További Belföld cikkek
-
Lemondott a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Orbán Viktor gyorsan megoldotta a pótlását
- A magyarok többsége szerint a kormány gazdaságpolitikája miatt magas az infláció
- Fellélegezhet az ügyvédnő, akit az egyik leghíresebb olasz maffia akar
- Uniós pénz hiányában csoportos létszámleépítést hajt végre egy állami cég
- Emberi koponya került elő egy autóbaleset helyszínéről
![]() |
Felemelkednek |
,,Aztán odajött az MTI munkatársa, és megkérdezte, hogy van-e még valami, amivel fel lehet dobni a községet. És akkor eszünkbe jutott, hogy már egy ideje azon vagyunk, hogy felépítsük Attila palotáját" - meséli a történetet Tóth János a nagyközség tizenöt éve hivatalában lévő polgármestere. A hír minden médiumban robbant, egymást követték a sajtómunkások, Tápiószentmárton hirtelen mindenhez közel lett - 50 kilométerre Ferihegytől, és mégis az egész világ.
Aranyszarvas, koporsó, szövegelemzés
A nagyközség története több ponton kapcsolódik minden hunok vezéréhez, de alapvetően három egymással szervesen összefonódott legenda izzítja a lokálpatrióták, és a palotáért lelkesedők érzelmeit.
![]() |
![]() |
Kinézték a sírhelyet |
Az első ismérv szerint Attila vezér hajdanán ezen a tájékon lakott, innen indult nap mint nap halált osztani, és ide tért vissza zsákmányaival. A felvetést először Blaskovich János próbálta igazolni 1923-ban keltezett könyvében, amelyben Priszkosz bizánci követ leírásaira támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy a portyák nullpontja nem lehetett más, mint Tápiószentmárton egyik kültelke, másfél kilométerre az ő kastélyától. A lelkes régész és csapata azon nyomban ásni kezdett, és még a könyv megjelenésének évében, azon a helyen, ahova berajzolta a keresztet, meglett a szkíta aranyszarvas, amely azóta is egyik legjelentősebb népvándorlás-korabeli leletünk. Igaz, hogy szkíta, igaz, hogy csupán edénytöredékek jelzik egy feltételezett település létét, de poros képeslapot, és flopin tárolt építési dokumentációt még a legoptimistábbak sem vártak.
Blaskovich neve a második hivatkozási vonulatban is felmerül, mert családi sírketjében áll egy ismeretlen kéztől, és korból meglévő szobor, amelyen az egyszerűség kedvéért egy ismeretlen értelmű szöveg áll:
,,Sem Isten, sem ember, akit itten nézek,
De istenes ember, akit ezzel képzek."
|
|
A sír-legendát alátámasztja a harmadik igazoló passzus, amivel azokat alázzák porig, akik ragaszkodnak a Tiszához, mint tutifrankó sírhelyhez. Az említett út ugyanis a Tápió egyik kiszáradt medre, amelyet valószínűleg mesterségesen állítottak elő, ezt Pepó se vitatná. Amíg tehát a krónikákból ismert ,,három nap alatt medret vájtak, vizet tereltek, temettek, majd visszatereltek, nyilaztak" mozdulatsor a Tisza esetében kérdéses lehet, addig a Tápió kisebb volumenű földrajzi képződmény lévén alkalmas lehetett a halált ígérő kubikus munka beteljesítésére. Pont ott van, ahova a szobor néz, ami Blaskovich kertjében van, annak a Blaskovichnak, aki megtalálta az aranyszarvast, amely ugye a hun-magyar baráti társaság alapító okirataként ismert Rege az aranyszarvasról eposz tárgyiasult formája is egyben.
(Ha valaki elvesztette a fonalat, akkor most már ne is figyeljen
![]() |
Eleink |
A csodabogár ötlete
Két évvel ezelőtt csörgött a telefon a polgármesteri irodában, a vonal végén Kocsi János, a Kincsem Lovaspark tulajdonosa jelentkezett.
- Van itt egy csodabogár, akinek az az ötlete támadt, hogy építsük fel a parkban Attila palotáját.
- Ez akkora marhaság, hogy csak jó dolog sülhet ki belőle - idézi fel saját szavait a polgármester.
Szkepticizmusa még akkor sem csillapodott, amikor a csodabogár kész látványtervét forgatta a kezében. Pedig azt szakértő készítette.
Jóllehet Domonkos Lászlónak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező tanszéke tanárának konkrét elképzelései voltak, az ötlet azonban első nekifutásra túl bizarrnak tetszett. Már csak azért is, mert a beruházást kétszáz millió forintra becsülte az építész, ennyi pénz meg ugye nincs is a világon.
![]() |
A palota
A makett elkészült, és a konkrét elképzelések ott hevernek szinte valamennyi, közművelődésünkért felelős grémium előtt. A palota teljes egészében az eredeti népvándorlás kori stílust szeretné rekonstruálni. Mivel nagyon kevés tárgyi emlékünk van ebből a korból, az építész a korabeli töredékekből építi elképzeléseit, illetve az Attila udvarában járók leírásaira támaszkodik. Így az egész palota fából készül majd, belül pedig bőrösök, ötvösök csillogtathatják meg kortörténeti tudásukat.
A palota tulajdonképpen színház. Egy olyan teátrum, amelyben nem a központi színpad forog, hanem maga a közönség. Elképzelni sem lehet, hogy ez már önmagában is mi mindenre inspirálja Koltay fantáziáját, de az mindenképpen kuriózumnak nevezhető, hogy a középkori misztériumjátékok feelingjét akarják becsempészni a kiállítások, rendezvények tervezett hadába.
Kampány és pénzügyek
Fontos idecitálni, hogy az Attila palotája elnevezés szinte csak metafizikai síkon érintkezik a leendő épülettel, hiszen az nem csupán Attilának akar emléket állítani, hanem az egész népvándorlásnak.,,Ennek a kornak nincs méltó emlékhelye Magyarországon. Pedig az itt élő népek génjeit mindenki magába hordozza" - igazolja véleményét a polgármester. Attilának viszont reklámhordozó ereje van (ha most élne, valószínűleg ő lenne a Kalasnyikov gyár image-figurája), hírneve mellett elmenni nem lehet.
|
|
Kapa, ásó, energia
- Legalább nem kéne kapálni!- súgta oda bizalmasan Kis Jánosné az Index tudósítójának, amikor a település idegenforgalmi fejlődési lehetőségeit ecsetelte. A jószágtartással és földműveléssel foglalkozó őstermelő a tévéből értesült arról, hogy lakhelyének népszerűségi görbéje erősen megközelítette Esmeralda eredményeit, és a községnek esélye van a Balaton-Visegrád-Hortobágy turizmustriász földbedöngölésére. Kis Jánosné az Energiahegyre alapozta optimista kijelentését, és csak mellékesen jegyezte meg Attila nevét.
![]() |
Védőernyő |
A földből feltörő kozmikus energia egyébként a daganatos és reumagyanús esetekben okozhat kortani áttörést, és úgy gyógyít, hogy bizsergeti a lábat. Bizonyítani még nem bizonyított senki, de valami lehet benne, mert azon a földdarabon szeretnek leginkább füvet rágni a Lovaspark kancái, amelyet Kocsi János egyébként (újabb blokkolás) a Causescu hagyatékból vásárolt meg.
- Tegnap az a híres pesti ,,jogásznő" is itt feküdt a padon, mert már régóta gerincfájdalmakkal vesződik, nemcsak átvitt értelemben - tette hozzá a sokat tapasztalt polgármester, és egyesbe rakta a váltót.