Diplomásbér diploma nélkül, avagy kik azok az óvodai nevelők?

Még 2023 júniusában töltöttek fel egy rendelettervezetet a kormany.hu oldalára – egészen pontosan a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) –, amiben arról írtak, hogy új óvodai nevelő képzéseket indítana a kormány a technikumokban, valamint szakképző iskolákban öt-, illetve kétéves formában. Az óvodai nevelő képzés kétéves lenne azoknak, akik már rendelkeznek érettségivel, ötéves pedig az érettségit is adó technikumokban lenne a képzés.

A tervezet társadalmi egyeztetésére egy hetet adott a tárca – hasonlóan egyébként az óvodák iskolásításáról és a kompetenciamérések osztályozásáról szóló tervezeteknél –, a Pedagógusok Szakszervezete szerint velük senki nem egyeztetett, de még a társadalmi egyeztetésre sem hívta fel akkor senki a figyelmüket (ismét csak hasonlóan a mostani helyzethez). 

2024 januárjában aztán megjelent a státusztörvény egyik módosítása, amellyel változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények. E szerint ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus-diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelői szakképzettség megszerzésével is el lehetett helyezkedni.

Az óvodai nevelő óvodában, gyermekotthonban, lakásotthonban, családi napköziben foglalkoztatott segítő szakember, aki aktívan együttműködik a gyermekek nevelésében az óvodapedagógussal, fejlesztő- és gyógypedagógussal, óvodai dajkával és a szülőkkel

– olvasható az Innovatív Képzéstámogató Központ hivatalos leírásában. Ez az új képzési ágazat sokoldalú tapasztalatot biztosít a gyermekek nevelésében, játékokkal való fejlesztésében, rendezvények előkészítésében, óvodai programok megvalósításában. Ez a tudás pedig segítheti a továbbtanulást is, ha valakinek az óvodapedagógusi végzettség megszerzése a célja.

Diplomásbér diploma nélkül

Az Eduline birtokába jutott néhány nappal ezelőtt egy belügyminisztériumi levél, amelyből az derült ki – szemben a fentebb leírt, hivatalos képzési adatokkal –, hogy 

• az óvodai nevelőket óvodapedagógus-munkakörben alkalmazzák, ezért „ugyanolyan feladatokat látnak el, mint az egyetemet végzett óvodapedagógusok”;
• a munkaidejüket is ugyanúgy kell beosztani, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, így például délelőtt is vezethetik a csoportot;
• nekik is minősülniük kell, de középfokú végzettséggel legfeljebb Pedagógus II. kategóriáig juthatnak el;
• rájuk is ugyanúgy vonatkozott a státusztörvény, így a kezdő fizetésük ugyanannyi, mint egy gyakornoké (ez 2025-ben minimum bruttó 640 900 forint).

Látható tehát, hogy ezek alapján tulajdonképpen a felsőfokú iskola elvégzése mindössze a későbbiekben kapható magasabb munkabérért érné meg, ha valaki mesterpedagógus vagy kutatótanár szeretne lenni a későbbiekben. Amennyiben maradna óvodapedagógus (vagyis jelen esetben óvodai nevelő), úgy diploma nélkül is kimaxolhatja a fizetési sávját. 

A szakképzés jelenleg 43 helyen elérhető országszerte – a pontos lista itt érhető el –, a képzési idő pedig attól függ, hogy milyen előképzettséggel jelentkezik valaki. Amennyiben nyolcadikosok a diákok vagy olyan felnőttek, akik érettségit nem adó szakmát végeztek, öt év alatt tudják abszolválni a képzést. Ha valaki már rendelkezik érettségivel, akkor két évre lesz szüksége, viszont ha már pedagógiai előképesítéssel is felvértezte magát, akkor mindössze egy év alatt válhat belőle óvodai nevelő.

Az elvárt kompetenciák közé tartozik a gyermekszeretet, az empátia, tolerancia, a rugalmasság, megbízhatóság, a felelősségvállalás, alkalmazkodóképesség, a kreativitás, a konstruktív konfliktus- és problémamegoldó képesség, tiszta, érthető beszéd, valamint a jó kommunikációs képesség.

Szakemberhiány

Többen is aggodalmukat fejezték ki – már a bejelentéskor is, de a véleményük nem változott a mai napig sem – a képzés miatt, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke például úgy nyilatkozott, hogy „a képzés több kérdést is felvet, már csak azért is, mert ilyen szakmai oktatás és munkakör ezelőtt nem létezett”.

Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza

– fogalmazott Gosztonyi Gábor, vagyis a diploma nélküli óvodapedagógusokkal 50-60 évet léptünk vissza az időben. Egyértelműnek látja, hogy a kormány a pedagógushiányra próbált félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem volt kivétel az óvodai nevelés sem, ennek lett a végeredménye egy diplomához nem kötött, végeredményben mégis nagyon hasonló képzés és munkakör kialakítása.

Utóbbival Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője is egyetért, az új képzési forma alapjaként – valamint annak okaként, hogy az alsós tanítók már felsőben is taníthatnak, merthogy a két rendeletet együtt hozta a kormány – a folyamatos pedagógushiányt jelöli meg. 

Hathatós lépéseket kell tenni a szakemberhiány csökkentésére: ilyenek a béremelés, a juttatások, a munkaterhek csökkentése

– fogalmazta meg a PDSZ még 2024 márciusában a hat pontból álló gyermekvédelmi kiáltványukban, de Nagy szerint ez máig aktuális. Arról viszont egy szót sem írtak, hogy legyenek diploma nélküli nevelők az óvodákban, a kormány „mégis elfogadta a rendeletet, mégis létrehozta a szakképzést, és mégis óvodapedagógusként dolgoznak az óvodai nevelők”.

„Egy 18–19 éves diák még nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal” – fogalmazta meg az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara. Véleményük szerint ilyen életkori tapasztalatokkal és a felsőoktatási képzettség nélküli nevelőkkel „a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatása nem megvalósítható, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezése” – tették hozzá.

A KIM akkor azzal nyugtatott, hogy az óvodai nevelőkkel a cél az óvodai nevelés további fejlesztése, az óvodai nevelőket pedig szakképzett nevelést segítőként lehet majd foglalkoztatni. A mostani fejleményekkel kapcsolatban – miszerint ez már egyáltalán nem így van – megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, viszont egyelőre nem reagáltak a kérdéseinkre. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük írásunkat.

A Belügyminisztérium szintén nem reagált az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

(Borítókép: Lourdes  Balduque / Getty Images)