Millenniumi tűzijáték 2.0

Minden eddiginél látványosabb tűzijátékot ígért a millenniumi év zárásaként az ünnepségeket jegyző Imázsközpont. Az égi parádét - a szervezők szerint - a Duna alsó rakpartjáról lehetett a legjobban látni, a Szabadság-híd és a Margít-híd között. Persze, aki nem igyekezett helyet foglalni magának még este hatkor és nem volt ott a parlamenti VIP-vendégek között, az bajosan szemlélte kedvező pozícióból a látványosságot.

A Szabadság-híd pesti hídfőjéig gond nélkül eljutott az ember, akár a kezdés előtt tíz perccel is. Felmászott volna a hídra, de a kivezényelt közegek udvariasan megakadályozták ebben. Így maradtak a villamos sínek, mert persze a járdán ezrek szoronganak.

Nagyjából kilenckor elsötétedett a város, de hiába a szervezői ígéret, a Szabadság-hídnál nem csendült fel a színes fényeket kísérő muzsika hangja. A rakéták csak durrogtak és durrogtak, a szemlélődő pedig azon tűnődött, hol is van a beígért extra látvány. A közönség apró csoportokban állva hangosan dicsérte, vagy éppen becsmérelte a látottakat. Egy fiatal pár szépnek találta a rakétákat, de sokallta a költségeket. Egy nemzeti színű zászlót szorongató társaság viszont az elfogult médiát szapulta és a kormányfőt éltette.

Ugyan az Index riporterének a Szabadság-híd pesti hídfőjénél nem sikerült rekonstruálnia a négy évszakot, melyek színes rakéták formájában megjelentek az égen, a nemzeti hírügynökség tudósítása szerint azonban ott voltak. Az idén nem voltak a tavalyihoz hasonló hamburgerek, vörös csillagok, igaz ezúttal nem egy amerikai, hanem egy magyar vállalkozás lőtte ki a rakétákat, közbeszerzés nélkül.

A tűzijátéknál több mint húszezer darab, összesen 25 tonnányi pirotechnikai eszközt használtak fel. A félórás programban a különböző pirotechnikai termékeket négy, a Dunán állomásozó uszályról lőtték ki.