Rangsorolt iskolák és vérre menő kompetenciafelmérés – mire készül a kormány?

A KRÉTA-rendszeren keresztül a Belügyminisztérium évről évre szondázza, miként vélekednek a szülők, gondviselők, a pedagógusok és az oktatók az oktatási rendszerről, mennyire tájékozódnak a KRÉTA-ról/KRÉTA-ból és az új funkcióiról, illetve hogy véleményük szerint miként lehetne javítani a részleteken. A 2025-ös januári–februári kérdőív is menetrend szerint megérkezett, és a fejlécből az derült ki, hogy a kormány a „gyermekek tanulói és személyes fejlődése érdekében” csaknem egy tucat kérdésben kéri ki a szülők véleményét.

Igen ám, de a 2025-ös kérdések közé három olyan is becsúszott, amelyen több gondviselőnek is megakadt a szeme. A Szülői Hang egyenesen odáig ment, hogy levelet intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy kérdőre vonják a kérdések igazságtartalmáról és lehetséges jövőjéről. A szóban forgó három kérdés a következő volt:

• Véleménye szerint a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor?
• Amennyiben elérhetővé válna egy országos és/vagy vármegyei rangsor az általános iskolákról és a gimnáziumokról, figyelembe venné az iskolaválasztás során?
• Az utóbbi hetekben a gondoskodáspolitika területén jelentős vita bontakozott ki egyes politikusok intézménylátogatási tervei kapcsán, a kérdés azonban a köznevelés területén is aktuális. Az Ön álláspontja szerint indokolt-e a (nem oktatáspolitikával foglalkozó) politikusok óvoda- és iskolalátogatása?

Ugyan a kérdésekben semmi nincs biztosan állítva, tehát egyáltalán nem 100 százalék, hogy ezeket az intézkedéseket bevezetné a Belügyminisztérium, a hvg.hu információi szerint az oktatási államtitkárság dolgozói már megkapták a tervezett változtatásokról szóló híreket. Lapunk a belügyi tárcához fordult, hogy megtudjuk, tervezik-e bármelyiket komolyabban megfontolni, esetleg bevezetni a közeljövőben. 

Drasztikus korlátozások

Az első aggályos kérdésben, ahol a kompetenciamérések pontszámra váltásáról és a gimnáziumi felvételibe történő beszámításáról érdeklődött a kormány, két válaszlehetőség állt a szülők előtt. Az egyik, hogy egyetértenek azzal, hogy ezeket az eredményeket beszámítsák a felvételibe; a másik, hogy meg vannak elégedve a mostani rendszerrel, mely szerint a kompetenciafelmérés csak egy visszajelzés az iskola pedagógiai munkájáról.

A Szülői Hang szerint ez azért problémás kérdéskör, mert újabb nyomást helyezne a gyerekekre és a szülőkre egyaránt, hogy megfelelően felkészítsék a diákot a felmérésre, és minél jobb eredményt érjen el. Egy pluszfeszültség- és stresszforrás, illetve további lehetséges kiadás nehezedne a szülőkre, míg a gyerekeket egy újabb versenyhelyzetbe kényszerítené.

Emellett véleményük szerint tovább csökkentené a gimnáziumokba való bejutás lehetőségét is, ami végül is logikus lépés lenne azok után, hogy a tankerületi gimnáziumok egy ajánlás alapján már minimumpontszámokat is alkalmazhatnak a felvételi eljárás során. Ami a felvételizők egy jó részét már alapból kirekeszti a gimnáziumba való bejutásból – erről a témáról ebben a cikkünkben a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet fejtette ki véleményét.

A fejleményeken viszont azért nem lepődtek meg, mert a kormány már korábban tisztán és érthetően elmondta: a cél az, hogy „az általános iskola elvégzése után 10-ből 7, de inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium, majd felsőoktatás helyett”. Tehát „a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra vagy akár 20-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges” – írták.

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy döntés ugyan még nem történt, viszont

a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget vizsgál, melyek a tanulók számára egyértelművé teszik, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság, nem vicc.

Ebből egyértelmű, hogy a kérdés az asztalon van, és nagy valószínűséggel változások várhatók a mostani rendszerben.

Mi alapján rangsorolnának?

A második kérdés az iskolák rangsorolásáról szólt, amelynek lényege, hogy a szülők figyelembe vennék-e a beiskoláztatásnál, ha egy intézmény előrébb van a rangsorban, mint a másik. Erre igennel vagy nemmel voksolhatnak a szülők, de talán sokkal fontosabb kérdés, hogy mi alapján rangsorolnák az intézményeket – természetesen ezt is megkérdeztük a Belügyminisztériumtól.

A Szülői Hang arra hívta fel a figyelmet, hogy nem létezik egzakt módszer az iskolák rangsorolására, hiszen a pedagógusok teljesítményét elég nehéz számszerűsíteni. De az is több kérdést vet fel, ha egy jó tanár tanít egy kevésbé felszerelt iskolában, vagy egy jól felszerelt iskolában egy szerényebb kompetenciákkal bíró kolléga – tehát

Plusz azt is figyelembe kell venni, hogy egy olyan intézmény, ahol sok hátrányos helyzetű, beteg, fogyatékkal élő diákot tanítanak, az teljesen másképp működik, mint egy olyan, ahol az egészséges, jobb körülményekből érkező gyerekek vannak többségben. 

Netán a tehetősebb, jobb körülmények között élő családoknak könnyebb lesz kiválasztani a rangsorban elől lévő iskolákat, a többieknek meg marad az alja? Esetleg a rangsor végén teljesítő iskolákat be is fogják zárni, úgysem kár értük?

– szegezték a kérdéseket Pintér Sándornak.

Emellett az is aggodalomra adhat okot, hogy a rangsorban alulra kerülő iskolákat még kevesebben választanák a jövőben, így az olló egyre csak nyílna a lista elején és végén elhelyezett intézmények között, hiszen a legtöbben az „elit” iskolákba szeretnék íratni gyereküket. Szintén nagy kérdés, miként lehet összevetni egy budai általános iskolát egy borsodi faluban lévő intézménnyel objektív szempontok alapján.

A kormányzatnak inkább a problémák megoldására kellene törekednie, és ehhez erőforrásokat biztosítania ahelyett, hogy az iskolákra hárítják a felelősséget a rangsorolással

– vélik, hozzátéve, hogy a hátulra rangsorolt intézményeket akár a bezárás veszélye is fenyegetheti.

A Belügyminisztérium véleménye az a témában, hogy rangsorok eddig is készültek az iskolákról, és 

soha nem kérdezték meg azok összeállítóit, milyen szempontok alapján rangsorolnak, és ez milyen hatást vált ki. A Belügyminisztérium – bízva abban, hogy számára sem tilos rangsor készítése, s tudva, hogy minden rangsor vitát vált ki – a rangsor mellett az alkalmazott módszertant is közzéteszi.

Vagyis rangsorolva lesznek az intézmények, a különbség annyi lesz, hogy tudni fogjuk, mi alapján állítja fel a listát a minisztérium.

„Bárki bejöhet”

A harmadik pont, amelyet a Szülői Hang egyszerűen „manipulatív kérdésnek” nevez, amelyre nincs jó válasz, arról szól, hogy a parlamenti képviselőket esetleg kitilthatják az iskolák és óvodák területéről – kivéve természetesen az oktatási ügyekért felelős politikusokat. A két opció pedig a következő:

• Nem indokolható a politikusok óvoda- és iskolalátogatása, zavarja a tanítást. Az óvodákban és az iskolákban csak a pedagógusoknak és a gyerekeknek van dolga, politikusoknak nincs.
• Álláspontom szerint bárki látogathatja akár tanítási időben is az iskolákat, óvodákat, akár a politikusok is.

Ez a két válaszlehetőség pedig azért problémás, mert a választott parlamenti képviselőknek feladata lenne, hogy időről időre ellátogassanak az oktatási intézményekbe, és ellenőrizzék az ott folyó munkát, esetleg a választópolgárokat is értesítsék a köznevelés állapotáról. A Szülői Hang szerint „a propagandalátogatásokat kellene tiltani, nem pedig alles zusammen az összes politikust”.

Mindemellett a másik opció azért lehet félrevezető, mert arról szól a válasz, hogy „bárki látogathatja” az intézményeket, ide pedig könnyű belelátni akár a bűnözőket, akár a szatírokat, akár „bárkit”, ahogy a válaszban fellelhető. Tehát nincs jó válasz a feltett kérdésre – vélekedik a Szülői Hang.

A kormányzat ismét úgy tesz fel irányított kérdéseket a szülőknek, hogy az elképzeléseik legnagyobb részét, illetve azok következményeit elhallgatják. Valójában becsapják és félrevezetik választóikat, hazudnak a magyar családoknak. Egy megtévesztésen, elhallgatáson alapuló felméréssel a gyerekek, a mi gyerekeink jövőjével játszanak!

– zárták indulatosan a belügyminiszternek küldött nyílt levelüket. 

A Belügyminisztérium kérdésünkre elmondta, hogy generális változás nem lesz a szabályozásban, de pontosítás mindenképpen. Viszont hozzátették, hogy az iskolákba bejárás most is korlátozott, hiszen 

a tanulón, a pedagóguson és az ott dolgozón kívül senki másnak nincs tartózkodási joga az iskolában, óvodában (a szülőnek is csak addig, amíg a gyermekét oda eljuttatja, az óvodába pedig bekíséri).

Emellett hozzátették, hogy kérdőívet kitöltők véleménye „iránymutató lehet az ágazat irányítói számára, és a kérdőívek oktatáspolitikai és esetenként operatív intézkedések alapjául is szolgálhatnak”. Kiemelték, hogy a kitöltők száma folyamatosan emelkedik, ez is azt mutatja, hogy a szülők érzik, hogy a tárca figyelembe veszi a véleményüket. A 2025-ös kérdőív adatait a kiértékelés után az Új Köznevelés című folyóiratban teszik majd közzé.

(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)