A korábbinál kevesebben vettek részt a 14. nemzeti konzultáción

Október végén indította a kormány „Magyarország meg tudja csinálni” címmel az új gazdaságpolitikáról szóló, sorban a 14. nemzeti konzultációját, amelyre az eredeti határidő szerint 2024. december 20-áig lehetett papíralapon vagy digitális platformon keresztül szavazni. Hidvéghi Balázs államtitkár közlése szerint 1 350 690-en válaszoltak a kérdésekre, amelyek a gazdaságpolitika, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, a béremelés és lakhatás kérdéskörét, illetve a 13. havi nyugdíjat is érintették.

A mostani 11 különböző kérdésre 95 és 99 százalék közti arányban érkeztek a kormány gazdaságpolitikai álláspontját megerősítő válaszok. Hidvéghi Balázs szavai szerint

ez az egyik legsikeresebb nemzeti konzultáció a részvétel tekintetében.

Lapunk kérdésére azzal magyarázta, hogy bár az eggyel korábbi konzultációhoz képest kevesebben küldtek vissza válaszokat, akkor meghosszabbították a válaszadás lehetőségének határidejét, most azonban nem, mert még a költségvetés elfogadása előtt le akarták zárni. Kérdésünkre az sem derült ki, hogy végül mennyibe került a 14. nemzeti konzultáció lebonyolítása. A törvényi előírásoknak megfelelően később azonban ígérete szerint közölni fogják a pontos számokat. 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly szeptemberben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által egy nettó 4,7 milliárd forintos keretszerződést írt alá Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel. A tájékoztatásra kötött szerződés hivatalosan 

• Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátását,
• valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátását jelenti.

Szinte pontosan annyian szavaztak az európai parlamenti választáson a Tisza Párt listájára (1 352 699-en), mint ahányan most visszaküldték a nemzeti konzultációs íveket, és 697 ezerrel kevesebben, mint a Fidesz listájára, azaz a magszavazókat sem sikerült megszólítani. Ennek fényében is tekinthető-e sikeresnek a konzultáció? – hangzott el a kérdés. Hidvéghi szerint azonban a konzultáció nem egy választás, hanem két választás közti időszakban egy véleménynyilvánítás konkrét ügyekben, a számokat illetően pedig azért beszélt példátlan sikerről, mert például volt a brüsszeli bizottságnak meg a francia kormánynak is konzultációja, ott azonban csak néhány tízezer válasz érkezett.

A konzultáció nyomán már januártól meg is kezdődött az intézkedések végrehajtása:

• a kkv-szektor támogatására elindult a Demján Sándor Program 1400 milliárd forint biztosításával,
• a hároméves béremelési program, első lépésként egy 9 százalékos emeléssel, illetve
• a fiataloknak szánt munkáshitel (4 millió forintos, kamatmentes hitel 26 éves korig).
• A SZÉP-kártya már felhasználható lakásfelújításra,
• továbbra is lesz 13. havi nyugdíj, amely februárban érkezik,
• a családi adókedvezmény megduplázása, júliustól 50 százalékkal, majd 2026 januárjától újabb 50 százalékkal,
• megvédik a magyarokat az illegális betelepüléstől.

Hidvéghi Balázs arra nem tudott válaszolni, hogy a 2025-ös évben lesz-e újabb nemzeti konzultáció.

(Borítókép: Hidvéghi Balázs 2025. január 15-én. Fotó: Mult Roland / Index)