A kormány eltörli a vasárnapi zárvatartást!

• A kormány bejelentette, hogy visszavonják a vasárnapi zárvatartást.
• A törvénymódosítót kedden meg is szavazhatják, így aztán hétvégén már nyitva is lehetnek a boltok.
• A kormány szerint az intézkedés elérte a céljait, de az embereket megosztja, a népszavazás pedig nagyon drága lenne.
• Az MSZP-s Nyakó István múlt héten adott be sikeres népszavazási kezdeményezést a témában, szerinte a kormány félt az MSZP-től.
• Az lakosság eléggé utálta a zárvatartást, a munkavállalókat megosztotta, a hatásai pedig elég vegyesek voltak.

Visszavonja a vasárnapi zárvatartást a kormány - mondta el Rogán Antal hétfőn egy sajtótájékoztatón. Rogán közölte, hogy a kormány mindig is tervezte azt, hogy a törvény bevezetése után egy évvel értékeli annak működését. „Néhány héttel az egyéves évforduló után arra jutottunk, hogy a törvény visszavonását javasoljuk. Úgy gondoltuk, hogy ezt az egy évet meghagyjuk, hogy tisztán lássunk az ügyben” – mondta el kabinetminiszter.

Rogán azt mondta, a kormány céljai teljesültek, megvalósult a vasárnapi munkavégzés tilalma a kiskereskedelemben, viszont megosztotta a kormány döntése a társadalmat. Emiatt a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek (ezt itt olvashatja el), amelyet már holnap meg is szavazhatnak,

Rogán azt mondta, hogy a törvény tavalyi hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan. Rogán azt is közölte, figyelembe vették a népszavazással járó többletköltségeket is. Ez a miniszter szerint akár 5 milliárd forint is lehet, ehhez még hozzájöhetnek a politikai kampányok kiadásai is.

A döntés közvetlen előzménye, hogy a Nemzeti Választási Iroda szerdán hitelesítette Nyakó István vasárnapi zárvatartásos népszavazási kérdését, így megnyílt a lehetőség, hogy így vagy úgy, de akár egy éven belül megszűnjön az intézmény. 

Lázár János a múlt heti kormányinfón még kategorikusan cáfolta azt, hogy a kormány gondolkodna a vasárnapi boltzárról szóló törvény módosításán, sőt, azt is mondta, hogy állnak a népszavazás elébe. Miután a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy hivatalos kormányálláspont még nincs az ügyben, perceken keresztül érvelt amellett, hogy ő miért is tartja helyesnek, ha az embereket nem kényszerítik vasárnapi munkavégzésre. Lázár a vasárnapi boltzár sikeressége melletti érvként hozta fel azt az adatot, miszerint tavaly nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, a törvény egyik gazdája viszont egy éve arról beszélt a Mandinernek adott interjújában, hogy a vasárnapi boltzár esetében meg fogják nézni, mennyire támogatják az emberek.

„Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán” – mondta el akkor.

Nyakó: Naugye

Naugye!!!

- így kommentálta Nyakó István MSZP-s politikus néhány perccel Rogán Antal miniszter bejelentése után, hogy a kormány visszavonja a boltok vasárnapi zárvatartásáról szóló törvényt.

Én az első pillanattól kezdve tudtam, hogy ez a despota hatalom, nem képes arra, hogy szembe nézzen az emberek világos akaratával. A kormány a népszavazási vereség okozta politikai félelme miatt adta vissza a vasárnapi vásárlás szabadságát.  

- mondta Nyakó, és hozzátette, ő akkor is örül, ha a kormány népszavazástól való félelme miatt történt meg, amit a párt megpróbált elérni.

Mindezt a törvényjavaslat indoklása is alátámasztani látszik, ami szerint "a vasárnapi munkavégzés tilalma azonban az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult .

Sokan vannak az ellenzői, és nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak a megszületett törvény kapcsán.

Az indoklás ezután eljut oda, hogy valójában a betelepítési kvóták miatt nem szabad most a vasárnapi zárvatartásról népszavazást tartani: "mivel a vasárnapi munkavégzés tilalma kapcsán népszavazásra kerülhet sor, fontos mérlegelnünk, hogy milyen 'történelmi helyzetben kerül sor népszavazásra egy ilyen kérdésben. A kormány számára ma a legfontosabb kérdés a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés. Sokak számára az a cél, hogy a kényszerbetelepítés elleni egységes nemzeti fellépést megakadályozzák. Ezt megengedni felelőtlenség lenne."

Az emberek utálták, a munkavállalókat megosztotta

A boltzár az eddigi közvélemény-kutatási adatokból következtetve valószínűleg egyébként is elbukott volna. A témában végzett korábbi közvélemény-kutatásokból egyértelműen az jött ki, hogy az emberek többsége rühelli az intézkedést: még a legszolidabb eredmények szerint is 60 százalék körül van az elutasítók aránya. A kiskereskedelemben dolgozók körében ugyan nem készült elégedettségi felmérés a vasárnapi zárvatartásra vonatkozóan, de valószínűleg erősen megosztottak voltak a kérdésben. 

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) mindenesetre szerdán kiállt a boltzár mellett. A KDFSZ volt korábban is az egyetlen munkavállalókat képviselő szervezete, ami kiállt a vasárnapi zárva tartás mellett.

A törvény másik népszerűtlen rendelkezése az volt, hogy a boltoknak azt is megszabták, hétköznap csak 6 és 22 óra között lehetnek nyitva – kivéve a világörökségi területeken. Ha a hétfőn beadott törvényjavaslatot elfogadják, visszaáll a régi rend, és mindenki szabadon nyitva tarthat, hacsak ez nem ütközik valamilyen önkormányzati tilalomba.  

Kevesebbet számított, mint vártuk

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség igazgatója az Index megkeresésére nemrég azt mondta, a vasárnapi zárvatartás sokkal kevésbé rengette meg a kereskedelmet, mint amire ő és még sokan mások számítottak. Három fő szempontot emelt ki, amelyek mentén a boltzár gazdasági hatásait értékelni érdemes:

• Okozott-e veszteséget a teljes ágazatot nézve?
• Átrendezte-e az egyes bolttípusok piaci részesedését?
• Milyen hatást gyakorolt a foglalkoztatásra az ágazatban?

Az első kérdésre a válasz Vámos György szerint nem. 2015 elejétől a végéig párhuzamosan voltak jelen a piacot felfelé és lefelé húzó hatások, de ezek kiegyenlítették egymást. Míg például az olcsó nyersanyagok, üzemanyag, és a reálbérnövekedés a pozitív oldalhoz sorolható, addig a vasárnapi zárvatartás valószínűleg a negatívhoz, de

mondta Vámos. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az online pénztárgépek kötelezővé tételének hatására a szektor sokat fehéredett, így lehetséges, hogy bizonyos vasárnapi boltzár miatt kiesett bevételeket nem lát a NAV, mert azok feketén folytak be. Ugyanígy azt sem tudjuk, mekkora lett volna a növekedés, ha nincs a vasárnapi nyitvatartási tilalom. 

Az átrendeződésről nem lehet semmi egyértelműt állítani az OKSZ elnöke szerint, mivel – bár a NAV-nak megvannak a szükséges nyers adatai – ilyen típusú statisztikák még nem láttak napvilágot. Az intézkedés eredetileg részben a kis, főleg családi üzemeltetésű boltok forgalmának fellendítését célozta a hiperekkel és nagy üzletláncokkal szemben, de hogy ez mennyire jött be, arról csak akkor tudnánk bármi biztosat mondani, ha az adóhatóság elemezné az online kasszákon keresztül befolyt bevételi adatokat ilyen bontásban.

Ennek híján jelenleg csak spekulációk vannak, de sokan úgy becsülik, az intézkedésből inkább a nagy, külföldi üzletláncok jöttek ki jobban, annak ellenére, hogy nekik alapvetően a forgalmuk nagyobb részét tette ki a vasárnap.

Ezeknél az áruházaknál az vált jellemzővé, hogy korábbi vasárnapi vásárlóik megmaradtak, csak most már inkább a hosszabb nyitvatartású péntekeken és szombatokon mennek. Ezzel párhuzamosan a kisebb hazai láncok (akár a CBA is, amelyet sokan emlegettek a kezdeményezés potenciális nyerteseként), akik szintén nem tarthatnak nyitva vasárnap, bukhattak a boltzárral. 

A harmadik fontos szempont a munkaerő kérdése, erről viszont van adat:

Ez a kis- és nagykereskedelemben dolgozókra vonatkozó összesített szám, de lehet benne szerepe a vasárnapi zárvatartásnak is. Vámos szerint ugyanakkor jelenleg nem annyira munkaerő-túlkínálat, inkább munkaerőhiány jellemzi ezt az ágazatot is Magyarországon, így boltzár ide vagy oda, nem valószínű, hogy tömegével ne találnának munkát kereskedelmi dolgozók.