Rákműtét, ami után a beteg néhány óra múlva hazamehet

Az egyik leggyakoribb, endokrin rendszert érintő daganat a pajzsmirigyrák, amit évente 500-700 magyarnál diagnosztizálnak. Ma már 90 százalékban jól gyógyítható a betegség, de gyakran a műtéti eljárások során az egyik vagy mindkét lebeny eltávolítása miatt életen át tartó hormonpótlásra szorul az érintett. A visszamaradó nyaki heg szintén lelkileg megterheli a viszonylag fiatal, 40-50 év körüli átlagéletkorral rendelkező, főként nőkből álló betegcsoportot.

A minimálinvazív eljárások legújabb generációjával, a rádiófrekvenciás ablációval (RFA) a többi szövet károsodása nélkül pusztíthatók el a tumorsejtek, ez az intervenciós radiológus szakorvos irányításával mindössze egy tűelektróda bevezetésével történik meg, vágás nélkül, előzetes fájdalomcsillapítással, helyi érzéstelenítéssel

– fejtette ki az Indexnek Deák Pál Ákos az új eljárás lényegét. A Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa elmondta, hogy az eljárás a megelőző vizsgálatokkal együtt mindössze egy órát vesz igénybe, majd néhány órás megfigyelést követően otthonába távozhat a beteg, aki akár már másnap munkaképes.

Korábban a műtétet követően legalább egy hétig pihenésre szorult a beteg, a kórházban töltött napok után otthonában. A főorvos hangsúlyozta, hogy mivel a betegség a munkaképes korosztályt érinti, az eljárásnak nemzetgazdasági haszna is van azzal, hogy lerövidíti a lábadozási időt, illetve a kórházi ellátás idejét.

A vágás nélküli beavatkozás

A vér- és tűbiopsziás mintavétel után közvetlenül az RFA-beavatkozás előtt és után is intravénásan bejuttatott kontrasztanyaggal, ultrahangvizsgálattal határozzák meg a daganat elhelyezkedését a tűelektróda célzásának helyét, majd később a műtét sikerességét. A pajzsmirigytumort a tűvel nagyjából 20 perc alatt 80-90 Celsius-fokra melegítik, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítaná. Az esetleges szóródást elkerülendő a daganat 4-5 milliméteres környezetét is érinti a beavatkozás, hogy a bőrt, ereket, idegeket, légcsövet, nyelőcsövet ne érje hőkárosodás, cukoroldatot adnak be – részletezte a szakorvos. 

Mint Deák Pál Ákos elmondta, a hormontermelést így a szerv csaknem minden esetben magától képes ellátni, nem szükséges annak gyógyszeres támogatása, emellett a nyílt műtéthez képest a fertőzésveszély is minimalizálható, a komplikációk aránya pedig kevesebb mint egy százalék. Súlyos mellékhatások sem alakultak ki, mint például hangszálbénulás vagy vérzés.

Az eljáráson átesettek 6, majd 12, 24 hónapos kontrollja során az ultrahangfelvételen alig lehetett megtalálni a korábbi tumor helyét, ami szintén a rádiófrekvenciás abláció eredményességét igazolja

– számolt be a főorvos, hozzátéve: olyan ráktípusról van szó, amelynek kiújulási esélye máskülönben 20–60 százalék között mozog, a kutatásban részt vevők a citológiai vizsgálat szerint az eljárást követően tumormentesek voltak.

Több tucat résztvevővel kutatták

A 2021 márciusa és 2023 novembere között végzett kutatásban az onkoteam döntése szerint az arra jelentkezett 55 főből összesen 28-an, 19 nő és 9 férfi vett részt. Ugyan fiatalabbaknál előfordulhatnak agresszívabb ráktípusok, de jellemzően 35–55 éves korban jelentkezik, nagyobb arányban érinti a nőket, ennek pontos oka nem ismert, ugyan hormonális tényezők szerepet játszhatnak megjelenésében, mint a magas TSH-szint – ismertette a főorvos, majd elmondta, hogy a rádiófrekvenciás abláció a pajzsmirigyráknál akkor alkalmazható, ha a 80 százalékos gyakoriságot mutató papillaris típusú, egy darab 1 centiméter átmérőt nem meghaladó tumorról van szó, és amelynek nincs áttéte.

A szakorvos megemlítette, hogy a több góc esetében racionálisabb megoldás a pajzsmirigy eltávolítása, hisz az a szervet érintő genetikai mutációra utalhat. A kutatás kritériumai között szerepelt, hogy a páciens korábbi onkológiai kezelésen, műtéten vagy kemoterápián nem esett át, mivel az a vizsgálati adataikat torzította volna.

A tanulmány jelentőségéről elmondta, hogy a pajzsmirigyrák kezelésében az RFA-módszernek aránylag kevés a szakirodalma, annak ellenére, hogy 2015 óta nemzetközi szinten kutatják az ultrahangvezérelt rádiófrekvenciás (RFA) és a mikrohullámú (MWT) hőablációs lehetőségeket, a többéves magyarországi vizsgálat ebben újabb mérföldkőnek számít. Az is kiderült, hogy külföldi érdeklődők már bejelentkeztek a módszer elsajátítására, oktatás keretében. Deák Pál Ákos arra is kitért, hogy itthon már évtizedek óta alkalmaznak termorablációs eljárásokat a vese-, májrák kezelésénél, a kardiológiában már mindennaposnak számít, újabban már a tüdő-, csontrákos eseteknél is megoldást jelenthet, a terápiás kör pedig most bővült Közép-Kelet-Európában az elsők között hazánkban a pajzsmirigyrákkal.

A rádiófrekvenciás abláció további előnyeként említette, hogy kevésbé terheli meg a szervezetet, mint akár más minimálinvazív vagy nyílt műtét, ezért olyanokon is elvégezhető, akik egészségi állapotuk, testsúlyuk, koruk miatt nem lennének alkalmasak operációra. Az áttétet még nem adó emlődaganat esetében, bizonyos szövettani típusoknál szintén végezhető minimálinvazív kezelés, azonban szigorúbb szempontok szerint dönt emellett az onkoteam. A jóindulatú daganatoknál az emlő fibroadenóma krioablációt – fagyasztásos kezelést – és a mióma rádiófrekvenciás ablációt Nyugat-Európához vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan itthon is végeznek, de csak magánellátásban.

A rosszindulatú pajzsmirigyrák esetében az RFA-beavatkozás állami finanszírozásban is elérhető a Semmelweis Egyetemen, nem szükséges NEAK-engedély sem, hiszen egyedi méltányossági kérelem nélkül is kezelhetjük a rosszindulatú daganatot, a jóindulatú strúmagöbök kezeléséhez egyelőre egyedi méltányossági kérelem benyújtása szükséges – tette hozzá.

Gyakori itthon a pajzsmirigygöb

Reismann Péter, a Semmelweis Egyetem belgyógyász és endokrinológus szakorvosa, egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a pajzsmirigyrák korai észlelése és kezelése jelentős egészségnyereséggel járhat. A göb rendkívül gyakori pajzsmirigyszerkezeti eltérés. A túlnyomó része jóindulatú, tünetet nem okozó forma. Becslések szerint akár a lakosság 10-20 százalékánál jelen lehet, de ezek között mindössze 5 százaléknál merül fel a rosszindulatú elváltozás gyanúja, és ezek közül vannak olyanok, amiket elég csak kontroll alatt tartani, más esetben jelenthet megoldást az RFA-beavatkozás. Az endokrinológus elmondta, hogy a diagnosztika először nyaki ultrahangvizsgálattal történik, majd tűbiopsziával vesznek mintát, majd a göbből vett sejthalmazt szakértő patológus értékeli ki.

Az úgynevezett papillaris microcarcioma gyakoribbá válása áll a jelenség hátterében. Ezen daganat elleni hatékony kezelés lehet az RFA, amely a klasszikus eljárásokkal szembeni legnagyobb előnye, hogy nem befolyásolja a pajzsmirigy működését, az életműködést fenntartó hormonok termelését – hangsúlyozta a szakorvos, hozzátéve: a pajzsmirigyrák korai észlelése és kezelése jelentős egészségnyereséggel járhat. 

Deák Pál Ákos megemlítette, hogy a legtöbb esetben labor- és ultrahangkontrollal követik a tumor állapotát, és szükség esetén kezdik meg a terápiát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyitott műtét mellett ma az is előfordul, hogy tartós megfigyelést javasolnak a rosszindulatú pajzsmirigyrákban szenvedőknek. „Ez hosszan tartó lelki terhet jelent a betegeknek, így ezzel a módszerrel összehasonlítva is vitathatatlan az új, azonnali eljárás előnye” – jegyezte meg.

Nemzetközi orvosi ajánlásokba is bekerült

A Premier Med oktató- és kutatóintézetként nemcsak alkalmazza, tanítja is a legújabb orvosi technikákat, mind a hazai, mind külföldi radiográfus- és orvostanhallgatóknak, közlésük szerint ilyen képzésekre nem csupán Európából, Szaúd-Arábiából is érkeznek hozzájuk. Riesz Zsófia stratégiai és kommunikációs igazgató elmondta: a csaknem 300 millió forintos kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) több mint 167 millió forinttal támogatta. Kiemelte: a kezelés amellett, hogy a betegek számára kiemelkedő hatékonysággal működött, a magyar orvosi közösség számára jelentős szakmai siker, és a nemzetközi orvosi ajánlásokba is bekerült.

„Ezzel a magyar orvosok nemcsak új kezelési irányelveket dolgoztak ki, hanem hozzájárultak egy globálisan alkalmazható orvosi innováció elterjedéséhez is a pajzsmirigyrák kezelésében” – értékelte, hozzátéve: a kutatás eredményeit bemutatták több hazai és nemzetközi kongresszuson, és különösen nagy figyelmet kaptak az Európai Kardiovaszkuláris és Intervenciós Radiológiai Társaság (CIRSE), valamint a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság kongresszusán. 

(Borítókép: Premier Med)