Az országgyűlési választásokon a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: az egyik szavazólapon voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik szavazólapon arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el. Akik kérik a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe. A képviselőket négy évre választjuk.

A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 21-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Április 12-én, vasárnap, ezúttal is reggel 6 órától este 19 óráig tartanak nyitva a szavazókörök.

Igen. Az Országgyűlés 2024 decemberében fogadta el az „Egyes választási tárgyú törvények módosításáról” szóló javaslatot. A legfontosabb változás, hogy Budapesten 18 helyett 16 választókerület lesz, ezzel párhuzamosan a Pest vármegyében kiosztható mandátumok száma 12-ről 14-re emelkedett. A módosítást a lakosságszám változása indokolta. Budapesten és Pesten kívül Csongrád-Csanád, valamint Fejér vármegyében is átrajzoltak választókerületi határokat.

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat az egyéni választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat legkésőbb március 7-én 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó (aktív választó jog) és választható legyen (passzív választójog). Az országgyűlési képviselők általános választásán a külföldön élő választópolgárok is rendelkeznek – ugyan korlátozott mértékben – választójoggal. A választójogot csak az úgynevezett természetes kizáró okok korlátozzák: nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.

A választásokon elsődlegesen a lakcímünk szerinti szavazókörben szavazhatunk. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küld erről értesítőt. Külhoni magyar állampolgárként – választási regisztrációt követően – a szavazat a megküldött szavazási levélcsomagban leírtak szerint adható le. Külképviseleti szavazás is lehetséges: kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét, amennyiben szavazatát a külföldi kijelölt magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén kívánja leadni.

Igen. Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, kérheti átjelentkezését egy másik településre online vagy papír alapon, személyesen, vagy meghatalmazott útján bármely helyi választási irodában. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.