Feszültség a magyar igazságügyben, csúcsvezető ment neki a Kúria elnökének
További Belföld cikkek
- Kisbusz ütközött kamionnal az M1-es autópályán, heten megsérültek
- Lázár Jánosék teljesen központosították a kommunikációt, tömegesen mondtak fel a munkatársak
- Meghalt Strasser Tibor sztárügyvéd
- Látogatási korlátozást vezetnek be a szabolcsi kórházcsoport tagintézményeiben
- Áprilisig meghosszabbították a Till Tamás meggyilkolásával gyanúsított férfi letartóztatását
Az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, valamint a Kúria elnöke által kötött megállapodás a fizetésemelések mellett reformokat is rögzít – írtuk december elején az igazságügyi területet érintő egyezségről, amelynek tartalmával itt részletesen foglalkoztunk.
A megállapodást számos kritika érte. Ezzel kapcsolatban Varga Zs. András, a Kúria elnöke többek között úgy fogalmazott újévi köszöntőjében – amelyet a 444 tett közzé –, hogy: „Más a helyzet azokkal – szerencsére kevesen vannak – akikről tudjuk, hogy nem félreértés miatt vagy pillanatnyi felindulásból, hanem szándékosan, tudva és akarva cselekedtek. Miután a nyilvánosságot telekürtölték valótlanságokkal, akár arra is hajlandóak voltak, hogy a valóságos utcán tegyék nevetségessé a bírói hivatást vagy közreműködtek abban, hogy egy magát bíróságnak tekintő formáció vezetőjeként intézményesen lépjenek ki a bírósági szerepből. Ártani próbáltak a Kúriának – bár ez nem volt valós veszély –, és még inkább ártani próbáltak – ez viszont valós veszéllyel járt – Magyarország bíróságaink. Igyekszünk majd helyrehozni ezt is.”
„Jogkorlátozásnak minősülhet”
Az Országos Bírósági Hivatal – a szervezet elnökének, Senyei Györgynek a nevében –, kiadott közleményben a Kúria elnökének újévi köszöntőjével kapcsolatban kiemelte:
A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen.
AZ OBH-elnök hangsúlyozta: „A bírák – a jogszabályok keretei között és azoknak megfelelő formában – a bíróságok igazgatásával kapcsolatosan szabadon véleményt nyilváníthatnak. Emiatt tehát bármely – akár burkolt formában is –, kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet.”
Senyei György leszögezte, hogy: „A bírósági szervezet előtt álló változások a rendszer minden szereplőjétől megkövetelik a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést a közbizalom és a zavartalan működés fenntartása érdekében.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
