2008 óta áll a Graphisoft pénze a szennyezett gázgyári területben, most lett elegük

Nehéz pontosan kijelölni az Óbudai Gázgyár hányattatásainak kezdőpontját, már csak azért is, mert amit ma talajszennyezést okozó vegyületeknek tekint minden érintett és hozzáértő, az nem számított annak a rendszerváltás előtt. Ez volt az oka annak, hogy a gázgyár 1984-es bezárását követően a 71 év alatt fokozatosan elszennyeződött talajt szépen elterítették a környéken: ebből töltötték föl az Aquincumi Múzeum területének egy részét, de jutott belőle az ürömi barlangrendszerbe is. Oda tették le, ahová tudták – fogalmazott Kocsány János, a Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő vezérigazgatója. Egyébként maga a deponált gázmassza jelenti a kisebb problémát, a gyártás során keletkezett egyéb szénhidrogén-származékok okoznak nagyobb fejtörést.

A gázgyár teljes területe valamivel több mint 30 hektár, a szennyeződéssel érintett gyártási terület és közvetlen környezete az északi részen található. A Graphisoft szoftvervállalkozás 1997-ben vásárolt meg a fővárostól a nem szennyezett területrészből 7,2 hektárt, ahol 1998-ra felépült a Graphisoft Park első üteme. A szoftvervállalkozásból 2006-ban önálló tőzsdei cégként kivált a Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő, amely 2008-ban a volt gázgyári területből további 10 hektárt vásárolt meg. E 10 hektárból azonban 3,2 hektár már szennyezett terület volt, mely a teljes szennyezett terület 20 százalékát tette ki. 

Az akkori adásvételi szerződés pontosan rögzítette, hogy a kármentesítés a szennyező, a Fővárosi Gázművek, illetve jogutódjának kötelezettsége. Mivel a Graphisoft Park piaci áron vásárolt jövőbeni építési területet, ahol 40 ezer négyzetméteren irodát építene a Duna-parti részen; a főváros pedig már 2006-ban döntött a terület rehabilitálásáról (a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. múzeumot, kerékpárutat, illetve egy Duna-parti korzót is álmodott ide), mindketten a terület mielőbbi kármentesítésében voltak érdekeltek.

A Graphisoft Park a birtokában levő szennyezett területen eredetileg lakófunkció kialakításában is gondolkodott, de Tarlós István akkori főpolgármester személyes kérésére nyilatkozatban lemondott a lakáscélú fejlesztés lehetőségéről. A lakófunkció esetében ugyanis az irodafunkciónál lényegesen szigorúbb egészségügyi határértékek vonatkoznak a talaj minőségére, így a szennyezettségmentesítés felgyorsítását remélték a lemondástól, ami egyben mintegy 40 százalékos költségcsökkenést is jelentett (volna) az akkori tulajdonos főváros számára. 

Kinek a sara?

A 15 évvel ezelőtti becslések alapján mintegy 2500 tonnányi egykori gázmasszát deponáltak tartályokban a rendszerváltás előtti évtizedekben, ami – a talaj mellett a Dunát is szennyezve – azóta is veszélyes hulladékként van jelen a területen. A szennyező a Fővárosi Gázművek volt. 

Ez a fővárosi közszolgáltató cég – mint azt neve is mutatja – alapításától a főváros tulajdonában volt, egészen a kilencvenes években történt privatizációig. Ekkor (49,8 százalékban) a német RWE tulajdona lett. 2014-ben tőle és a fővárostól vásárolta meg az állami MVM a Főgáz teljes részvénypakettjét. A privatizációs szerződés szerint ugyanakkor az Óbudai Gázgyár ingatlana továbbra is fővárosi tulajdonban maradt. 

A környezetvédelmi szakhatóság a gázmassza ártalmatlanítására először – a szennyező fizet elv alapján – 2010-es határidőt írt elő a Fővárosi Gázművek számára. A főváros (a Gázművek megbízása alapján) meg is kezdte 2009 áprilisában két izolált területről (egyrészt a száraztisztítóban lerakott, másrészt a gáztartályokba 1984-ben lerakott) szennyező anyagok elszállítását. Ekkor azonban azzal szembesültek, hogy 

A terület ártalmatlanítása ezen a ponton leállt, ami a jogszabályok előírásai szerint egyben azt is jelentette, hogy a terület megtisztításáig semmilyen fejlesztés nem kezdődhet el. A főváros az azóta eltelt időben annyit tudott tenni, hogy a szennyezett területen (a Graphisoft Parkkal közösen, saját területen) a folyamatot segítendő előre hozta a nem védett épületek elbontását, majd a a víztornyot és a mellette lévő védett ipari kátránytornyokat felújította. Több jobb sorsra érdemes egykori épület azonban – közvetlen környezetével együtt – lekerítve továbbra is pusztul.

Miközben a Graphisoft Park pénze 2008 óta áll a szennyezett gázgyári területben, az MVM Next a számára szabott legutolsó, a sorrendben negyedik, 2024. december 31-én lejáró kármentesítési határidőre újabb – gyakorlatilag beláthatatlan határidejű – haladékot kapott. Az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára ugyanis a fenti határidő lejárta előtt 11 nappal, 2026. december 31-ig tolta ki a korábbi beavatkozási és monitoringterv felülvizsgálatát. Ennek jogerős jóváhagyásáig a tényleges kármentesítés nem kezdődhet el.

Ezt elégelte meg idén januárban az Ingatlanfejlesztő, amikor arról értesítette részvényeseit, hogy a bíróságon közigazgatási pert indít a kármentesítés határidejét eltörlő határozat ellen. Az eljárásban az alperes az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Dér Ádám lett. A Graphisoft Park álláspontja szerint 

A Fővárosi Önkormányzat ugyan nem kereste a Graphisoft Parkot, de legutóbbi közgyűlésén a képviselő-testület arról döntött, hogy felperesi oldalon becsatlakozik a közigazgatási perbe. A vitában Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy az MVM Next 2024. évi első féléves profitja önmagában 222 milliárd forint volt, tehát az állami energiavállalatnak lett volna lehetősége a szennyezettségmentesítés elvégzésére.

Az MVM Next a kilátásba helyezett pertől függetlenül március elején nyílt pályázatot írt ki „az egykori Óbudai Gázgyár területén végzendő kármentesítés technológiai megvalósítási lehetőségeinek vizsgálatára és elfogadható műszaki megoldás esetén felülvizsgált műszaki beavatkozási terv és vízjogi létesítési engedélykérelem készítésére és az engedély megszerzésére”.

Indoklásuk szerint a jelenlegi technológia felülvizsgálatára azért van szükség, hogy a kármentesítés egy esetleges új módszerrel hatékonyabb módon, kisebb környezet- és zajterhelés mellett, a környéken élőket a lehető legkevésbé zavaró módon valósulhasson meg. 

Ennek a pályázatnak a beadási határideje március 24-e.

(Borítókép: Az Óbudai Gázgyár. Fotó: Papajcsik Péter / Index)