Hiába valószínűsíthető Moszkva a háttérben, Magyarországon, de a régióban is kudarc a bombariadó elleni nyomozás

D MTI20250123001
2025.01.31. 13:15
A rövid időn belül immár második bombariadó-hullám Magyarországon nem előzmények nélküli. Az elmúlt években a Balkánon, majd a Baltikumban, most Közép-Európában megjelenő fenyegetés mögött egyre valószínűbb, hogy a Kreml állhat. Konkrét bizonyíték még nem került napvilágra, ami nem meglepő, hiszen eddig a nyomozó hatóságok is hallgatnak a példátlan iskolai fenyegetések után.

Múlt hét csütörtökön (január 23-án) országszerte több iskolát kellett kiüríteni bombariadó miatt. Akkor 313 iskola volt érintett, az átvizsgált épületekben nem találtak robbanószert. Az ügyben közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye miatt rendeltek el nyomozást. A rendőrség tájékoztatása szerint valamennyi iskolánál rendőri jelenlétet biztosítanak.  

A rendőrség közveszéllyel fenyegetés bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást.

Az országos rendőrfőkapitány a nyomozásra a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) jelölte ki, egyben – az ügy mielőbbi felderítése érdekében – valamennyi területi szervet utasított a KR NNI-vel való soron kívüli együttműködésre. Azóta annyit lehet tudni az összehangolt bombariadó-hullámról, hogy ezek valószínűleg egy helyről származnak. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még aznap bejelentette, hogy a titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot a szlovák társszervekkel, mivel ott tavaly hasonló fenyegetésekkel szembesültek a hatóságok. A miniszter azt mondta, kísérteties a hasonlóság a Szlovákiában történtekkel, ahol bebizonyosodott, hogy a fenyegetések alaptalanok voltak. (Szlovákiában 2024 májusában több mint 1500 iskola volt érintett, majd Szlovákiában és Csehországban egy időben a 2024/25-ös tanév legelején történtek bombariadók: előbbi országban 270, utóbbiban több mint 500 iskolába küldtek ismeretlenek fenyegető e-maileket több napon át.)

A levelek iszlamista szöveget tartalmaztak, ezért a magyar hatóságoknak az Interpol nemzetközi rendőrségi szervezet is segít a felderítésben. Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán jelezte, hogy az érintett iskolák biztonságát megerősítik, a bombariadók hátterét pedig felderítik.

A történtek miatt hivatalosan még nem gyanúsítottak meg senkit.

Illeszkedünk az európai riadóhullámba

Hétfőn (január 26-án) Szlovéniában volt bombariadó-hullám. Az Alpok lábánál elterülő, 2,1 millió lakosú országban több mint 200 iskola és óvoda kapott bombafenyegetést, ezek olyan generált üzenetek voltak, amelyek hasonlók ahhoz, amit pár nappal korábban Magyarországon is rögzítettek. A szlovén rendőrség alacsony biztonsági kockázatúnak értékelte a fenyegetést, néhány iskolában ennek ellenére törölték a tanítást. Szlovénia rövid időn belül a negyedik olyan ország volt a régióban, amely ilyen támadással szembesült, korábban Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon is volt iskolai bombariadó.

Kedden délelőtt (január 27-én) bombariadó miatt ürítették ki a Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Technikum és Szakképző Iskolát. 

Péntek délelőtt (január 31-én) bombariadó volt az ország több iskolájában is. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár levélben értesítette az intézményvezetőket az újabb fenyegetésekről, és arra kérte az igazgatókat, hogy haladéktalanul értesítsék a rendőrséget, ha az iskolájuk ilyen e-mailt kap. Információk szerint a mostani helyzet hasonlít a múlt csütörtökön történt tömeges akcióhoz, az iskolák ismét e-mailben kaptak fenyegető üzeneteket. Az eseményekről szóló, folyamatosan frissülő cikkünket ITT olvashatja el.

Az iszlamista verzió

Bár azt még nem tudjuk, hogy a ma érkezett fenyegető e-mailek megegyeznek-e a múlt csütörtökivel, az azonban nyilvánvaló, hogy akárcsak egy héttel ezelőtt, ismét oktatási intézményeket vettek célba. 

A múlt csütörtökön országszerte szétküldött fenyegető levelet magyar anyanyelvű ember vagy magyarul tökéletesen értő személy véglegesíthette, az emberi kéz nyoma egyértelműen látszik – jelentette ki az Indexnek egy nemzetközileg elismert nyelvész. Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy egy szélsőséges arab propagandaszöveget egy programban lefordítottak, és valaki azt feldolgozta, majd amennyire tudta vagy akarta, magyarosította.



Hasonló következtetésre juthattunk, amikor a múlt heti levelet egy AI-program segítségével megvizsgáltuk, és arról faggattuk, hogy szerinte milyen eredeti szövegből fordíthatták magyarra a szöveget. Az AI azt válaszolta, hogy a levél stílusa és tartalma alapján arab nyelvű szöveg lehetett az első verzió. Érvelését alátámasztotta nyelvi strukturális, szóhasználati, retorikai, kultúrspecifikus és sok más egyéb tényezővel. A mesterséges intelligencia szerint „az üzenet érzelmileg fűtött, fenyegető hangvétele és az Allah nevében való beszéd az arab kultúrából származó vallási szövegekre vagy propagandaanyagokra jellemző”. Az AI szerint a levél tartalma erősen illeszkedik a radikális iszlám militáns csoportok által gyakran használt narratívához.

Az ukrán szál, ami Moszkvára mutat

Több, a témában megszólaló szakértő szerint azonban csak elterelés az iszlamista felütés a levelekben. Véleményük szerint ha valóban komolyan vehető lenne ez az iszlamista vonal, akkor az érintett európai országok nyomozó hatóságai már rég a közel-keleti, elsősorban izraeli biztonsági szervekkel közösen nyomoznának, ráadásul az ilyen jellegű fenyegetéseket a különböző iszlamista szervezetek azonnal magukra vállalták volna.

Ráadásul három évvel ezelőtt, amikor a Balkánon söpört végig egy ilyen iskolai bombariadó-hullám, sem jelentkeztek iszlamista szervezetek. Akkor Koszovóban, Szerbiában, majd Horvátországban volt fenyegetés, és ott is inkább az orosz érintettség sejlett fel (Szerbiában 2022 áprilisában nemcsak középiskolákat, diákotthonokat fenyegettek meg e-mailben, hanem bevásárlóközpontokat és hidakat is). 

Azt már sikerült a nyomozóknak kideríteniük, hogy a múlt heti magyarországi fenyegető levelek ukrán IP-címen, orosz e-mail-szolgáltatón keresztül érkeztek. Egy szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenyegető e-mailek küldője a Yandex orosz levelezőrendszert használta. Sokan ebből arra következtettek, hogy az akció mögött Putyin dezinformációs hadserege áll. Miután nyilvános lett az e-mail-cím, sokan küldtek fenyegető üzenetet rá, de volt, aki megköszönte az elmaradt órákat, és felnőttfilmes oldalakra is regisztráltak vele.

A Telex összeállításában is ezt a szálat veszi végig. Úgy vélik: Ukrajna indítéka lehetne, hogy az egyértelmű orosz nyomok alapján Oroszországra terelődjön a gyanú, és a közvélemény Moszkvát okolja a kellemetlenségekért. Ugyanakkor Ukrajnának nem érdeke, hogy a vele szövetséges európai államok államigazgatásait terhelje. Ezzel szemben Moszkva rendszeresen és folyamatosan alkalmazza a hibrid hadviselést Európával szemben (2024-ben 44 ilyen esetet regisztráltak az uniós hatóságok). Ráadásul az orosz beavatkozások földrajzi kiterjedése is folyamatosan tágul, már szinte egész Európára kiterjed. Minden jel arra utal, hogy a fenyegetés mögött valóban Moszkva áll, hiszen az uniós nyomozó szervek, a helyi titkosszolgálatok leterhelése leginkább az ő érdekük.

Sokan emlékeztetnek arra, hogy a magyar külügyet ért hackertámadás mögött is Moszkva állhatott, vagy ahogy akkoriban Lázár János építési és közlekedési miniszter mondta: „Magyarország olyan helyen van a háború kitörésének okán, olyan politikai küzdelmek kereszttüzében áll és olyan politikai vitáknak a részese, ami a világ komoly titkosszolgálatainak felkelti az érdeklődését a nyugati és a keleti oldalon is. Magyarország iránt tehát nagy az érdeklődés a világban, nemcsak politikai, hanem titkosszolgálati értelemben is.”

Az európai levélbomba-fenyegetések hátterében valószínűsíthető orosz szálat több forrás is megemlíti. Szlovákiában is felmerült, de a kormánypártok és a hatóságok ezt akkor és ott tagadták. Ugyanakkor Csehországban nyíltan beszéltek arról, hogy a szintén hasonló esetek mögött Oroszország áll.

Litvánia fővárosában, Vilniusban 26, oroszul írt fenyegető üzenetet kézbesítettek, tavaly ősszel pedig Lettországban és Észtországban is előfordultak hasonló esetek. Az elsőben orosz domainről küldték a szlovák nyelvű levelet, amelyben az iszlámra hivatkoztak. A második esetben annyi derült ki, hogy pokolgépekről szóltak az e-mailek, cseh sajtóértesülések szerint pedig ukrán sorozatgyilkosokra utaltak a levélírók. 

Szlovákiában a 2024. májusi fenyegetéseket terrorcselekményként kezelték, és Maros Zilinka főügyész kompromisszummentes reakciót helyezett kilátásba. Mégsem tudtak máig semmilyen eredményt felmutatni a bűnüldöző szervek. Szlovákiában és Csehországban két hullámban voltak tömeges bombariadók, 2024 májusában, illetve szeptemberében – egyik esetben sem kerültek kézre az elkövetők.

(Borítókép: A rendőrség által közzétett képen átvizsgál egy rendőr egy osztályt 2025. január 23-án. Fotó: Orfk / MTI)