Hiába romlottak a kapcsolatok, a magyarok többsége még mindig maradna az Európai Unióban
További Belföld cikkek
-
Bruti nem léphet fel Debrecenben - Több mint félmilliárd értékben károsított meg hazai borászokat egy testvérpár
- Eddig bírta Kecskemét polgármestere, itt az újabb fejezet az MNB-botrányban
- Orbán Viktor: Háromszoros erővel fogunk fellépni a kábítószer ellen
- Szijjártó Péter: A kereszténység rendkívül stabil alapot ad a magyar-libanoni együttműködésnek
Magyarország EU-tagságáról és a magyarok Európai Unióval kapcsolatos véleményéről készített közvélemény-kutatást a Republikon Intézet.
A kutatás szerint 2021-hez képest 2025-re hibahatáron belül nőtt az magyarok körében az EU-támogatottsága: míg négy évvel ezelőtt a magyarok 76 százaléka döntött volna úgy, hogy egy, a kilépésről szóló népszavazás esetén a maradás mellett szavazott volna, és 12 százalékuk léptette volna ki az országot a szupranacionális szervezetből, addig idén ez a két szám már 79, illetve 16.
Mint a kutatásában a politikai think tank fogalmaz,
A magyar kormány sokéves euroszkeptikus kampányának dacára a társadalom egészét tekintve nem csökkent az Európai Unió lakossági támogatottsága
– olvasható a Republikon Intézet oldalára feltöltött elemzésben, amiben hangsúlyozzák, négy év alatt a bizonytalanok aránya megfeleződött: 13 százalékról 6 százalékra csökkent a számuk, ami az intézet szerint megerősíti azt, hogy „az elmúlt évek közéletének tényleg meghatározó témája volt az uniós tagság”.
Az EU-tagsággal kapcsolatos pozitív vélemény egyébként pártokon át ível a társadalomban: még az EU-szkeptikus Szuverén Nemzetek Európája (ESN) pártcsaládban található szélsőjobboldali Mi Hazánk szavazóinak a többsége is támogatja Magyarország uniós tagságát (51 százalék), miközben a Fidesz–KDNP szimpatizánsainál ez a szám már 69, a Tisza Párt voksolóinál pedig 97, míg a többi ellenzéki párt szavazóinál 91 százalék.
Leginkább egyébként a Fidesz–KDNP szavazóinak romlott az EU-val kapcsolatos véleménye.
Míg 2021-ben 84 százalékuk döntött volna egy hipotetikus népszavazáson a maradás, 16 százalékuk pedig a kilépés mellett, 2025-ben e két szám már 69 és 31 százalék volt, addig a 2021-es, Mi Hazánk nélküli ellenzéki szavazók és a jelenlegi ellenzékiek között 88 százalékról 96 százalékra nőtt egy ilyen lehetőség során a maradást választók aránya.
A magyar társadalomban korosztály szerint az 50 és 64 év közöttieknél a legnagyobb arányban elégedetlenek az EU-val, és kilépnének onnan, igaz, túlnyomó többségük így is a maradás mellett szavazna – e korosztály 21 százaléka döntene a kilépés mellett, de 79 százalékuk maradna. Végzettség tekintetében a szakmunkásképzőt végzetteknél alacsonyabb az átlagnál az EU-támogatottsága (74 százalék maradna, 26 százalék kilépne), településtípus szerint pedig a községekben élőknél (78 százalék maradna, 22 százalék kilépne).
Annak ellenére, hogy a magyarok túlnyomó többsége maradna az Európai Unió tagja,
a magyarok egyetértenek abban, hogy az elmúlt években romlott Magyarország és az Európai Unió viszonya.
A megkérdezettek 73 százaléka szerint romlott, 16 százalékuk szerint nem változott, 8 százalékuk szerint pedig inkább javult. Pártszimpátia alapján a kormánypárti, magukat Fidesz–KDNP-szavazóként definiálók 18 százaléka szerint inkább javultak, de abszolút többségük, 55 százalékuk szerint romlottak a kapcsolatok, 28 százalékuk szerint pedig nem tudja vagy nem akart válaszolni. A túloldalon a tiszások 2 százaléka szerint javultak, 7 százaléka szerint nem változtak, 91 százalékuk szerint pedig romlottak a magyar–uniós kapcsolatok.
A Republikon Intézet a kutatást 1000 fős, telefonos mintavétellel készítette el, ami életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint is reprezentatív a felnőtt korú magyar lakosságra. A hibahatár 3,5 százalékpont. A teljes kutatás, ami a Connect Europe Egyesület támogatásával valósult meg, az alábbi linken érhető el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
