Belföld

Agyhártyagyulladás-járvány

További Belföld cikkek

Magyarországon tavaly decembertől 32 embert fertőzött meg a gennyes agyhártyagyulladás, közülük négyen haltak meg. Molnár Ilona országos tiszti foorvos közölte, hogy ez a szám nem tér el az évente megszokott megbetegedések számától, az esetek azért kerültek reflektorfénybe, mert Magyarországon még nem fordult elő, hogy a baktérium zárt közösségben élő, fokozott fizikai megterhelésnek kitett, meggyengült immunrendszerű fiatalokat fertőzött volna. Később a tiszti főorvos kijelentette, hogy egy hónap alatt annyi megbetegedés volt az országban, mint máskor egész évben, ezért mégis járványról beszélnek.

Gógl Árpád nyilatkozata

- Gógl Árpád egészségügyi miniszter értékelése szerint a járványügyi szolgálat minden szükséges intézkedést megtett az agyhártyagyulladás-veszély leküzdésére.
A miniszter úgy nyilatkozott a kabinet keddi ülése utáni sajtótájékoztatón, hogy tárcája negyven lélegeztetőgépet és megelőző gyógyszereket biztosított, emellett megrendelték a pótlólagos oltóanyagot a veszélyeztetett közösségek számára.
Gógl Árpád beszámolója szerint eddig több mint harminc agyhártyagyulladásos megbetegedés történt az országban, négy esetben pedig ennek gyanúja áll fenn.

Magyarországon a C-típusú kórokozó szerocsoport elleni oltóanyag nincs törzskönyvezve. E típusú betegség ugyanis nem terjedt el, a gyógyszergyártó multinacionális cég így valószínűleg nem látott benne üzleti fantáziát. A törzskönyvezett gyógyszert ugyanis raktáron kell tartani, elérhetőnek kell lennie, de ez nem történt meg.

Jelenleg egyedi elbírálás alapján kapják a védőoltást a katonák, mondta Faludi Gábor, orvos-ezredes, a Magyar Hondvédség főepidemiológusa. Január hatodika és tizedike között érkezik az országba az oltóanyag-szállítmány, amiből a kiképző-központokban elhelyezett állományt fogják oltani. A védőoltást a kiképzés alatt álló újoncból sorkatonává nevelődő fiatalok fogják megkapni, mert ők azok, akik nagyobb fizikai igénybevételnek, nagyobb megterhelésnek vannak kitéve.

Javuló állapotok

Javul annak a tízéves derecskei kislánynak az állapota, akit december 30-án a déli órákban a gennyes agyhártyagyulladás tüneteivel szállítottak a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) gyermekklinikájára. Dr. Csorba Sándor professzor elmondta: a gyerek nincs eszméleténél, de a légzése és szívműködése stabil, a tudata feltisztulóban van. Felépülésére az orvos szerint van remény. Az ÁNTSZ a szükséges intézkedéseket megtette és a gyermek Derecskén élő szülei, valamint sárándi rokonai is megkapták a szükséges gyógyszereket. Az eddigi vizsgálatok szerint a derecskei esetnek semmilyen kapcsolata nincs a kalocsai, illetve a szabadszállási megbetegedésekkel. Javul annak a szabadszállási kiskatonának is az állapota, akit gennyes agyhártyagyulladással a kecskeméti repülőkórház intenzív osztályán kezelnek - mondta el Pozsgay Attila kórházigazgató. A 19 éves fiút levették a lélegeztetőgépről és van remény arra, hogy felépül - tette hozzá az orvos. A sorkatonát a szabadszállási laktanyából december 26-án kómás, sokkos állapotban szállították kórházba. Svéd László, a Magyar Honvédség egészségügyi focsoportfonöke elmondta, hogy a budapesti Petofi laktanyában szolgáló debreceni fiatal esetében még nem bizonyosodott be az agyhártyagyulladás hét végén felvetodött gyanúja.

Csütörtöktől tízezer adag oltóanyag érkezik az országba a katonasághoz. A poliszaharid vakcina darabja 2400 forint körül mozog - tette hozzá a főepidemiológus - és hat hónapra garantálja a védőhatást. Az elsődleges feladat a január-februári időszak átvészelése, amikor a többi, cseppfertőzéssel terjedő betegséghez hasonlóan az agyhártyagyulladás is terjed - folytatta a szakember. A legfontosabb kérdés, hogy minél előbb stratégiailag, hosszú távra is rendezzék a rájuk bízott fiúk életét - hangsúlyozta Faludi Gábor orvos-ezredes.

Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi főcsoportfőnöke elmondta: a katonaságnál eddig 2600 személy kapott védőoltást, köztük a kalocsai laktanya teljes állománya, a szabadszállási kiképzőközpontban benntartózkodó honvédek, valamint mindkét helyen a betegekkel foglalkozó egészségügyiek. A tapolcai és a szombathelyi kiképzőközpont állományát azonnal beoltják, amint a szer az országba érkezik. Az egészségügyi főcsoportfőnök hangsúlyozta: a hadseregben december 28-a óta nem fordult elő újabb megbetegedés.

Szabó János nyilatkozata

- Minden olyan megállapítás alaptalan, amely az elhelyezési és a szolgálatteljesítési körülmények esetleges hiányosságaival hozza öszefüggésbe az agyhártyagyulladásos megbetegedések kialakulását - nyilatkozta a honvédelmi miniszter kedden
Szabó János hangsúlyozta: a honvédelmi tárca nem tudja elfogadni Polt Péter ombudsman decemberi megállapításait, melyek szerint az agyhártyagyulladásos esetektől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki a honvédségnél.
- Gusztustalannak tartom az SZDSZ azon kétségbeesett igyekezetét, hogy még a gennyes agyhártygyulladás-járványból is politikai tőkét próbálnak kovácsolni - fogalmazott Szabó János a szabaddemokraták keddi közleményére reagálva

Faludi Gábor elmondta még, hogy általában nincs szükség nagy mennyiségű vakcinára, mert csak akkor használják, ha valaki külföldi szolgálatra utazik: endémiás területre, ahol a betegség gyakrabban előfordul. Ilyen zóna például Afrikában van: a Szahara déli részén, Togo, Kenya, Niger sávja. Ezt a területet egyébként meningitisz-övezetnek nevezik. Akinek az útja erre vezet, azt az ÁNTSZ-ben vagy a Magyar Honvédség oltóközpontjában látják el. De, mint az orvos-ezredes hangsúlyozta, ez olyan kis mennyiség, hogy évente száz-kétszáz adag gyógyszer elég volt a honvédségben. Jogilag van arra lehetőség, hogy ha életmentésről van szó, egyedi engedéllyel lehet behozni az országba oltóanyagot. Abban az esetben - amiről egyelőre nincs szó -, elkerülhetetlen a törzskönyvezés.

A baktériumról lehetetlen megállapítani, hol keletkezett, honnan hová tart - jelentette ki Straub Ilona, az országos járványügyi központ foigazgatója Az Országos Epidemiológiai Intézet és az országos tiszti főorvos közös tájékoztatóján. Járványnak minősíthető a meningococcus baktérium által okozott fertőző gennyes agyhártyagyulladás - tette hozzá.

Molnár Ilona szerint még sincs értelme a tömeges védőoltásnak és antibiotikumos kezelésnek, mivel száz fertőzött személy közül egy betegszik meg, így a civil lakosság körében nincs két olyan eset, amely egymással összefüggésbe hozható lenne, másrészt a baktérium az ellenanyagokkal szemben rezisztenssé válhat - hangsúlyozta az országos tiszti főorvos.

Az SZDSZ agyhártyagyulladásos járvánnyal kapcsolatban sajtóközleményben tudatta: áldatlan állapot uralkodik a Magyar Honvédség laktanyáiban. A laktanya-felújítás évtizedek óta húzódó probléma, haladéktalanul hozzá kell kezdeni a felújításokhoz.