Tandíjmentességet kapott a főiskolát perlő diák

A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán kitört tandíjbotrányhoz fontos adalékul szolgál az, miként oldott meg egy ahhoz valamelyest hasonló ügyet a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF). Az oktatási jogok biztosa már egy tavalyi ajánlásában megfogalmazta, hogy a BGF egyik - amúgy államilag finanszírozott - képzésén nem szabályszerű, hogy a diákoktól félévente 150 ezer forintot kérnek az idegen nyelvű oktatásért.

Ledolgozhatja az összeget

Aáry-Tamás Lajos érvelése szerint a képzés lényege éppen az, hogy idegen nyelven folyik, így ez nem számít plusz szolgáltatásnak, tehát nem is kérhető érte külön díjazás. A biztos ajánlásában azt javasolta a főiskolának, hogy szüntesse meg ezt a gyakorlatot.

A biztos egy hallgató beadványa miatt kezdett vizsgálatot, miután a diák nem tudta befizetni a 150 ezer forintos díjat. A diák időközben bírósághoz is fordult, a jogszabályok szerint emiatt a biztosnak vissza kellett vonnia állásfoglalását.

A hallgató keresetét formai okok miatt elutasította a bíróság. A főiskola ezután megegyezett a diákkal. Ennek értelmében nem kell fizetnie a hozzájárulást, s demonstrátorként, a tanszéken dolgozó tanárok kisegítőjeként „ledolgozhatja” az összeget. Az Index megkereste a főiskolát beperlő diákot, de ő nem kommentálta az információnkat.

Kevés az állami támogatás

Az oktatási ombudsman ajánlása ellenére a főiskola tovább folytatja a korábbi gyakorlatot, azóta is kell fizetni az államilag finanszírozott idegen nyelvű képzésért. Az Index ebben az ügyben már többször próbálta elérni Roóz Józsefet, a főiskola rektorát, de nem járt sikerrel. A főiskola álláspontját ebben az ügyben Medvéné Dr. Szabad Katalin, a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari, és Idegenforgalmi Karának főigazgatója fejtette ki a Népszabadság múlt csütörtöki számában megjelent levelében.

A főigazgató szerint abban az országban, ahol az oktatás hivatalos nyelve a magyar, az idegen nyelven folyó képzés többletszolgáltatásnak számít. Az állam által diákonként félévente adott 90 ezer forintos támogatás nem elegendő arra, hogy kifizessék az idegen nyelvű oktatókat, a külföldi képzések, a külföldi szakcikkek beszerzésének költségét.

Az egyébként, aki a BGF-en nem tudja megfizetni a szemeszterenkénti 150-170 ezer forintot három lehetőség közül választhat: részletfizetést kér, átiratkozik a magyar nyelven folyó képzésre vagy demonstrátorként dolgozza le a képzés költségeit (ez utóbbi lehetőséggel 48-an éltek).

Egyenlő esélyek

Az oktatási biztos az elmúlt hetekben számos beadvány érkezett a BGF idegen nyelvű képzésein szedett hozzájárulások miatt. Aáry-Tamás Lajos ezért a hazai egyetemeken szedett térítési díjak felülvizsgálatakor ismét „felvette fonalat” a BGF ügyében is, s levélben kért tájékoztatást a főiskola vezetésétől.

Az ügy sajátossága, hogy a szóban forgó képzést eredetileg magyar nyelvűként alapították (akkreditálták). Az egészen más helyzet lenne – mondta Aáry-Tamás Lajos, ha egy alapvetően magyar nyelvű képzésen tartanának idegen nyelvű órákat is, s a diákok választhatnának, hogy ezekre külön díjazásért járnak vagy nem, s utóbbiakat emiatt semmilyen hátrány nem érne. Jelen esetben azonban arról van szó, hogy a teljes képzés angolul folyik, így ez a választási lehetőség nincs meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!