Egy diák panasszal fordult az alkotmánybírákhoz az iskolai mobilhasználat korlátozása miatt

Mint arról lapunk is beszámolt, 2024. szeptember 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely korlátozza az okostelefonok és egyéb okoseszközök iskolai használatát. A rendelet szerint tehát az okostelefonokat és egyéb okoseszközöket ugyan a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe,

Az eszközöket – a házirendben meghatározottak szerint – a nap végén visszakapják a tanulók. A jogszabály arra is kitér, hogy „a használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni”, és e tárgyat „a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig”.

Bevihető, nem bevihető

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet előírásait kell alkalmazni a tanítási napon

• az általános iskola 1–8. évfolyamán;

• a gimnázium 5–12. évfolyamán;

• a szakgimnázium 9–13. évfolyamán;

• a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban;

• a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán;

• vagy a tanórák, a szakmai oktatás, valamint a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a szakiskola minden évfolyamán.

Ezenkívül vannak tiltott tárgyak is, amelyeket egyáltalán nem lehet bevinni az iskolákba. Ezek közé tartozik:

• a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (például elektromos sokkoló, gázspray, bokszer stb.);

• azon tárgy, amely birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben,

• vagy a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő,

• vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

Személyi biztonsághoz való jog

A rendelet hatálybalépése után egy hónappal egy tanuló alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Mint beadványában leszögezte: „diákként a támadott jogszabályi rendelkezések közvetlenül érintenek, mivel azok kifejezetten a tanulókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, amelyek meghatározzák, hogy milyen tárgyakat birtokolhatok és használhatok az oktatási intézményben.”

Az indítványozó tanuló, aki kérte a kormányrendelet megsemmisítését, többek között azt is sérelmezte, hogy a tiltott tárgyak bevitelére vonatkozó szabályozás kifejezetten csak a diákokat célozza, míg az oktatási intézmények más tagjaira, mint például a tanárokra és egyéb alkalmazottakra nem vonatkozik a tiltás.

Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet.

A panaszos szerint a telekommunikációs eszközök, különösen az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát. Az okostelefonok nemcsak az oktatási tevékenységek során használatosak, hanem kulcsfontosságú eszközök lehetnek sürgősségi helyzetekben is, amikor gyors segítségkérés vagy információátadás szükséges. A szabályozás, amely a diákok számára szigorúan korlátozza a telekommunikációs eszközök használatát a tanítási idő alatt, megnehezíti, illetve ellehetetleníti, hogy veszélyhelyzetekben azonnal elérjék a szülőket, vagy hogy az intézményen kívüli hatóságoktól segítséget kérjenek.

Indítványozhat-e kiskorú?

Az alkotmányjogi panaszról kifejtette álláspontját Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben az Alkotmánybíróság mégis a panasz érdemi vizsgálata mellett döntene, a tárcavezető felhívta a figyelmet az UNESCO globális felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja valamilyen módon és mértékben a mobilhasználatot az iskolákban. Így például teljes vagy részleges tiltás van érvényben Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Lettországban, Skóciában, Angliában, Olaszországban, Franciaországban, Mexikóban és az Egyesült Államokban.

A szabályozás szigorítása visszavezethető az iskolákban a közelmúltban a társadalom jogos felháborodását kiváltó esetekre, amelyek a tanárokkal, illetve a diákokkal szemben történtek. Ezek a verbális, vizuális, valamint fizikai támadások az online és az offline térben egyaránt előfordultak.

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet diszkriminatív szabályozásról beszélni a tanuló és a pedagógus relációjában, ugyanis a támadott norma címzettje a tanuló, és nem a pedagógus.

Az alkotmányjogi panasz, amelyet február 18-án vesz először napirendjére a teljes ülés, már csak azért is alaposan feladja a leckét az alkotmánybíróknak, mert el kell dönteniük, hogy kiskorú személytől is elfogadhatnak-e indítványt.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)