Hun aludtál Attila?

Felemelkednek

Echte Hunföldre lépni a millennium évében fölöttébb izgalmas vállalkozásnak tűnik, pláne akkor, ha az újságírót minden sarkon máshogy igazítják útba. Tápiószentmárton, ez a Tápió melletti nagyközség az elmúlt napokban kábé olyan intenzitással lőtte be magát a köztudatba, mint annak idején Dolly Buster a könnyen felidézhető emlékképek közé. A történet akkor kezdődött, mikor két héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón a város prominensei a közelgő borfesztiválról kívántak píárkodni.

,,Aztán odajött az MTI munkatársa, és megkérdezte, hogy van-e még valami, amivel fel lehet dobni a községet. És akkor eszünkbe jutott, hogy már egy ideje azon vagyunk, hogy felépítsük Attila palotáját" - meséli a történetet Tóth János a nagyközség tizenöt éve hivatalában lévő polgármestere. A hír minden médiumban robbant, egymást követték a sajtómunkások, Tápiószentmárton hirtelen mindenhez közel lett - 50 kilométerre Ferihegytől, és mégis az egész világ.

Aranyszarvas, koporsó, szövegelemzés

A nagyközség története több ponton kapcsolódik minden hunok vezéréhez, de alapvetően három egymással szervesen összefonódott legenda izzítja a lokálpatrióták, és a palotáért lelkesedők érzelmeit.

Kinézték a sírhelyet

Az első ismérv szerint Attila vezér hajdanán ezen a tájékon lakott, innen indult nap mint nap halált osztani, és ide tért vissza zsákmányaival. A felvetést először Blaskovich János próbálta igazolni 1923-ban keltezett könyvében, amelyben Priszkosz bizánci követ leírásaira támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy a portyák nullpontja nem lehetett más, mint Tápiószentmárton egyik kültelke, másfél kilométerre az ő kastélyától. A lelkes régész és csapata azon nyomban ásni kezdett, és még a könyv megjelenésének évében, azon a helyen, ahova berajzolta a keresztet, meglett a szkíta aranyszarvas, amely azóta is egyik legjelentősebb népvándorlás-korabeli leletünk. Igaz, hogy szkíta, igaz, hogy csupán edénytöredékek jelzik egy feltételezett település létét, de poros képeslapot, és flopin tárolt építési dokumentációt még a legoptimistábbak sem vártak.

Blaskovich neve a második hivatkozási vonulatban is felmerül, mert családi sírketjében áll egy ismeretlen kéztől, és korból meglévő szobor, amelyen az egyszerűség kedvéért egy ismeretlen értelmű szöveg áll:

,,Sem Isten, sem ember, akit itten nézek,
De istenes ember, akit ezzel képzek."

GERMÁN SE

Tápiószentmárton legfontosabb közösségtudat-formáló eseményei a helyi labdarúgó csapat mérkőzéseihez köthetők. Az idén tizenegyesekkel nyomták le Bodajkot a Szabad Föld Kupa döntőjében, ráadásul a Magyar Kupa küzdelemsorozatában az elődöntőig jutottak, miután a negyeddöntőben kivégezték a Vác csapatát, a Vasas azonban már túl nagy falatnak bizonyult. Az erősnek tűnő ige használata nem túlzó, hiszen a klub pontos megjelölése GERMÁN SE, amely csak a felszínen utal Attila és a germán nép szerves történelmi kapcsolatára. A név egy csavargyárat jelöl, amely már jó ideje szponzorálja sikeresen a csapatot. Az pedig csak sporttörténeti bonbon, hogy a községnek teremlabdarúgó csapata is van, amely jelen pillanatban a harmadik helyen leledzik az országos bajnokságban. -Egységes és fiatal a csapat.- mondja Tóth Imre, és szemeiben az elszántság mellett az a jelenet is feltűnik, amikor 21 éves korában magasra emelte a Szabad Föld kupáját.

Az autós-társadalom nagy örömére, a szobron feszítő alak a 3112-es Tápiószele-Tápiószentmárton vonal útburkolatára mereszti már évszázadok óta homokköves tekintetét, amelynek, ha nincs is negatív kisugárzása a hazahúzó tökrészegek agyféltekéjére, mégis, többen tudni vélik, hogy a szöveg Attila sírjára utal. Tehát a vas, ezüst és aranykoporsó ott van az út alatt, esélyt sem adva az esetlegesen tetszhalottként dörömbölő Attilának.

A sír-legendát alátámasztja a harmadik igazoló passzus, amivel azokat alázzák porig, akik ragaszkodnak a Tiszához, mint tutifrankó sírhelyhez. Az említett út ugyanis a Tápió egyik kiszáradt medre, amelyet valószínűleg mesterségesen állítottak elő, ezt Pepó se vitatná. Amíg tehát a krónikákból ismert ,,három nap alatt medret vájtak, vizet tereltek, temettek, majd visszatereltek, nyilaztak" mozdulatsor a Tisza esetében kérdéses lehet, addig a Tápió kisebb volumenű földrajzi képződmény lévén alkalmas lehetett a halált ígérő kubikus munka beteljesítésére. Pont ott van, ahova a szobor néz, ami Blaskovich kertjében van, annak a Blaskovichnak, aki megtalálta az aranyszarvast, amely ugye a hun-magyar baráti társaság alapító okirataként ismert Rege az aranyszarvasról eposz tárgyiasult formája is egyben.

(Ha valaki elvesztette a fonalat, akkor most már ne is figyeljen

Eleink

Az 1960-as években jött egy nagykőrösi kútfúró, aki a jelzett helyen ásni kezdett, de az útburkolatot már nem engedte neki felbontani a tanács. Ekkor a kútfúró meghalt, a brigád meg búbánatból pár kilométerrel arrébb olajat próbált kisajtolni a tápiói talajból. Nem Cliff Barnes hibája, hogy nem találtak, viszont leltek termálvizet, ami azóta is fontos zarándokhellyé vált a nyugdíjasok nyugalomért harcoló szabadcsapatainak.)

A csodabogár ötlete

Két évvel ezelőtt csörgött a telefon a polgármesteri irodában, a vonal végén Kocsi János, a Kincsem Lovaspark tulajdonosa jelentkezett.
- Van itt egy csodabogár, akinek az az ötlete támadt, hogy építsük fel a parkban Attila palotáját.
- Ez akkora marhaság, hogy csak jó dolog sülhet ki belőle - idézi fel saját szavait a polgármester.
Szkepticizmusa még akkor sem csillapodott, amikor a csodabogár kész látványtervét forgatta a kezében. Pedig azt szakértő készítette.

Jóllehet Domonkos Lászlónak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező tanszéke tanárának konkrét elképzelései voltak, az ötlet azonban első nekifutásra túl bizarrnak tetszett. Már csak azért is, mert a beruházást kétszáz millió forintra becsülte az építész, ennyi pénz meg ugye nincs is a világon.

A tanár úr azonban túl meggyőző volt, így a község izibe elkezdett pályázni, de az ötletek sorra pattantak vissza a pénz fölött diszponálók falanxairól. Aztán közelgett a millennium éve, és tavaly Koltay Gábor egy szoboravatáson már azt dobta a szentmártoni közönsége elé, hogy ő biz'a megrendezi a ,,Láthatatlan ember"-t a palota megnyitóján, istenuccse, nem akarhat többet az élettől. Nem lehetünk biztosak abban, hogy jót tenne egy ilyen enteriőr a palotának, de a kastélyalapítási ötlet az MTI munkatársának köszönhetően mára már realitássá vált.

A palota

A makett elkészült, és a konkrét elképzelések ott hevernek szinte valamennyi, közművelődésünkért felelős grémium előtt. A palota teljes egészében az eredeti népvándorlás kori stílust szeretné rekonstruálni. Mivel nagyon kevés tárgyi emlékünk van ebből a korból, az építész a korabeli töredékekből építi elképzeléseit, illetve az Attila udvarában járók leírásaira támaszkodik. Így az egész palota fából készül majd, belül pedig bőrösök, ötvösök csillogtathatják meg kortörténeti tudásukat.

A palota tulajdonképpen színház. Egy olyan teátrum, amelyben nem a központi színpad forog, hanem maga a közönség. Elképzelni sem lehet, hogy ez már önmagában is mi mindenre inspirálja Koltay fantáziáját, de az mindenképpen kuriózumnak nevezhető, hogy a középkori misztériumjátékok feelingjét akarják becsempészni a kiállítások, rendezvények tervezett hadába.

Kampány és pénzügyek

Fontos idecitálni, hogy az Attila palotája elnevezés szinte csak metafizikai síkon érintkezik a leendő épülettel, hiszen az nem csupán Attilának akar emléket állítani, hanem az egész népvándorlásnak.,,Ennek a kornak nincs méltó emlékhelye Magyarországon. Pedig az itt élő népek génjeit mindenki magába hordozza" - igazolja véleményét a polgármester. Attilának viszont reklámhordozó ereje van (ha most élne, valószínűleg ő lenne a Kalasnyikov gyár image-figurája), hírneve mellett elmenni nem lehet.

Kincsem Lovaspark

A Tápiómente legnevezetesebb intézménye a Kincsem Lovaspark, amely egy orosz katonai repülőterén épült 1991 után. Tulajdonosa Kocsi János él-hal a lovakért, és a monumentális beruházásokért. A lovasparkban működik a TECHOTEXT SE, amely a tavalyi kecskeméti kettes fogathajtó világbajnokságon, Lázár Vilmossal, Lázár Zoltánnal és Hegedűs Imrével aranyérmet szerzett. A lovaspark elnevezése nem véletlen, ebben a községben született Kincsem, minden idők legkiválóbbik angol telivérje, aki tizenhárom éves pályafutása alatt 54 versenyen indult, és 54-et nyert utcahosszal. Versenyeire mindenesetben a tápiószentmártoni Selyemrét szénabáláival érkeztek a gondozói, úgy tűnik tudtak valamit a helyes táplálkozásról.

Az elmélet bejött. A vállalkozók egymás után utasítják titkárnőiket a település felkutatására, és így már több lehetséges variáció is felmerült a projekt finanszírozására. Jelentkezett a lokálisan is érdekelt Kocsi János, aki 60 millióval szállna be az üzletbe, a Prometheus tüzeléstechnikai vállalat, valamint az Inter Architect építőipari KFT is, amely akár az egész büdzsét fel tudná vállalni. Ott játunkkor éppen az American Expressz hívta a polgármestert, nyilván nem a község átlagjövedelme érdekelte őket. Így a mostanra 300 millióra fejlődött beruházásnak jó esélye van arra, hogy egy éven belül a millennium lezárásaként ától-cettig megvalósuljon.

Kapa, ásó, energia

- Legalább nem kéne kapálni!- súgta oda bizalmasan Kis Jánosné az Index tudósítójának, amikor a település idegenforgalmi fejlődési lehetőségeit ecsetelte. A jószágtartással és földműveléssel foglalkozó őstermelő a tévéből értesült arról, hogy lakhelyének népszerűségi görbéje erősen megközelítette Esmeralda eredményeit, és a községnek esélye van a Balaton-Visegrád-Hortobágy turizmustriász földbedöngölésére. Kis Jánosné az Energiahegyre alapozta optimista kijelentését, és csak mellékesen jegyezte meg Attila nevét.

Védőernyő

Az energiahegy (és most az olvasó totálisan le fog blokkolni) pont ott van, ahova fel szeretnék húzni a palotát, és csak emlékeztetőül írom, hogy Blaskovich itt találta meg anno az aranyszarvast. A községben már sokan felfedezték a kultikus domb gyógyító varázserejét, de a hír csak az utóbbi időben kapott önkéntelenül is nagyobb nyilvánosságot, mint a palota reklámkampányának kísérő jelensége.

A földből feltörő kozmikus energia egyébként a daganatos és reumagyanús esetekben okozhat kortani áttörést, és úgy gyógyít, hogy bizsergeti a lábat. Bizonyítani még nem bizonyított senki, de valami lehet benne, mert azon a földdarabon szeretnek leginkább füvet rágni a Lovaspark kancái, amelyet Kocsi János egyébként (újabb blokkolás) a Causescu hagyatékból vásárolt meg.

- Tegnap az a híres pesti ,,jogásznő" is itt feküdt a padon, mert már régóta gerincfájdalmakkal vesződik, nemcsak átvitt értelemben - tette hozzá a sokat tapasztalt polgármester, és egyesbe rakta a váltót.