„Nem vagyunk eltakarítandó poloskák, miniszterelnök úr” – nem csillapodnak a kedélyek, a parlamentben is kitört a vita

Orbán Viktor március 15-i beszédében így fogalmazott: „1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték. Ezek a törvények helyezték védelem alá a március 15-én kivívott szabadságot. Ez most is pontosan így lesz. A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget”.

A kormányfő gondolatmenete felkavarta a magyar közéletet, a reakciókat összegyűjtő cikkünket itt olvashatja.

„Nem vagyunk eltakarítandó poloskák, miniszterelnök úr”

Szabó Rebeka eredetileg a súlyos vízhiányról beszélt volna, de „megint történt valami, amit nem lehet szó nélkül hagyni”.

„Akár a gyülekezési jog, vagy más alapjog csorbításáról, akár embercsoportok dehumanizálásáról van szó, jelezni kell, hogy a hatalom újra átlépett egy vörös vonalat. A miniszterelnök kokárdával feldíszítve, Kossuth és Petőfi árnyékában arra használta a március 15-i ünnepet, hogy belegázoljon a vele egyet nem értők emberi méltóságába” – fogalmazott a Párbeszéd – Zöldek politikusa, arra emlékeztetve, hogy a holokauszt is gyűlöletbeszéddel kezdődött.

Szabó Rebeka kijelentette, „szervezett népirtásra nem számítok, a szándék egyértelműen a megfélemlítés”. Az ellenzéki politikus azt prognosztizálta, hogy a nagytakarítás „putyini intézkedéseket”, sőt „akár verőembereknek kiszervezett erőszakot” is jelenthet, viszont leszögezte: nem félnek, kiállnak egymásért.

Senki nem hívhat embercsoportokat poloskának ebben az országban. Nem vagyunk eltakarítandó poloskák, miniszterelnök úr

– jelentette ki Szabó Rebeka, leszögezve: a Fidesz vezetői sem poloskák, „nagyon is emberek, gonosz, erkölcstelen, álszent, korrupt gazemberek”.

Válaszában Hidvéghi Balázs azt kérte Szabó Rebekától, hogy ne oktassák ki őket nemzeti ünnepről azok után, hogy „nemet mondtak a nemzeti összetartozásra, uszítottak a határon túli magyarság ellen”.

Az államtitkár Magyar Péterről úgy fogalmazott:

Titokban lehallgatta a saját feleségét, ebből politikai tőkét akart kovácsolni. Mindehhez képest még egész kedves és visszafogott becenév a poloska.

Hidvéghi Balázs azt is visszautasította, hogy rajtuk kérik számon a közbeszéd állapotát, mert hosszan lehetne sorolni az ellenzéki politikusok megnyilvánulásait többek között a „patkányokról” vagy a „tetűcsúszdáról”. Az államtitkár úgy látja, a politika tisztaságára a legnagyobb veszélyt az „a korrupt finanszírozási hálózat” jelenti, amiben az Egyesült Államok és Brüsszel is érintett.

„Emberállat, előember”

Vasárnap cikkünkben írtunk arról, hogy „hosszú őrjöngés után gyilkolt a fonói ámokfutó, újabb beszámolók érkeztek a tragédiáról”. Toroczkai László az elkövetőt az „emberállat, előember” jelzőkkel illette. A Mi Hazánk elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elszigetelt esetről van szó.

A kormány folyamatosan elmondja, hogy milyen jól megoldották a közbiztonsági problémákat, hogy milyen nagy rend van Magyarországon. Jelzem, hogy a tények egészen más mutatnak. Még mindig az a liberális felfogás uralkodik Magyarországon, hogy a bűnözőnek vannak jogai

– fogalmazott Toroczkai László.

Válaszában Rétvári Bence hangsúlyozta, a kormánynak 2010 óta kiemelten fontos, hogy a bűnözőknek a börtönben a helye. Szakítottak azzal a büntetőjogi szemlélettel, ami a kibúvókat sorolta fel, törvényi szigorításokat vezettek be.

A mai törvények sokkal szigorúbbak, mint a 2010 előttiek. Az is fontos, hogy kerüljön rendőrkézre az elkövető. Az elmúlt öt évben minden életellenes bűncselekmény elkövetője rendőrkézre került. Nem volt kibúvó egyetlen emberölést elkövetőnek sem

– húzta alá az államtitkár.

„A város kérte, hogy a beruházás ott valósuljon meg”

Lukács László György szerint: „Jól látszik, hogy a kormány mindent egy lapra tett fel az akkumulátoripar és az ehhez tartozó ipar támogatásával.” A Jobbik frakcióvezetője a Szolnok mellett épülő elektrolitgyárról, a karcagi gumiégetőről és arról is beszélt, hogy „magyar földnek magyar kézben a helye”.

Magyar Levente a szolnoki beruházással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „a város kérte, hogy a beruházás ott valósuljon meg. Mi pedig örömmel eleget tettünk ennek a kérésnek”.

Az államtitkár közölte, ha a világ legnagyobb vállalatai az adott iparágban milliárdokat fordítanak egy-egy fejlesztésre, ami Magyarországon több tízmilliárdos nagyságrendet ér el, „akkor ne kérdőjelezzük meg azt, hogy van-e az akkumulátoriparnak és az ehhez kapcsolódó tágabb iparnak jövője”. Magyar Levente úgy látja „felelőtlenség azzal hergelni a közvéleményt, hogy ez elvesztegetett pénz”. A politikus azt is jelezte, a magyar mezőgazdasági adottságokra épülő fejlesztést nem zárja ki, hogy más iparágakban létrejönnek nagy hozzáadott értékű beruházások.

„A remény vámszedői”

Komjáthi Imre MSZP-elnök „az igazi lottónyertesekről, a remény vámszedőiről” beszélt. A politikus a Szerencsejáték Zrt. adományozási, szponzori működését jellemezte így. Fónagy János államtitkár leszögezte, a Szerencsejáték Zrt. több milliárd forintot osztott szét az elmúlt években a kultúra, a gazdaság, az egészségügy, a sport, és a szociális területen.

„Agresszíven és hisztérikusan vagdalkozik”

Cseh Katalin felszólalásában kiállt Ukrajna mellett:

Orbán Viktor rendszerének a történelem szemétdombján a helye, Ukrajnának pedig az Európai Unióban. Senki nem érdemli meg annyira Európa támogatását, mint Ukrajna.

A momentumos politikus hozzátette, „tudom, nehéz felfogni a Fidesz torz világában, de vannak még emberek, akik a küzdelmet választják a szolgaság helyett, Európát Oroszország helyett”.

Hidvéghi Balázs azzal kezdte válaszát, hogy „a politikában a nyugalom fontos erény, ön annyira agresszíven és hisztérikusan vagdalkozik jó ideje, hogy a megértést is nehezíti az előadásmódja”.

Dicstelen ötéves cikluson van túl az Európai Parlamentben, ennek tanúja voltam, aztán elfoglalta itt a jogerősen elítélt Fekete-Győr András parlamenti helyét. Támogatott gyakorlatilag mindent, amit a brüsszeli központ öntől elvárt, és szembement Magyarország érdekeivel, a magyarok véleményével. Támogatta az illegális bevándorlók betelepítését, támogatta a gyermekek ellen irányuló agymosást, az LMBTQ-propagandát

– mondta az államtitkár Cseh Katalinnak.

Hidvéghi Balázs szerint a „háborúpárti uszítás” nem tartható, nem védhető, és nem magyarázható. „Az a stratégia, az a politika, ami arról szólt, hogy Ukrajnát a végsőkig támogatja az Európai Unió, láthatóan nem tartható. Oda vezetett, hogy Ukrajna megrokkant a konfliktusban” – mutatott rá az államtitkár.

„Amikor az önök javára dönt a bíróság, akkor független, amikor nem, akkor nem független”

Arató Gergely a vasárnapi újpesti-angyalföldi időközi választásnak szentelte felszólalását. A DK képviselője szerint a Fidesz „nem tud belenyugodni abba, hogy Újpesten és Angyalföldön nem kérnek belőle, ezért találták ki, hogy igazságtalan bírósági ítélettel megfosztják mandátumától Varju Lászlót”.

Répássy Róbert úgy látja: „A Demokratikus Koalíció és a baloldali ellenzék szegénységi bizonyítványa, hogy csak egy elítélt képviselőt tud indítani az időközi választáson.” Az államtitkár megjegyezte: „Amikor az önök javára dönt a bíróság, akkor független, amikor nem, akkor nem független. Ennyit a DK igazságszolgáltatás iránti tiszteletéről.”

„Lépésről lépésre vezettünk be több mint harminc családtámogatási formát”

A KDNP-s Szászfalvi László a családpolitika fontosságát hangsúlyozta: „A Fidesz–KDNP az elmúlt évek rendkívüli nehézségei ellenére is a családok támogatásán dolgozott és dolgozik. Lépésről lépésre vezettünk be több mint harminc családtámogatási formát.” Zsigó Róbert államtitkár egyetértett azzal, hogy család nélkül nincs jövő.

„A magyaroknak joguk van eldönteni, hogy a közös uniós pénzeket költsék-e az ukrán állam felzárkóztatására”

Kocsis Máté napirend előtti felszólalásában kifejtette: miközben az Egyesült Államok új elnöke kész lezárni az orosz–ukrán háborút, az Európai Unió vezetői „újra hitet tettek a háború folytatása és finanszírozása mellett”. A frakcióvezető szerint erre rámehet a kontinens gazdasága, és bár Ukrajnát segíteni kell, a magyar kormány humanitárius ágon így is tett, de a háborút nem kell finanszírozni.

A magyaroknak joguk van eldönteni, hogy a közös uniós pénzeket költsék-e az ukrán állam felzárkóztatására

– jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője az Ukrajna uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazással kapcsolatban.

Kocsis Máté több kockázatot is megemlített:

• Ukrajna csatlakozása alapjaiban alakítaná át az unió következő költségvetését, ami kohéziós források elvonásához vezetne, valamint az agrártámogatások rendszere is változna, ez jelentős anyagi hátrányt okozna a magyar gazdáknak.
• „800 ezer ember van fegyverben Ukrajnában. Felelőtlenség lenne a szabad mozgást engedni az unióban, amíg nem ismertek a fegyverleszerelés feltételei”.
• „Az ukrán kötelező oltások rendszere jelentősen eltér az európai gyakorlattól, ennek harmonizációjára semmilyen jel nincs”.

Kocsis Máté végül Cseh Katalin irányába jelezte, hogy a Momentum európai pártcsaládja a háború folytatására szavazott Magyar Péterékkel együtt.

Válaszában Hidvéghi Balázs államtitkár egyetértett azzal, hogy „brutális anyagi következményekkel” járna, ha Ukrajnát gyorsított eljárásban felvennék az Európai Unió tagjai közé.

(Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond a Múzeumkertben 2025. március 15-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)