert több részét – köztük a trópusi és madárházat – karantén alá helyezték.

(Borítókép: Paula Bronstein / Getty Images)