Soron kívüli vizsgálat az autópályakezelőnél

2003.07.14. 16:05
Soron kívül folytatja le az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) gazdálkodásának vizsgálatát az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A soron kívüliség azonban nem jelent azonnali eredményeket is - az első információk októberben, a végmegállapítások a jövő év elején kerülhetnek nyilvánosságra. A számvevőszéket az utóbbi napokban többen - a PSZÁF, az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága, több országgyűlési képviselő és a miniszterelnök - is kérték, hogy a Pannonplast-ügy kapcsán vizsgálja meg az állami vagyonnal gazdálkodó szervek közpénzfelhasználását.
Az ÁSZ elnökének közlése szerint már július 2-án elrendelte az ÁAK "vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységének ellenőrzése keretében az rt. pénzgazdálkodásának, befektetéseinek, kockázatkezelésének, az ezekre vonatkozó szabályozásoknak, a szabályozások betartásának ellenőrzését".

A számvevőszék azonban "szem előtt tartja", hogy azokon a területeken, ahol rendőrségi és nemzetbiztonsági vizsgálat is zajlik, "párhuzamosan" ne folytassanak ellenőrzéseket.

Válaszok jövő év elején

A vizsgálatokat várhatóan októberre fejezi be az ÁSZ - nyilatkozta Kovács Árpád, a szervezet elnöke az MTI-nek. "A konkrét 13 milliárd forintnak a sorsával kapcsolatban a harmadik negyedév végén fogunk tudni választ adni, a gazdasági minisztérium működésének ellenőrzése keretében" - mondta. Az autópálya-beruházásokkal kapcsolatos kérdésekre "nagy valószínűséggel" a jövő év elején fognak tudni választ adni.

Hogyan történhetett meg?

Az ÁSZ a pénzügyminisztérium jelenleg előkészítés alatt álló vizsgálatakor arra is kitér majd, hogy hogyan rendelkezhettek állami szervek "átmenetileg jelentős szabad pénzeszközökkel", melyeket befektethettek. Hasonló problémával a honvédelmi minisztérium és a Lupis Brókerház ügyében találkoztak, akkor több szigorító intézkedést is hoztak az átmenetileg szabad pénzösszegek befektetésének tiltására.

Az ÁSZ már 2002-es jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy egyre gyakrabban kerülnek ki közpénzek az "állami-költségvetési-intézményi keretből államháztartáson kívüli szervezetekhez". Ennek ellenére sem alakult ki egységes biztosítékrendszer a közpénzek felhasználására - írja MTI.hez eljuttatott közleményében a szervezet. Az ÁSZ továbbra is szorgalmazza az államháztartás szervezetei és a magáncégek közötti kapcsolatok garanciális feltételrendszerének kialakítását.

Az ÁAK és a brókerek
Az Állami Autópálya Kezelő Rt. tizenhárom milliárd forint megforgatását bízta a K&H Equities brókercégre. Lapértesülések szerint az ÁAK pénzéből levett félmilliárd forintból finanszírozták például a Britton cégcsoport Pannonplastrészvény-vásárlásait. Az ÁAk ugyan a botrány kirobbanása után 580 millió forintos hasznot realizálva kivonta befektetéseit, a céget igazgató Bitvai Miklós azonban így sem kerülhette el a lemondást. A távozó igazgató a Népszabadság értesülései szerint egyébként március 13-ra visszadátumozott, valójában május 8-án született szerződéssel próbálta tisztázni cége befektetését.

A K&H brókercég körül kialakult botrányt éppen az ÁAK 13 milliárdjának váratlan kivonása indította el. A nagyösszegű kifizetés után összeomlott a brókercégnél évek óta folytatott haszonlefölözési gyakorlat.