'56 a világtörténelem egyik legtisztább forradalma

Díszsorfal a Kossuth téren (Tavalyi felvétel)

Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren, hétfő délelőtt; ezzel megkezdődött az 1956-os forradalom 44., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 11. évfordulóján rendezett állami ünnepség.

Az ünnepélyes lobogófelvonás előtt Mádl Ferenc köztársasági elnök díszszemlét tartott, majd fogadta a díszzászlóalj parancsnokának jelentését.

Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék vezetője és a kormány több tagja.

A legfőbb közjogi méltóságok ezt követően megkoszorúzták Nagy Imre miniszterelnök szobrát a Vértanúk terén.

A legtisztább forradalom

Az 1956-os magyar forradalom emlékére rendezett ünnepségeket vasárnap este ünnepi szentmise nyitotta a brüsszeli Szent Mihály Arkangyal székesegyházban. A belgiumi magyarok által hagyományosan tartott szentmisét Seregély István egri érsek, a katolikus püspöki kar elnöke mondta, aki az európai püspöki karok elnökeinek szinódusán tartózkodott Belgiumban.

Ünnepi ülést tartott Debrecen közgyűlése is, az 1956-os forradalom évfordulóján; a hagyományoknak megfelelően átadták a város kitüntetéseit. Az 1956-os forradalom a világtörténelem egyik legtisztább forradalma volt, résztvevői nem saját érdekeikért, hanem a hazáért, a szabadságért küzdöttek - jelentette ki Balsai István ünnepi beszédében Budapesten, a Széna téren.

A Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője hangsúlyozta: ha a szovjet hadsereg nem követi az 1849-es cári elődök szomorú példáját és a nyugati hatalmak cinkos beleegyezésével nem veri le a hozzá képest törpényi Magyarországot, egész generációk élete alakulhatott volna másként.

Békéscsabán az 1957-ben kivégzett gyulai forradalmárok emléktáblájánál, síremlékénél és Nagy Imre szobránál emlékeztek az ötvenhatos forradalomra hétfőn. A Kazinczy utcai laktanya falán lévő emléktáblánál a kaszárnya udvarán agyonlőtt húsz éves Mány Erzsébetre és Farkas Mihály tartalékos hadnagyra emlékeztek, akiket azért ítélt halálra a rögtönítélő bíróság, mert a kezükbe vett fegyvert ugyan nem használták, de azzal "lőhettek volna". Megemlékezések voltak szerte Szolnok megyében is.

,,Az 1956-os forradalom és szabadságharc öröksége mind a mai napig meghatározza sorsunkat, ezért kötelességünk, hogy tíz évvel a rendszerváltozás után végérvényesen elválasszuk az árulást a hűségtől, a hősiességet a megalkuvástól" - jelentette ki Szájer József hétfőn, Sopronban. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője az 1956-os forradalom 44. évfordulóján tisztelgett a forradalmárok előtt, akik "előre vitték XX. századi történelmünk legfelemelőbb vállalkozását, véghez vitték saját forradalmukat". ,,Emlékezzünk és örüljünk annak, hogy a forradalom igenis győzött" - hangsúlyozta a szónok. A továbbiakban rámutatott: a nemzetben még a kegyetlen megalázás évei után is volt annyi erő, hogy felemelje fejét, szembeszegüljön kínzóival és visszaszerezze önbecsülését. Végül annak a véleményének adott hangot: a szabadság elmúlt tíz évének az a legfőbb tanulsága, hogy a történelmi időt nem lehet menetéből kizökkenteni.

Torgyán a kistelepülések fontosságára is kitért ünnepi beszédében

Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a vidéki települések fontosságát hangsúlyozta Baktalórántházán tartott, 56-os ünnepi beszédében. A miniszter a 44 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc céljairól szólva elmondta: meg kell teremtődjék annak a feltételrendszere, hogy a magyar nép végre emberi méltósággal élhető életet éljen. Ehhez az is szükséges, hogy az ország ne csak fővárosból álljon - hangsúlyozta Torgyán József.

Az okróber 22-i megemlékezések

A Corvin köznél (Tavalyi felvétel)

Vasárnap délután tizenegyedik alkalommal emlekeztek meg a Műegyetemen arra a párszáz fiatalra, akik 1956. október 22-én, forradalmi hangulatú gyűlésükön pontokba foglalták a nemzet követeléseit, és ,,kipattintották a forradalom szikráját". Az eseményen megjelent többek között Mádl Ferenc államfő és Pokorni Zoltán oktatási miniszter is. Az ünnepséget követően az egybegyűlt, mintegy nyolcszáz fős tömeg fáklyákkal először a Bem térre, majd az Országház elé vonul.

Pokorni Zoltán oktatási miniszter ünnepi beszédében elmondta: ,,Mindig az ifjúság a legérzékenyebb a hazugságra. Október 23-a az ifjúság ünnepe, és az őszinte szó parancsa, ezért itt az ideje, hogy saját múltunkkal és mai önmagunkkal szembenézzünk. Ezzel mind az akkori hősöknek, mind önmagunknak és nem utolsó sorban gyermekeinknek is tartozunk".

Az ünnepi beszéd után, Mádl Ferenc államfő a megjelent közjogi méltóságokkal együtt a Műegyetem aulájában, a forradalom hősei előtt tisztelgő emléktáblánál helyezett el koszorút. Az ünnepséget követően az egybegyűltek fáklyákkal vonulnak először a budai Bem térre, majd onnan a Kossuth térre, az Országház elé.