Az a baj, hogy a vásárlók nem értik az áruházi kínálatot – vizsgálódik a GVH a teljes kiőrlésű termékek körül

A Gazdasági Versenyhivatal 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgiakifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, emiatt 186 millió forintos bírsággal sújtották az áruházláncot.

A Lidl Magyarország nem hagyta szó nélkül a büntetést, és hangsúlyozták, hogy az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét és az árucikkek teljes kiőrlésű liszttartalma úgy került meghatározásra, hogy annak beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon.

Az első ügy ugyan a Lidl büntetése miatt robbant ki, azonban a többi áruházlánc sem lehet nyugodt, mivel versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal három másik élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is, is, ugyanis a fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. vélhetően megtévesztő kereskedelmi kommunikációt folytat egyes „teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban.

A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében észlelte, hogy egyes »teljes kiőrlésű« jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A gyanú szerint a cégek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban a termékek összetétele mint lényeges jellemző tekintetében, hogy azok túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek. Ezen eljárások jelenleg folyamatban vannak

– közölte megkeresésünkre a GVH.

Hogyan és miért szab ki büntetéseket a GVH?

Az elmúlt években jelentősen emelkedett a nemzeti versenyhatósághoz érkező fogyasztói és piaci jelzések száma. 2024-ben a megelőző évről áthúzódó beadványokkal, az év során fogadott telefonos és személyes megkeresésekkel, valamint a tárgyévben benyújtott panaszokkal és bejelentésekkel együtt a GVH 2024-ben összesen 3231 fogyasztói és piaci jelzést kezelt. Ez a 2022-es évhez képest csaknem 50 százalékos növekedést jelent.

A GVH a bejelentések és panaszok után értékeli, hogy a sérelmezett magatartással kapcsolatban a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei fennállnak-e. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő fogyasztóvédelmi ügyekben ez valószínűsíthető jogsértést és a GVH hatáskörének fennállását jelenti, a versenytörvény szerinti vizsgálatoknál pedig az is szükséges az előzőeken túl, hogy a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé tegye. A GVH fogyasztóvédelmi ügyekben akkor indít versenyfelügyeleti eljárást, ha egy vállalkozás valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatot folytat(ott) és a gazdasági verseny érdemi érintettsége megállapítható, például, hogy a vizsgált tevékenység kiterjedt, illetve nagyszámú fogyasztót érint egy adott piacon. Az egyes piacokon indított versenyhatósági eljárások az adott piac minden szereplőjének iránymutatást jelentenek, a GVH vizsgálatainak így egyfajta piactisztító hatása is van.

Fontos hangsúlyozni, hogy egy versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette

– emelte ki Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője.

A versenyfelügyeleti eljárás a szakmai irodák vizsgálóinak eljárásával indul. Amennyiben a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárást végzésével nem szünteti meg, az ügy iratai a vizsgálati jelentéssel a GVH döntéshozó szervéhez, a Versenytanácshoz kerülnek. Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti, az aktát a vizsgálónak visszaadhatja további vizsgálat, új ügyfél eljárásba vonása vagy az eljárás kiterjesztése érdekében, és ideiglenes intézkedést is elrendelhet. Amennyiben a fenti intézkedésekre nem kerül sor, az eljáró versenytanács megküldi az eljárás alá vont ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amelyre az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül észrevételt tehet. Az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. Az eljáró versenytanács akkor tart tárgyalást, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács – a tényállás tisztázása érdekében – szükségesnek tartja. A tárgyalás nyilvános, ugyanakkor az eljáró versenytanács indokolt végzéssel a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja.

Az eljárás végén a Versenytanács  – számos egyéb intézkedés mellett – versenyfelügyeleti bírságot szabhat ki. Amennyiben a Versenytanács bírság kiszabása mellett dönt, annak összege legfeljebb az érintett vállalkozás, illetve annak a vállalkozáscsoportnak az előző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenöt százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A bírságösszegnek meghatározásakor a Versenytanács számos, a konkrét üggyel kapcsolatos szempontot mérlegel, amelyet határozatában pontosan megindokol.

A fogyasztói panaszok fontos piaci jelzésként szolgálnak a Gazdasági Versenyhivatal számára. A GVH vizsgálói minden fogyasztói jelzést megvizsgálnak. A fogyasztóvédelmi tárgyú ügyekben a GVH 2024-ben összesen 22 versenyfelügyeleti eljárásban hozott ügyzáró döntést, és ezekben összesen mintegy 1,7 milliárd forint bírságot szabott ki

– közölte Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője.

Horváth Bálint azt is elárulta, hogy a teljes kiőrlésű termékek ügyében úgy határoztak, hogy azokat a termékeket megnevezését tartották megtévesztőnek, amelyekben a teljes kiőrlésű liszt felhasználása nem érte el az 50+1 százalékot. Azért döntöttek így, mert bár szerintük a teljes kiőrlésű megnevezés azt sugallja a vásárlóknak, hogy a termék 100 százalékban teljes kiőrlésű lisztből készült, azonban jogszabály csak a teljes kiőrlésű kenyerek esetében határozza meg, hogy a termék hány százalékának kell ilyen alapanyagból készülnie – a kenyerek esetében 60 százalék az előírt –, így ők sem kezelték ennyire szigorúan a finom pékáruk összetevőinek arányát. A jövőben azonban ennél pontosabb szabályozás jöhet.

A GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs, a magyar fogyasztók védelme érdekében versenypártolási javaslatban kezdeményezte az illetékes Agrárminisztériumnál a »teljes kiőrlésű« termékekkel kapcsolatos jogszabályi előírások felülvizsgálatát, illetve kiterjesztését

– jegyezte meg a kommunikációs vezető.

Több mint egymillió ember számára létfontosságú, hogy azt kapja, amit megvesz

A KSH adatai szerint Magyarországon több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása azért indult, mert egy cukorbeteg fogyasztó fordult a Versenyhatósághoz a Lidl kifogásolt kereskedelmi gyakorlata miatt. A cukorbetegséggel, illetve inzulinrezisztenciával élők számára rendkívül lényeges, hogy milyen összetevőkből álló élelmiszereket fogyasztanak, ez ugyanis alapvetően befolyásolja az egészségüket, illetve életminőségüket.

A vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. Különösen igaz ez, hogyha sérülékeny, például beteg fogyasztókról van szó. A Gazdasági Versenyhivatal mindenben a cukorbetegek oldalán áll, az eljárásával és döntésével pedig a sérülékenynek minősülő, cukorbetegséggel élő fogyasztókat is védi

– hangsúlyozta Horváth Bálint.

Szabó Adrienn dietetikus kihangsúlyozta, hogy valóban fontos a cukorbetegek számára a teljes kiőrlésű termékekre jellemző magasabb rosttartalom, de nem csak számukra lehetnek előnyösek az ilyen termékek. A teljes kiőrlésű gabona ugyanis nemcsak a magbelsőt tartalmazza, hanem a korpát, az alatta közvetlenül lévő aleuronréteget és a legbelső csírát is. Emiatt az ebből készült liszt gazdagabb lesz rostokban, esszenciális aminosavakban és többszörösen telítetlen zsírsavakban, B-vitaminokban (például folát) és ásványi anyagokban (kálium, magnézium, szelén, réz, cink). Kiemelte, hogy amikor az étrendben rendszeresen szerepelnek ilyen, tápanyagokban gazdag ételek, akkor az klinikai vizsgálatokkal is bizonyítottan hozzájárul a civilizációs betegségek (cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magas koleszterinszint, zsírmáj, daganatos betegségek) előfordulási rizikójának csökkentéséhez. 

Teljes tévhit, hogy csak nekik vagy inzulinrezisztenciával, PCOS-sel élőknek fontos erre figyelni vagy ezek szerepét megérteni, és megszeretni őket, vagy nem csak akkor fontosak, ha valakinek székrekedése van. A teljes kiőrlésű termékek pont hogy nem csupán a betegség és állapot kezeléséhez kellenek, hanem épp a betegségek megelőzésében van fontos szerepük. A teljes kiőrlésű kenyerek tehát nem diétás termékek, és nem csak betegeknek valók

– fogalmazott a szakértő, aki szerint a teljes kiőrlésű termékek minden fogyasztónak egyformán a javára válnak.

A dietetikus azonban úgy látja, logikus, hogy a szabályozás csak a teljes kiőrlésű kenyerek esetében határozza meg, hogy hány százalékban kell teljes kiőrlésű lisztből készülniük, hiszen egészségügyi szempontból egy egyéb termék (rétes, croissant, töltelékes finomságok) egészségügyi hatásának megítélése töredékes a liszt összetétele szempontjából.

Az ideális persze az lenne, ha a teljes kiőrlésűnek nevezett kenyerek nem 60 százalékban, hanem inkább 80-90 vagy 100 százalékban tartalmaznának teljes kiőrlésű lisztet

– tette hozzá.

Az emberek nem értik az áruházi kínálatot

A dietetikus úgy látja, az egészséges életmód kialakításának felelősségét két irányból lehet megközelíteni:

• Felülről jövő információátadás, vagyis az áruházak és a gyártók felelősségének oldaláról.
• Az egyéni döntések, vagyis a vásárlói tudatosság oldaláról.

„Akinek igazán fontos az egészségtudatos döntés, az tudja, megtanulta, megtanították neki, hogy egyetlen szó, elnevezés vagy szlogen alapján sajnos nem lehet dönteni a termék milyenségéről. Ha rendelkezésünkre áll, akkor el kell olvasni a termék csomagolásán az összetevők listáját, és az alapján lehet eldönteni, hogy egy termék az adott állapotához megfelelő vagy sem. Az a vásárló, akinek egyszer egy szakember elmagyarázta, hogy mi a teljes kiőrlésű, és arra hozott neki jó példát, fogja tudni ránézésre is, hogy miről van szó: más a színe, a tömörsége, látszik a rosttartalom a kenyér felületén és a bélzetén is. Szóval én problémának azt érzem, hogy az emberek edukációja még hiányos, ezért nem értik az áruházi kínálatot. A helyzethez az is hozzátartozik, hogy nagyon sokféle vásárlói igény van, és arra ezer féle gyártói válasz próbál reagálni, versenyezni, ez pedig káoszt szül” – magyarázta el a dietetikus.

Szabó Adrienn kifejtette, hogy sajnos nem egy olyan világban élünk, ahol mindenki tisztában van a megnevezésekkel, ahol mindenki felelősségteljesen használja a kifejezéseket, és nem csúsznak el a ragok sem.

Teljes kiőrlésű liszttel készült kenyér vs. teljes kiőrlésű kenyér, rozskenyér vs. rozsos kenyér. Ezért tanulunk róla annyit, ezért tanítjuk ennyire a »betegeinknek« és az egészséges klienseknek, hogy mi a lényeg, mert ez a félretájékoztatás vagy tájékoztatás félreértése régóta velünk van. Annyi nem elég, hogy a neve teljes kiőrlésű

– jegyezte meg a dietetikus.

A szakértő szerint azonban nem csak a kenyéren áll vagy bukik az egészség, és pont annyira fontos, hogy milyen minőségű termékeket fogyasztunk, mint az, hogy milyen mennyiséget fogyasztunk. Ugyanis egy tökéletes teljes kiőrlésű kenyér is okozhat problémákat, ha túl sokat eszik belőle valaki, vagy egyoldalúan étkezik mellette. Hozzátette, hogy mennyire fontos a szakmai összefogás, és hogy az orvosok a beteget dietetikushoz irányítsák, hogy az segítsen neki, hogy hogyan válasszon − többek között − kenyeret az állapotához igazodóan.

Ha nem is személyre szólóan, de néhány alapvető dolgot javasolt Szabó Adrienn, hogy elkerülhessük a bajt:

• olvassunk élelmiszer-összetevőket a címkén, a honlapon – törekedjünk arra, hogy olyat válasszunk, amiben természetes összetevők vannak (hiszen a kenyérhez nem kell más),
• fogyasszuk az igazán jó kenyeret is mértékkel,
• a kenyeret változatos feltétekkel kombináljuk,
• a kenyérválasztásban is törekedhetünk a változatosságra: egyszer legyen teljes kiőrlésű, egyszer fehér, egyszer sötét rozs, egyszer burgonyás, máskor pedig magvas.

„Én szakemberként úgy látom, igenis vannak jó gyártók, kiváló opciók, és ezek pozitív élettani hatásait próbálom bemutatni, mert sok a tévhit a kenyér körül, ami megnehezíti a mindennapi étkezésünk egészségtudatos és komfortos megvalósítását” – tette hozzá Szabó Adrienn.

Hogy készül a valódi teljes kiőrlésű péktermék?

Miután mindent megtudtunk a teljes kiőrlésű péktermékekről, ellátogattunk Pilisszentivánra, a JÓkenyér központjába, hogy megtudjuk, hogyan készül a 100 százalékban teljes kiőrlésű kenyér. A központban Ludwig Klára pékmester, a JÓkenyér alapítója és a teljes kiőrlésű kenyerek szakértője várt minket, aki 30 éve töretlen lelkesedéssel vezeti családi vállalkozását, amely ma már több mint 200 alkalmazottat foglalkoztat, 14 saját szaküzlete mellett országosan is elérhető a kereskedelmi hálózatokban. Klára az élelmiszeripari szakközépiskola elvégzése után került Németországba, hogy az itthon megszerzett tudását külföldi tapasztalattal bővítse. A solymári péklányt teljesen lenyűgözte a német kenyérkultúra gazdagsága és sokszínűsége, a változatos maghasználat, a rozskenyerek világa.

Baden-Badenből már Christiannal, férjével tért haza, és arra tették fel mindenüket, hogy Magyarországon elterjesszék a rozskenyér kultúráját, az adalékok és sütőszerek nélküli, sok teljes kiőrlésű liszttel, rozskovásszal készülő kenyereket és pékárukat.

A teljes kiőrlésű kenyerek útja a JÓkenyér saját malmában indul. Az úgynevezett finomliszt ugyan készen érkezik hozzájuk, azonban a teljes kiőrlésű búza- és rozslisztet saját maguk őrlik. Ehhez a hazai gabonát a Gyermelyitől vásárolják, ahol előzetesen a búzát és a rozst is az érkezést követően, illetve a tárolás alatt többször forgatják; levegő segítségével több ízben is tisztítási folyamatot végeznek rajta. Zsákolás előtt válogatási és koptatási eljárás alá kerülnek a magszemek, és minden beszállítás előtt laboratóriumban vizsgálják a gabonát, hogy kiszűrjenek minden szennyeződést vagy fertőzést.  

A finomlisztnek állnia kell, így nem probléma, sőt jó, hogy máshol őrlik meg, majd utána szállítják hozzánk. A teljes kiőrlésű lisztnek viszont az a jó, ha frissen van felhasználva, így praktikusabb, ha mi magunk állítjuk elő

– részletezte Ludwig Klára. Hozzátette, hogy 15-16 évvel ezelőtt, amikor a pilisszentiváni üzem épült, még nem volt megfelelő minőségű teljes kiőrlésű lisztkínálat Magyarországon, ezért is döntöttek úgy néhai férjével, Christian Ludwiggal, hogy saját malmot építettnek a silókhoz. 

A gyártási folyamatot számítógépes rendszer vezérli, az egyes termékek receptúrája itt van rögzítve. A termelés indulásakor megadják az adott termékből készítendő mennyiséget, és az automata rendszer ez alapján őrli meg a gabonát, majd adagolja a szükséges lisztet hatalmas fém dagasztóedényekbe. Itt adják hozzá a magvakat, sót és más különböző alapanyagokat, attól függően, hogy milyen kenyeret szeretnének készíteni. Ilyenkor kerül bele a masszába a kovász is, amit még Németországból hoztak haza az alapítók. A JÓkenyér sajátossága, hogy nemcsak búzakovászt, hanem szinte minden kenyerükhöz teljes kiőrlésű rozskovászt is használnak. 

Ezt követően a tésztát gépek segítségével bedagasztják, majd az osztógépbe töltik, ami méretre vágja súly alapján a „kenyereket”. Fontos momentum, hogy a kenyértészta előgömbölyítését gép végzi, de még mindig minden kenyértésztát utána érint emberi kéz, a formázást ugyanis a pékek fejezik be. 

A megformázott kenyértészta ezután a meleg kelesztőbe kerül, ahol meghatározott hőfokon és ideig kel, amíg a kemencébe nem rakják őket. A kisebb termékek (zsemlék, kiflik, csigák, batyuk) a hűtőkamrában „pihennek”, ahol a hideg lelassítja az élesztő működését, majd később, fokozatosan emelkedő hőmérséklet mellett kelesztik, aztán sütik azokat.

A sütést követően, miután kihűltek a kenyerek, két irányban folytatják útjukat: egy részük lédig – vagyis csomagolás nélküli – verzióban kerül rekeszekbe, majd a boltokba; egy másik részük a szeletelő-csomagoló részbe kerül, ahol még átesnek egy utolsó vizsgálaton (súlymérés és idegenanyag-szűrés) a komissiózás és szállítás előtt.

A JÓkenyér filozófiája, hogy semmilyen hozzáadott adalékanyagot, tartósítószert nem használunk, és a csomagolásnál sem adunk semmilyen tartósító gázt a termékhez vagy zacskó belsejébe, ezért termékeinkre 4 nap szavatosságot vállalunk

– mondta el Ludwig Klára az üzemlátogatás utolsó állomásánál. 

A JÓkenyér naponta 9-10 tonna pékáruval látja el országosan vásárlóit. Éves szinten 1250 tonna búzafinomlisztet, 210 tonna rozslisztet és összesen 132 tonna teljes kiőrlésű (búza, rozs, tönköly) lisztet használ, azonban az általuk teljes kiőrlésűnek nevezett termékek valóban 100 százalékig csak teljes kiőrlésű lisztet tartalmaznak. 

Én nem azt mondom, hogy mindenki egyen JÓkenyeret, hanem azt kérem, hogy mindenki olvassa el, hogy miből készül az, amit mindennap elfogyaszt

– fogalmazott Ludwig Klára, aki szerint Magyarországon nem becsülik meg eléggé az emberek a kenyeret és az alapvető élelmiszereket, pedig ezek a termékek alapvetően határozzák meg az életminőségünket. 

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)