Április elsejétől bírságot szabhatnak ki a visszaváltható palackok miatt

További Belföld cikkek
-
Déri Tibor szerint a Pride mintájára a busójárást is be kellene tiltani
- Orbán Viktor fogadta a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának elnökét
- A magyarok többsége továbbra is Oroszországot tartja agresszornak, de ez jelentősen függ a pártszimpátiától
- Magyar Péter az ATV-ben ígérgetett, „goebbelsezett”
- Új korszak az egészségügyben: nem kell heteket várni orvosra, más szakrendelőkbe is tudunk időpontot foglalni
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célja, hogy a hulladékkezelési költségeket azok a vállalatok viseljék, amelyek termékei hulladékot termelték. A most már több mint másfél éve bevezetett rendszer értelmében a gyártóknak regisztrálniuk kell a Mohu és az OKIR rendszereibe, valamint pontos adatokat kell szolgáltatniuk a forgalomba hozott termékek mennyiségéről. Az utóbbi adatok alapján pedig határidőre be kell fizetniük a rájuk eső kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.
Nagy változás jön: mélyen a zsebükbe nyúlhatnak a vállalatok
Mind a lakosság, mind a vállalatok körében szemléletváltásra van szükség.
Korábban a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelet nem tartalmazott kifejezetten az EPR-rendszerben meghatározott gyártói kötelezettségekre vonatkozóan bírságtételeket. Ez viszont április elsejével megváltozik.
Az új szabályozás értelmében az országos hulladékgazdálkodási hatóság már bírságtételeket alkalmazhat az említett kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén. A bírságolási mechanizmust a következő két esetben vezetik be:
- adatszolgáltatás elmulasztása,
- valótlan adatokat tartalmazó adatszolgáltatás.
Mekkora bírságra számíthatnak a gyártók?
Az első esetben, tehát amennyiben a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg.
A második esetben, vagyis amennyiben a gyártó valótlan adatokat közöl, és ezáltal a ténylegesnél alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget teljesít, a bírság kiszámítása a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján történik, amelyet az egységnyi díjtétel felével szorozva határoznak meg.
Mind a két esetben a bírság megfizetésén túl a gyártóknak kötelességük a tényleges, hiánytalan és pontos adatszolgáltatás teljesítése is.
Ki ellenőrzi az adatszolgáltatást?
Az adatszolgáltatások hitelességének és teljességének vizsgálata az országos hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. A vizsgálatok keretén belül az érintett vállalkozások számíthatnak adategyeztetésekre, helyszíni ellenőrzésekre, valamint szükség esetén további dokumentáció bekérésére.
Az új szabályozás célja, hogy a gyártókat pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra ösztönözze, ami elősegíti a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát, valamint ösztönzi a gyártókat, hogy felelősséget vállaljanak a hulladékkezelési kötelezettségeikért, hozzájárulva a fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a körforgásos gazdaság céljainak megvalósításához.
(Borítókép: Getty Images Hungary)