Alkotmányellenes a kisebbségi választási törvény módosítása
Alkotmányellenes a kisebbségi önkormányzati választásokról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik bekezédése. Erről az Alkotmánybíróság a keddi ülésén határozott. A törvénynek a vitatott rendelkezése szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot elnyert jelölt egyúttal tagjává válik a helyi önkormányzat képviselőtestületének is.
A helyi önkormányzat képviselőtestületének így tagja lehet az is, akire nem szavazhatott minden választó a helyi önkormányzati választásokon. "Ez a megoldás sérti a választójog egyenlőségének és közvetlenségének elvét" - mondta ki az Alkotmánybíróság.
Mádlnak nem tetszett
Az alkotmányossági kontrollt még Mádl Ferenc köztársasági elnök kérte júniusban.
A véleményezésre megküldött törvény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a kisebbségi önkormányzat legtöbb szavazattal megválasztott tagja a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagjává váljon. Ezzel a kisebbségi választópolgárok kétfajta módon is juttathatnának képviselőt az önkormányzati képviselőtestületbe: egyrészt a helyi önkormányzati választáson, másrészt pedig úgy, hogy a települési kisebbségi önkormányzati választáson leadott szavazatuk is önkormányzati képviselői mandátumot eredményezhet.
Mádl Ferenc úgy vélte, ez a szabályozás két szempontból is aggályos. Egyrészt a törvény szerint olyan képviselők is mandátumhoz juthatnának a helyi önkormányzat képviselőtestületében, akiket nem a választópolgárok teljes közössége választhatott meg az önkormányzati választáson, így a megfelelő demokratikus legitimációjuk hiányzik. A köztársasági elnök szerint ez sérti a népszuverenitás elvét. Az államfő emellett a választójog egyenlősége szempontjából is aggályokat fogalmazott meg. A kisebbséghez tartozók ugyanis több szavazattal rendelkeznének az önkormányzati képviselők megválasztásánál, mint a kisebbséghez nem tartozók.