Pereskedésig fajult a kormány és a főváros vitája, de vissza kell-e utalni a pénzt?

Szolidaritási hozzájárulást a tehetősebb önkormányzatok – 2024-ben szám szerint 848 település volt érintett – fizetnek a központi költségvetésbe, ebből a forrásból a kormány céljai alapján a kevésbé tehetős önkormányzatokat támogatják feladataik ellátásában. A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti jogvitával korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

Karácsony Gergelyék az utalásra várnak

Karácsony Gergely január 21-én jelentette be:

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése törvénytelennek nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyensúlyát felborító államkincstári inkasszálásokat.

A főpolgármester kifejtette, hogy „a bíróság megerősítette azt a korábbi döntését, amelyet egy 2023-ban indított perben hozott, mely szerint a Fővárosi Önkormányzatot érintő, úgynevezett szolidaritási hozzájárulás mértéke törvényellenes. Ezt kimondta korábban a bíróság. Az Alkotmánybíróság döntésére vártunk, amely tavaly októberben megerősítette azokat a jogi aggályokat, amelyek a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát alapvetően romba döntő kormányzati intézkedések jogszerűtlenségét kinyilvánították”.

Karácsony Gergely jelezte, hogy az ítélet 2023-at érinti, ugyanakkor ezzel párhuzamosan 2024-re vonatkozóan is pert indítottak. A főpolgármester arra számít, nem kétséges, hogy a 2024-ről szóló per is hasonló eredménnyel zárul.

„Ez azt is jelenti, hogy a bíróság döntésének megfelelően az államkincstár számláján van 28 milliárd 300 millió forint, plusz a kamat, amely a Főváros Önkormányzatot illeti” – számszerűsítette a helyzetet Karácsony Gergely. Hozzátette, azt várják, hogy az államkincstár visszautalja az összeget az önkormányzatnak, ellenkező esetben kártérítési pert indít a főváros. A 2024-et érintő perben 40 milliárd forint a tét.

Államkincstár: A bíróság kizárólag eljárásjogi hibát állapított meg

A Magyar Államkincstár (MÁK) Karácsony Gergely sajtótájékoztatójának napján kiadott közleményében rögtön sietett tisztázni: nem jár vissza a pénz a fővárosnak, továbbra is fizetniük kell a szolidaritási hozzájárulást.

A MÁK kifejtette:

Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Államkincstár között a 2023. évi szolidaritási hozzájárulás tárgyában a bíróság ítéletében kizárólag eljárásjogi hibát állapított meg. Vagyis a bíróság a kihirdetett ítéletével a kincstárt nem kötelezte a 2023. évi beszedett összegek visszafizetésére.

A közleményben leszögezték, hogy a fővárosnak – mint mindenki másnak – a jövőben is be kell fizetnie minden adót.

A Miniszterelnökség szintén aznapi közleményében megtévesztőnek nevezte Karácsony Gergely nyilatkozatát. A tárca hangsúlyozta: „Az ítélet szerint is egyértelműen fennáll a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettsége, ennek összegét a Magyar Állam a fővárostól korábban beszedte. A bíróság ennek visszafizetését nem látta indokoltnak, annak ellenére sem, hogy a perben a Fővárosi Önkormányzat ezt külön kérte. A Fővárosi Törvényszék ítéletében egy eljárási hibát kifogásolt, amelyet a Magyar Államkincstár már korábban pótolt.”

A nyilatkozatok mögötti jogi háttér

Magyar György lapunk kérdésére tisztázta, az ügy megítélése szempontjából az az első kérdés, hogy a keresetében mit támad a felperes. A bíróság döntése a kereseti kérelemben foglaltakhoz van kötve.

„Ha a felperes nem kérte az összeg visszatérítését vagy egyéb kártérítést, akkor azt ebben az eljárásban nem is lehetett érvényesíteni. Amennyiben a kereset és az ítélet arról szól, hogy eljárásjogilag nem volt megfelelő az államkincstár eljárása, akkor a Fővárosi Önkormányzatnak külön kártérítési pert kellene indítania, ha vissza szeretné kapni az összeget. Ha olyan ítélet születne, amely visszatérítésre kötelezné az államkincstárt, de nem történne meg az utalás, akkor viszont nem kártérítési, hanem végrehajtási pert kellene indítani” – foglalta össze a jogi hátteret Magyar György.

Az ügyvéd kitért arra is, hogy a szolidaritási hozzájárulás „nem adó, csak adók módjára lehet behajtani, ez ismét egy végrehajtási kérdés. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Alaptörvénnyel és az önkormányzati törvénnyel is ütközik, ha egy önkormányzatnak többet kell befizetnie a költségvetésbe, mint amekkora forrást az államtól kap. Ha ez a mérleg a főváros szempontjából negatív, akkor jogszerűtlen a helyzet, de a jogszerűség vizsgálatának is két része van. Az egyik a tartalmi – tehát elvonható-e ekkora összeg –, a másik a formai, tehát inkasszálható-e az összeg, és ha igen, az milyen eljárással történt. Fontos, hogy ezeket ne keverjük össze”.

Magyar György aláhúzta:

Ha a bíróság eljárásjogi hibát talált, tehát az inkasszálás formai követelményeinek, szabályrendszerének nem felelt meg az államkincstár gyakorlata, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy vissza kell fizetniük az inkasszált összeget.

Magyar György egyébként úgy vélekedett, ha nem politikai kérdésről szól a jogvita, akkor mindig érdemes a bíróság elé vinni a hasonló ügyeket a jogértelmezés érdekében, ugyanakkor a politikai viták rendezésére nem a bíróságok a legmegfelelőbb helyszínek.

(Borítókép: Karácsony Gergely 2024. október 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)