Lemondta a találkozót Kepes András Köves Slomóval

Lemondta a beszélgetést Köves Slomó rabbival Kepes András. Az író Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem vesz részt a találkozón, amire még tavaly októberben kapott meghívást az EMIH – Magyar Zsidó Szövetségtől. Elmondása szerint voltak fenntartásai, de elfogadta a meghívást, mivel „minden vallást tisztelek” – fogalmazott. Műsoraiban pedig több vallással is foglalkozott, többek között a Chabad közösséggel mutatta be a szertartásaikat.

A vallások számomra a spiritualitásról, a kiszolgáltatottak segítéséről, a lelki és testi gyógyításról, a tanításról szólnak, amelyek kiegészítik az állami feladatokat. De elutasítok mindent, ami vallási köntösben a kirekesztésről, a hatalomról, a képmutatásról szól

– írta.

Hozzátette, hogy szerinte nem kell mindenben egyetérteni a másikkal egy beszélgetésnél. „Az elmúlt napok eseményei után azonban aligha hiszem, hogy ebből egy jó beszélgetés születhet, és ezért lemondtam a részvételemet az április 4-i péntek esti vacsorán” – jelentette ki, majd elnézést kért a szervezőktől, valamint az eseményre ellátogatni tervezőktől. 

Döntésének magyarázatául pedig csatolta Frölich Róbert országos főrabbinak a Szombat folyóiratban megjelent írását. Melyben a főrabbi arról ír, hogy a Chabad nem rendelkezik magyar gyökerekkel, és „nem is érdekli őket a magyar zsidó hagyomány”.

Az országos főrabbi szerint Köves Slomó és a Chabad a „magyar kormány hathatós támogatásával” építette ki gazdasági bázisát.

Elegendő, ha csupán a csengelei becsődölt vágóhidat, az általuk elképzelt formában soha meg nem nyíló Sorsok Háza-tervet, vagy a Baross utcában megálmodott – ám mind a mai napig nem létező – színházat említjük. Mindezeket milliárdokkal támogatta meg az állam, de nem lett belőlük semmi

– fogalmazott Frölich.

Majd felhozta a „hírekben ritkán szereplő” alumíniumfeldolgozó megszerzését, amely szerinte arra utal, hogy az EMIH „bizniszegyház a javából”. „Csak ők léteznek, hirdetik fennhangon” – írta Frölich arra utalva, hogy a Chabad eredetileg a „felszabadulás óta első, zsidó tudományokat oktató” felsőfokú intézményként hivatkozott a Milton Fridman oktatási intézményre, amivel „feledésre kívánják ítélni az Országos Rabbiképző Intézetet, mely majd’ 150 éve a magyar zsidó tudomány fellegvára, nem csupán zsidó vallási, de magyar nemzeti örökség”.