Hargitai Miklós: Nem a Magyar Péterről alkotott véleményünk számít, hanem az, hogy mennyire tiszteljük az olvasókat

Kedd délutánra hívott össze tüntetést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, egy héttel azután, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárásban elfogadta a gyülekezési jog szigorításáról szóló jogszabályt, amely többek között a Pride betiltását is lehetővé teszi.

A tüntetésen felszólalt a Hargitai Miklós író, újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) egykori elnöke is, aki beszédét azzal kezdte, hogy kihalófélben lévő fajnak nevezte az újságírókat, majd kijelentette, ahhoz, hogy egy országban szabad választásokat lehessen tartani, szabadon tájékozódó polgárok kellenek.

Emiatt, ha azt mondják, hogy 2010 óta nem volt Magyarországon egy szabad választás sem, akkor nem túloznak

– fogalmazott Hargitai Miklós.

A szuverenitásvédelmi intézkedéscsomag szorítana a sajtót fogságban tartó présen

Hargitai Miklós az Index kérdésére kifejtette, hogy az elmúlt években a kormány tudatos stratégiával szorította vissza a független sajtót, amely ennek hatására a 2010-es hatalomváltás óta jelentősen összezsugorodott. Hangsúlyozta, úgy látja, hogy drasztikusan csökkent a média szabadsága és sokszínűsége annak ellenére, hogy a hatályos alkotmány és sajtótörvény mindkettőt, tehát a szabadságot és a sokszínűséget is kiemelt, védendő értéknek tekinti. 

Ráadásul a sajtótörvény azt is kimondja, hogy a sajtószabadság kiterjed az államtól független sajtóra is – ennek fényében nem lehet törvényes egy folyamat, amelyben az állam leuralta elérés alapján a közéleti sajtó kétharmadát. Az országos rádiózásból és a megyei lapokból kiszorult minden kormánykritika, a »közmédia« mellett a legnagyobb kereskedelmi tévé és az összes kereskedelmi rádió a Karmelitában szerkesztett híreket sugározza, a három legnagyobb közéleti hírportál közül kettő kormányközeli tulajdonban van. Sokszoros nyomás alatt áll a nem kormánypárti sajtó finanszírozási oldalról is

– részletezte az újságíró.

Azt is kiemelte, hogy a magyar piac legnagyobb hirdetője, az állam a hirdetési kiadásainak 80 százalékát a kormánypárti sajtóban költi el.

Az állam a piaci szereplőkre is nyomást helyez, hogy ne hirdessenek a kormánykritikus sajtóban, ami egyébként szintén törvénytelen

– tette hozzá.

Hargitai Miklós megemlítette azt is, hogy a nyomda és a terjesztés terén a kormányközeli üzleti körök monopolhelyzetben vannak, és ezzel szerinte rendszeresen vissza is élnek.

A szuverenitásvédelminek nevezett intézkedéscsomag ezen a présen szorítana még egyet, elzárva a nem közpénzből élő sajtót egy nem meghatározó mértékű, de a mai helyzetben mégis jelentős finanszírozási lehetőségtől

– jegyezte meg.

Magyarok milliói hozzák meg úgy politikai döntéseiket, hogy nincsenek informálva arról, mi történik az országban

Hargitai Miklós kifejtette, amikor beszédében úgy fogalmazott, hogy szerinte nem túlzást azt állítani, hogy 2010 óta nem volt szabad választás Magyarországon, akkor kifejezetten a tájékoztatás szabadságának korlátozására gondolt. Ugyanis szerinte egy szabad választás alapfeltétele a szabadon tájékozódó, a politikai alternatívákat ismerő, tájékozottan döntő állampolgár.

Ma ez a feltétel Magyarországon nem teljesül. Csak két példa: a hirado.hu-n, ami a teljes »közmédia« híreit gyűjti, még nem került szóba, hogy az ÁSZ jelentése szerint a Matolcsy-érában a jegybankelnök családjához köthető üzleti körök több száz milliárddal megrövidíthették a Magyar Nemzeti Bankot, ami európai viszonylatban is példátlan botrány. Ugyanez a helyzet, ha a Magyar Nemzet vagy bármelyik másik Fidesz-közeli orgánum felületén keresünk rá az ügyre

– magyarázta el az újságíró.

Szerinte a tájékozott véleményalkotás egyik alapfeltétele, hogy az emberek ne csak a hatalom által szűrt információkhoz férjenek hozzá, de napjainkban magyarok milliói hozzák meg úgy a mindennapi és a politikai döntéseiket, hogy nincsenek informálva arról, mi történik az országban.

Ez a helyzet pedig véleménye szerint jogsértő.

„Emlékeztetőül: a Közszolgálati Kódex szerint a közszolgálati média feladata az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás, a sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele lenne, és törekednie kell arra is, hogy az adott témákhoz kapcsolódóan bemutassa a többféle értékrend alapján való megközelítéseket, értékeléseket – mondja Hargitai Miklós. – Ehhez képest a magyar közmédiában és a teljes kormánysajtóban csak egyféle értékrend jelenik meg, a véleményalkotást nem bízzák a nézőre/hallgatóra, hanem megteszik helyette, a másféle véleményt képviselőket megbélyegzik, ami nyílt jogsértés, és akadályozza a szabad, tájékozott választást.”

Nem az a lényeg, hogy mit gondolunk Magyar Péterről, hanem hogy mennyire tartjuk tiszteletben olvasóinkat

Bár Hargitai Miklós többször hangsúlyozta, hogy a kormány leuralta a magyar médiát, számos olyan, tipikusan ellenzékinek tartott hírportál van, amely jelentős eléréseket generál napról napra, hónapról hónapra. A februárra vonatkozó olvasói statisztikák:

Közéleti portál	Views	Real Users
1. Index	139 349 414	2 728 908
2. 24.hu	84 417 923	3 110 116
3. Telex	72 841 602	2 003 348
4. Portfolio	50 885 058	1 982 948
5. Blikk	49 459 263	2 938 960

Az újságíró szerint azonban a sajtószabadság a 21. században azt jelenti, hogy minden polgárnak a fő tájékozódási csatornákat használva hozzá kell jutnia a mindennapi és a politikai döntésekhez szükséges információkhoz. Ez még a hatályos sajtótörvényben is szerepel:

Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.

Hozzátette, ez elég egyértelmű megfogalmazás, és azt jelenti: „Az még nem sajtószabadság, hogy komoly utánajárással szélesebb körben is hozzá lehet jutni az információkhoz annál, amit a kormány a saját médiájában megenged.” Ezen véleményét egy példával támasztotta alá, mely szerint egy vak ember vagy bárki, aki nem tud olvasni, rá van utalva a rádióra, azonban jelenleg idehaza nagy lefedettségű rádióban kizárólag kormánypárti szerkesztésű híreket lehet hallani, ami eleve megfosztja az érintetteket a szabad tájékozódás alapjogától.

Ez azonban szerinte csak a probléma egyik oldala. A másik, hogy nincs ma Magyarországon olyan sajtóorgánum, amelyre ne nehezedne komoly nyomás a kormány részéről. Ugyanis úgy véli: „Minden tulajdonost fenyegetnek, kéretlen, irracionális felvásárlási ajánlatokkal bombázzák őket, eltérítik a piaci hirdetőket, a KESMA monopolhelyzetét kihasználva diszkriminatív módon megdrágítják a nyomtatást és a terjesztést, kiveszik a Posta kezéből és ellehetetlenítik az előfizetés-gyűjtést, valamint az állami hirdetéseken keresztül megpróbálják befolyásolni a szerkesztőségi munkát és a megjelenő tartalmakat.”

Konkrétabban: az nem elég, hogy az ország egyik legolvasottabb közéleti portáljáról megtudhatom, mit gondol a Fidesz, mondjuk, Magyar Péterről – olvasóként arról is jogom van első kézből tájékozódni, kézenfekvő módon például egy interjúból, hogy mit gondol a jelenleg legnagyobb táború ellenzéki párt vezetője a világról vagy az ország helyzetéről. Ez nem arról szól, hogy mi a véleményünk Magyar Péterről vagy tetszőleges másik politikusról, hanem hogy mennyire tartjuk tiszteletben a saját olvasóinkat és a törvényes tájékoztatási felelősségünket

– összegezte Hargitai Miklós.

(Borítókép: Hargitai Miklós 2016. október 16-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)