Itt a tavasz, zúgnak a fűnyírók, sikoltanak a flexek, egymásnak feszülnek a szomszédok

A szomszédjogokat (iura vicinitatis) a rómaiak is ismerték; ezeket a korlátozásokat törvényi szolgalmaknak tekintették. Vagyis felismerték, hogy a tulajdont nemcsak a köz, hanem a szomszédok közötti zavartalan együttműködés érdekében is szükséges korlátozni.

A szükségtelen zavarás tilalma

A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a polgári törvénykönyv, míg a speciális kérdéseket a szomszédjogi törvény tárgyalja, és mindezt önkormányzati szabályozás és a bírósági ítélkezési gyakorlat egészíti ki.

Az ingatlan használatának általános korlátja az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalma. A polgári törvénykönyv 5:23. §-a ezt így fogalmazza meg:

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Az esetek sokszínűsége miatt a szükségtelen zavarás megállapítását a törvény az ítélkezési gyakorlatra bízza. A bíróságok pedig általában igazságügyi szakértő igénybevételével döntenek az eset összes körülményének mérlegelésével. Az ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja, ha a zavaró tevékenységet kifejtő személy a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

Ahány település, annyiféle szabályozás

A szomszédok között gyakori vita tárgya a zajkeltés. Persze nincs két egyforma szomszéd: az egyik szeret hangosabban zenét hallgatni, szombat reggel füvet nyírni, több baráti összejövetelt szervezni, míg a másik nem. Több tucat önkormányzati rendelet alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb településen a fűnyírással, motoros favágással, flexszel kapcsolatos korlátozások megszegőire akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak.

Budapesten például kerületenként is eltér a szabályozás. Az I. kerületben magánszemélyek munkanapokon 7-től 19 óráig, szombaton 8-tól 18 óráig végezhetnek motoros fűnyírást, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban nem. Óbudán munkanapokon és szombaton 8-tól 20 óráig lehet motoros fűnyírást végezni, vasárnap és ünnepnapokon viszont egyáltalán nem szabad.

A külső kerületekben kevésbé szigorúak a rendelkezések. Budafok-Tétényben a helyi rendelet alapján a zajjal járó kerti munkát hétköznapokon 7-től 20 óráig, szombaton és munkaszüneti napokon 8 és 16 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 9 és 12 óra között végezhetnek.

Praktikusan ez azt jelenti, hogy ha például a vasárnap délutáni viharban rádől egy fa a kerítésre, nem kell megvárni a hétfő reggelt a törzs elfűrészelésével.

Érden a közösségi együttélés alapvető szabályait rendező helyi rendelet szerint hétköznapokon 8-tól 19 óráig, szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 9 és 12 óra között szabad zajosabb munkákat végezni. Szentendrén a zajjal járó kerti munka hétköznap 8–19 óra, szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon délelőtt 9–12 óra, és délután 15 és 19 óra között engedélyezett, ezen kívüli időszakban viszont tilos. Ugyanez Veresegyházon munkanapokon 7-től 20 óráig, szombaton 9-től 14 óráig végezhető, míg vasárnap és ünnepnapokon tilalom van érvényben. Törökbálinton munkanapon már reggel 6-tól zúghat a fűnyíró, egészen este 20 óráig. Vasárnaponként és ünnepnapokon viszont nem, szombaton pedig kizárólag 8-tól 18 óráig végezhető a zajos tevékenység.

Balassagyarmaton és Salgótarjánban hétköznapokon és munkaszüneti napokon 6 és 20 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 8-tól 18 óráig engedélyezett a hangosabb kerti munka. Balatonfüreden hétköznap 7 és 20 óra között, szombaton 9 és 12 óra között nincs korlátozás, de vasárnap és ünnepnap egész nap tilos a motoros fűnyírás. Hasonló szabályozással lehet találkozni Balatonfűzfőn is. Keszthelyen május 1. és szeptember 30. között szombatonként 13 és 16 óra között, vasárnap és ünnepnapokon egész nap érvényben van a korlátozás.

Ritkán kell bírságot kiszabni

Barabás Emőke, az érdi önkormányzat igazgatási és hatósági főosztályának vezetője az Érdi Újságnak elmondta: aki nem tartja be a zajkeltéssel kapcsolatos korlátozásokat, a helyi rendelet értelmében 50 ezer forint helyszíni bírsággal sújtható. A közigazgatási bírság még ennél is magasabb: természetes személy akár 200 ezer forintot is fizethet, jogi személyek esetében pedig egymillió forint a bírságplafon.

A főosztályvezető tájékoztatása szerint évente körülbelül tizenöt panasz érkezik hozzájuk a zajvédelmi rendelet megsértése miatt. Az önkormányzat ezek mindegyikét kivizsgálja, de csak akkor tud eljárni, ha bizonyíték is van a szabályszegésre.

Először érdemes magával a szomszéddal megbeszélni a dolgot, és megtalálni a mindenki számára jó megoldást, és csak ezt követően értesíteni az önkormányzatot.

A tapasztalat ugyanis azt mutatja – folytatta –, hogy harmadik fél bevonása csak elmérgesíti a gyakran amúgy sem felhőtlen szomszédi viszonyt. Ha ez a vitarendezés nem vezet eredményre, érdemes a zajsértést videó formájában rögzíteni, vagy tanúkkal alátámasztani. Amennyiben ez megtörténik, az önkormányzat kötelezi a szabálysértőt a jogellenes tevékenység befejezésére. Ez az intézkedés általában hatni szokott, és bírság kiszabására ritkán kerül sor.

Új kihívás: hőszivattyú a szomszédban

A zajkeltés terén is van új a nap alatt. Az elmúlt években a szomszéd hőszivattyújának búgása miatt szaporodtak el a panaszok.

A hőszivattyúk zajszintje több tényezőtől függ, beleértve a típust, a márkát, az üzembe helyezést és a karbantartást. A berendezés zajszintje általában 40-60 decibel (dB) között mozog, ami hasonló egy normál beszélgetés hangerejéhez. Ezzel együtt a szomszédba telepített kültéri egységek elviselhetetlen búgásukkal megkeseríthetik a mindennapokat, lehetetlenné teszik a csendes pihenést.

Izsák Orsolya szomszédjogi kérdésekre specializálódott ügyvéd az Economx érdeklődésére kifejtette: ezekben az esetekben klasszikus birtokháborítási ügyről van szó, amikor a tulajdonjog korlátozása áll fenn, mivel a saját ingatlan rendeltetésszerű használata nem biztosított, ami miatt jogorvoslatért bírósághoz lehet fordulni. A perben kérhetjük, hogy

• kötelezzék a tulajdonost vagy építtetőt a hőszivattyú eltávolítására,
• cseréljék ki a hőszivattyút egy kevésbé zavaró modellre, vagy
• mérsékeljék a berendezés használatát.

A problémával egy éven belül az adott település jegyzőjéhez lehet fordulni, akinek a döntésével szemben jogorvoslatnak van helye a bíróságon. Izsák Orsolya azonban azt szokta javasolni, hogy kezdjék az ügyet egyenesen a bíróságon, és mindig vonjanak be szakértőt, aki meg tudja állapítani, hogy a zaj a jogszabályban meghatározott határértéken belül van-e, vagy már túllép rajta.

A birtokvédelem mellett másik lehetőség a szomszédjogi igény érvényesítése, aminek keretében arra lehet hivatkozni, hogy a szomszédba telepített zajos hőszivattyú értékcsökkenést okoz az ingatlanban. Ebben az esetben az okozott kár összegének a megfizetésére kötelezheti a bíróság a hőszivattyút telepítő szomszédot. Az ügyvéd szerint a hőszivattyú által okozott zajártalom kapcsán hathatós jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre, de nem mindegy, hogyan érvényesítjük az érdekeinket, mert jellemzően ebből adódnak a problémák.

(Borítókép: Shutterstock)